Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

W

397

Wöller

a fényképekből több válogatást kiáll.-okon mutattak be.

Fotó: Alapfy László felv., 2018.

Fülöp Hajnalka

Wollanka József, dr. (1874. aug. 19. Barcarozs

nyó – 1945. márc. 3. Bp.): régész, művészettörténész, muzeológus. – A brassói R. Kat. Főgimn.-ban tanult, majd a bp.-i tudományegy.-en m. és német nyelvet és irodalmat, vmint klasszika-filológiát és művészettörténetet tanult (1893–1897), középisk.-i tanári oklevelet, ill. bölcsészdoktori fokozatot szerzett. – Egy.-i évei után folyamatosan jelentek meg művészettörténeti tanulmányai a Budapesti Szemlében. 1902 júl.-ában lépett múz.-i pályá

ra, amikor a Szépművészeti Múz.-ban az Orsz. Képtár és a Történelmi Képcsarnok segédőrévé nevezték ki. Ő kezdte meg az antik plasztikai gyűjt. megszervezését, és összeállította annak első katalógusát is. 1914. márc.-ban áthelyezték a Nemzeti Múz.-ba, ahol múzeumőrként, 1916-tól az Érem- és Régiségtár antik gyűjt.-ének vezetőjeként, ig.-őreként folytatta munkáját. Számos leletmentő és egyéb régészeti ásatást végzett a fővárosban és vidéken. Vezette pl. a balácai római kori mozaik kiemelését és elszállítását, s koncepciója alapján helyezték el 1926-ban a MNM épületének kör alakú előcsarnokában. Fontos szerepet játszott a Régiségtár újjászervezett állandó kiáll.-ának létrehozásában is. 1929-ben, vsz. egészségügyi okok miatt nyugdíjaztatását kérte.

F. m.: Alixinger János élete és művei. Irodalomtörténeti tanulmány az osztrák felvilágosodás korából (Egyetemes Philologiai Közlöny, XXI, 1897, 693–716., 822–848., 907–927. p.); Raffael

(Művészeti Könyvtár, Bp., 1906); Az antik szobor gyűjtemény magyarázó katalógusa (Bp., 1912); Balácai mozaik a Nemzeti Múzeumban (Magyar Művészet, 2, 1926, 329–334. p.); Ein römisches Mosaik aus Baláca (Jahreshefte des österreichischen Archäologischen Institutes in Wien, XXV, 1929, 1–21. p.).

Irod.: Szinnyei XIV: 1647. p.; ÚMÉL: 1392–1393. p.; MűvLex (1935): 618–619. p.; Nagy Árpád Miklós: Classica Hungarica (II). A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének története a kezdetektől 1929-ig (Holmi, XIX. 5, 2007 május, 617–636. p.).

Debreczeni-Droppán Béla

Wöller István (1929. okt. 27. Gétye – 2020. ápr. 3. Várpalota): kovács, üzem- és malomtörténeti kutató. – Szakérettségi vizsgát tett (Szombathely, 1951). A Veszprém M.-i Malomipari Vállalat lakatosa (1953–1961), a Veszprém M.-i Malomipari és Terményforgalmi Vállalat karbantartó részlegének vezetője (1961–1989), az Örvényesi Műemlék Vízimalom gondnoka és tár

latvezetője (1989–2006). Veszprémben a Hazafias Népfront városi elnökségének tagja (1965–1988), a Veszprém M.-i Üzemtörténeti Klub (1971–1987), a Veszprém M.-i Múz.-ok Baráti Köre (Veszprém M.-i Múz.-i Egylet) elnökségi tagja. – 1971-től gyűjtötte a malmokra vonatkozó dokumentumokat és tárgyi emlékeket. A malmokról mindent tudó kutatóként tb. molnár lett. 1969-től 602 malmot helyszínelt és 706 malomról, a rájuk vonatkozó dokumentumokról iratdossziét készített. A dokumentumokat a M. Nemzeti Levéltár Veszprém M.-i Levéltárában helyezte el, a malomalkatrészeket helyreállította, működőképessé tette, mindezeket malmok újraindításához ajánlotta és használta fel. Így hozta működésbe az örvényesi vízimalmot és a csopaki malmot. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múz. Bakony–Balaton-felvidék Tájegységében a nyirádi vízimalom az ő segítségével épült meg. A felkeresett malmokat térképre vitte, malomfénykép-archívumot és adattárat hozott létre. Publikációi napilapokban, folyóiratokban és önálló kötetekben jelentek meg. – Veszprém Városáért arany érem (1975), Veszprém Megyéért arany érem (1979), Szoc. Kultúráért (1985), Műemlékvédelemért Emlékérem (1994), Pro Comitatu Díj (2009).

F. m.: Örvényes, Csopak vízimalomok

(Tájak–Korok–Mú

zeumok Kiskönyvtára, Bp., 1989); A Tapolca vízimalmai Pápán és környékén (Fejezetek Pápa város történetéből, Pápa, 1994); Malmok Pula határában.

In: Pula története

(Pula, 1996); Egykori vízimalmok Veszprém megyében

(Veszprém, 2001); Tizenötévesen Németországban.

W. I. leventenaplójából (Veszprém, 2006); Balatonfüredi malmok (Balatonfüred, 2009); Vízimalmok a Tapolcán Pápától Marcaltőig (Pápa, 2010); Vízimalmok Csopakon.

Steinhausz Györggyel (Csopak, 2011); Gétye község történetéből (Veszprém, 2013).

Irod.: Somfai Balázs: W. I. iratgyűjtő tevékenysége (Veszprémi Szemle, 2009. 3-4, 105–108. p.); Tölgyesi József: Veszprémi gyűjtők és gyűjtemények. W. I. malomtörténész (Veszprémi Szemle, 2009. 3-4, 160–164. p.); VMÉL: 1056–1057. p.; S. Lackovits Emőke beszélgetése W. I.-nal (Veszprém Megyei Múzeumok Baráti Köre Néprajzi Szakcsoportja, 2011. jan. 25.; http://www.

vmmuzeum.hu/rendezvenyek/baratikor/20110125.html) Fotó: MNL Veszprém Megyei Levéltára

S. Lackovits Emőke