Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

V

385 Végvári kinevezték a Baranya Megyei Múz.-ok Igazgató­ságának tagintézményeként működő Janus Pan ­nonius Múz. (JPM) Természettud.-i Osztályának muzeológusává (1955), utóbb osztályvezetőjévé (1969–1990). Kutató és gyűjtőmunkája a kevéssé ismert mikrogombák hazai feltárására irányult. 33 tud.-os publikációja jelent meg a témában, amelyekben a mikro- és a kártevő gombák elter­jedési adatait közölte. Mikrogombák mellett kala­pos gombákat is gyűjtött, maga preparálta herbá­riumi lapokat készített, megalapozta a JPM Természettud.-i Osztály gombagyűjt.-ének törzs­anyagát. Kezdetben a Mecsekben, később D-Du­nántúlon (Villány, Barcs és környéke) és az ország más tájain, így az Alpokalján is végzett gyűjtése­ket. Horváth Ernő paleobiológus, a Savaria Múz. osztályvezetője által irányított „Alpokalja Ter­mészeti Képe” program résztvevőjeként, kutatá­si eredményeivel hozzájárult Vas m. gombavilá­gának alapvetéséhez (1976–1989); ekkor gyűjtött adatait a Savaria Múz. kiadványaiban (Praenori ­ca – Folia historica-naturalia, 1981, 1987) és a Vas Megyei Múzeumok Értesítőjében (1991) közölte. Tud.-os publikációi kevés kivételtől eltekintve A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve köteteiben jelentek meg (1957–1991), egyéb tanulmányait a Botanikai Közlemények, a Dunántúli Dolgozatok – Természettud.-i Sorozat, az Agrokémia és Talaj ­tan, az Állattani Közlemények közölte. – Tud.-os munkája mellett kiáll.-okat szervezett és épített, kiáll.-i forgatókönyveket írt. Időszaki- és vándor­kiáll.-ai nemcsak a növénytan és a gombászat témakörét érintik (A Mecsek hegység tavaszi és nyári növényzete, 1958; Mecseki gyógynövények, 1959; Segítőtársaink és ellenségeink a gombák, 1961), hanem az állattan és az őslénytan terüle­tére eső témákra is kiterjedtek (Mecsek védett természeti emlékei, 1958; Barangolások az ősálla ­tok világában, 1959; A JPM mamutmaradvány-gyűj ­teménye, 1961). Részese volt az országosan is sok látogatót vonzó, a kor technikai színvonalán álló 1966. évi állandó kiáll. (A Mecsek hegység termé ­szeti képe) tervezésének, forgatókönyvírásának és építésének is. – Nyugdíjazása után hosszú éveken át tartott speciál koll.-ot a Pécsi Tudományegy. TTK Növénytani Tanszékén. Tanítványai közül Pál-Fám Ferenc a Mecsek gombatársulásairól írta PhD-értekezését, Rudolf Kinga PhD-dolgozatában a Cserehát nagygomba vegetációját dolgozta fel. A gombák „társadalmi ismertsége” érdekében szervezte az Erdészeti Egyesület Mikológiai cso­portját (1975), amelynek titkára is volt, később a Pécsi Hollós László néven működő mikológiai társaság szellemi vezetője maradt élete végéig. – Szoc. Kultúráért (1975), az Orsz. Erdészeti Egye­sület Mikológiai és Faanyagvédelmi Társaságának vezetősége által adományozott Carolus Clusi­us-emlékérem és díj (1985), Kiváló Munkáért és Arany Törzsgárdajelvény (múz.-i munkájáért, 1986). – A ~t ábrázoló plexikarc bekerült a Sava­ria Múz. Természettud.-i Osztályának gyűjt.-ébe tartozó, Vas m. természettudósainak arcképcsar­nokába (1991). Még életében a kárászi gombászok róla nevezték el a Kárász–Somosikút–Nagyka­száló–Kárász gombászati túraútvonalat, vmint a falu újjáépített Gombászati Kiállítóhelyét és Ku­tatóházát (2015). F.m.: Mikroszkópikus gombák a Mecsek hegységből. I–IV. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1, 1957, 155–162. p.; 2, 1959, 45–54. p.; 3, 1963, 81–89. p.; 4, 1964, 57–61. p.); Cönológiai és ökológiai adatok a Mecsek hegység makroszkópikus gombáinak ismeretéhez. Tóth Sándorral (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 22, 1978, 13–22. p.); Az Őrség gombaprodukciója (Alpokalja Természeti Képe / Praenorica Folia historico-naturalia, Szombathely, I, 1981, 43–44. p.); Az erdei fenyvesek talajlakó kalapos gombái (Alpokalja Természeti Képe / Praenorica Folia historico-naturalia, Szombathely, II, 1987, 71–72. p.); Az Őrség gyertyános-tölgyeseinek kalapos és nagygombái / Hut- und Grosspilzeder Weiss­buchen- und Eichenwälderder Wart (Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője / Bulletin der Museen des Komitates Vas, 20/2, 1991, 253–279. p.). Irod.: Borhidi Attila–Szabó László Gy.: Elhunyt V. A. (1930–2016) pécsi muzeológus, a mikro- és makrogombák lelkes gyűjtője (Mikológiai Közlemények [Clusiana], Pécs, 2016, kézirat); Kisbenedek Tibor: In memoriam dr. V. A. mikológus, muzeológus (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 54, 2017, 609–618. p.); V. A. Adatai és Önéletrajz (Baranyai M.-i Múz.-ok Igazgatósága Irattár). Fotó: Savaria Múz. Kisbenedek Tibor Végvári Lajos (1919. aug. 28. Zsira – 2004. máj. 29. Miskolc): művészettörténész, képtárig., múze­umi igh., tanszékvezető egy.-i tanár. – Felesége: 1948-tól Henszlmann Lilla művészettörténész, 1960-tól Gergyessy Mária gyermekorvos, 1972-től Máger Ágnes festőművész. – A sümegi Kisfaludy Gimn.-ban érettségizett (1937), majd a PPTE-en jogot, művészettörténetet, keresztény régészetet, esztétikát, irodalomelméletet tanult (1938–1943), a művészettörténeti tud.-ok kandidátusa (1956). – A Fővárosi Népművelési Biz.-nál előadói állást nyert

Next

/
Oldalképek
Tartalom