Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

B

27

Benda

tagozata (1997), a honismereti mozgalom Notitia Hungariae – Bél Mátyás-emlékplakettje (2003), Hermann Antal-díj (1989), a Kalyi Jag Egyesület díja (2005, a cigányság kutatásáért). Az általa kutatott települések közössége is kitüntetésekkel ismerte el tevékenységét: Tiszacsege Nagyközségért, Pro Urbe Polgár, Pro Urbe Tarcal, Pro Urbe Tokaj.

F. m.: Pásztorkodás a Hortobágy északi területén a XVIII. század végétől (Közlemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből, 22. Debrecen, 1969); Paraszti állattartás Hajdúböszörményben (Köz

lemények a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből, 24. – Tanulmányok Hajdúböszörmény néprajzához, I. Debrecen, 1971); Polgár története. Szerk. és társszerző, Nyakas Miklóssal (Polgár, 1974); A teknővájó cigányok. Egy etnikai csoport ismeretéhez (Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 76. Gyula, 1984); Fejezetek Tiszacsege történetéből (Folklór és Etnográfia 40. Debrecen, 1988); Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII–XX. században. Történeti és néprajzi tanulmányok. Szerk. Viga Gyula (Herman Ottó Múzeum, Miskolc–Tokaj, 1993); Tokaj társadalma a tárgyak tükrében (1774–1849) (Sátoraljaújhely, 1993); Háziipar.

In: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete,

55–76. Szerk. Fügedi Márta (Miskolc, 1996). – Szerk.: Szeghalom protestáns közössége a XVIII–XIX. század fordulóján (Sárréti Füzetek 7. Szeghalom, 1985); Tokaj. Várostör

téneti tanulmányok. I–IV. Az I–II. köt. társszerk.-je: Orosz István (Tokaj, 1995–2003).

Irod.: B. J. munkássága – Önéletrajz és bibliográfia. In: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok munkatársainak bibliográfiája, 1. Szerk. Veres László–Viga Gyula (Miskolc, 1998); Szilágyi Miklós: B. J. 70 éves (Néprajzi Hírek 32, 2003, 92–95. p.); C. Tóth János: B. J. emlékére (https://hajdusagimuzeum.hu/2021/06/30/c-toth-janosdr-bencsik-janos-emlekere/); RÚL II.: 745. p.

Fotó: B. J. 1993-ban, Bencsik Mátyás felv., magántulajdon

Viga Gyula

Benda Gyula (1943. aug. 24. Bp. – 2005. aug. 17. Bp.): társadalomtörténész, statisztikus, egy.-i oktató. – Apja Benda Kálmán (1913–1994) történész, anyja Szabó Mária matematika-fizika szakos gimn.-i tanár, lánya Benda Borbála történész. – Az Apáczai Csere János Gimn.-ban tanult (1957–1961). Egy.-i tanulmányait az ELTE BTK m.–történelem szakán végezte (1966), majd egy évet a strasbourgi egy.-en hallgatott. – A KSH Könyvtár Történeti Statisztikai Kutatócsoportjának tud.-os munkatársa (1967–1968), a Université de Strasbourg m. nyelvi lektora (1968–1971), a KSH Társadalomstatisztikai Főosztály, annak feloszlatása után a KSH Népességtud.-i Kutatóint. osztályvezetője (1975–1980). Állását ellenzékinek nyilvánított tevékenysége – egy szamizdatban megjelent írása és a Charta ’77 aláírása – miatt elveszítette, az MSZMP-ből is kizárták. A Néprajzi Múz.

ban kapott munkát; a Múz. tud.-os munkatársa (1980–1991), tud.-os titkára (1983–1988), egy ideig a Néprajzi Köz

lemények szerk.-je. 1990 után egy.-i oktatóként dolgozott; az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének főmunkatársa (1991–2005), az ELTE Atelier M.–Francia Társadalomtud.-i Központ oktatója (1991–2005), a Károli Gáspár Ref. Egy. másodállású docense (1999–2001). – A Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület alapító tagja, alelnöke (1989–1992), az ELTE BTK Történeti Antropológia Programja Történeti Koll.-ának alapító tagja (2002); halála után a Koll. megalapította a ~-díjat 35 év alatti kutatók, egy.-i hallgatók társadalom- és gazdaságtörténeti, történeti demográfiai kutatásainak ösztönzésére. – A Néprajzi Múz. etnológiai adattárában a Hoffman Tamás által kezdeményezett inventáriumkutatás vezetőjeként megszervezte és irányította a különböző levéltárakban őrzött hagyatéki leltárak kigyűjtését, gyűjt.-nyé szervezését, számítógépes feldolgozását. A gyűjtési, kutatási irány elsődleges célja a falusi és mezővárosi társadalom anyagi kultúrájának feltárása volt, ill. annak vizsgálata, hogy a történeti és múz.-i tárgyi források hogyan vetíthetők egymásra, mennyiben köthetők össze. Saját kutatásai eredményeként három kötetben tette közzé a keszthelyi uradalom inventáriumait és írta meg doktori disszertációját. A múz. tud.os titkáraként – a történeti szemlélet hangsúlyos érvényesítése jegyében – részt vett a Néprajzi Múz. szakmai irányításában, kiáll.-ok rendezésében, konferenciák szervezésében.

F. m.: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság törté

netéhez, 1767–1867 (Bp., KSH, 1973); A magyar paraszti mezőgazdaság technikai újításai a 19–20. században: Kiáll. a Néprajzi Múz.-ban a VIII. Bp.-i Gazdaságtörténeti Világkongresszus alkalmából, Bp., 1982. aug. (Bp., 1982); A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. I. köt. Keszthely, 1711–1820. II. köt. Keszthely, 1821–1849. III. köt. Szőlőhegyek.

Közread., Hoffman Tamással, Szilágyi Miklóssal, Szuhay Péterrel