Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
V
380 Váray riumi Emlékérem (1996), GTE Egyesületi Emlékérem (1997), MTESZ-emlékérem (1997, 2003). F. m.: Német–magyar kapcsolatok a kémiában, az élelmi szerkémiában és a vegyiparban. Kormányközi kutatási projekt (Bp., 1995); Merre tovább, műszaki múzeumügy? In: Újabb eredmények a hazai tudomány-, technika- és orvostörténet köréből. Prof. Dr. Bíró Gábor 70. születés napja tiszteletére. Az 1994. évi ankét anyaga. Szerk.: Turi Istvánnéval, Kovács Gy. Istvánnal (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből 2. Bp., 1995, 67–70. p.); Bíró László (Magyar feltalálók, találmányok. Bp., 1997); Fejezetek a természettudomá nyok és a technika intézmény- és kapcsolatrendszerének történetéből Magyarországon a felvilágosodástól a 21. századig. Tud.-os munkásság áttekintő összefoglalása (Bp.-i Műszaki és Gazdaságtud.-i Egyetem Gazdaság- és Társadalomtud.-i Kar Technika-, Mérnök és Tudománytörténeti Habilitációs Biz.-a, Bp., 2002); Nők a tudományban és a technikában Magyarországon. In: Árkádia peremén. Írások a művelődés- és tudomány történet köréből (Kaposvár, 2003, 97–127. p.). Irod.: Deme Péter: Értékmegőrzés, innováció, múzeum. V. É. munkásságáról a múzeumügyben. In: Hagyomány, értékmentés és innováció a tudományban. V. É. emlékkonferencia (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből 21. Bp., 2017, 163–172. p.); V. É. (1950–2015) muzeológus, történész, technikatörténész, kandidátus életmű-bibliográfiája. Összeáll. Gazda István és Pók Andrea (A Magyar Tudománytörténeti Intézet Tudományos Közleményei 86. Kézirat, Bp., 2017; http://real.mtak.hu/49099/); RÚL 18: 463–464. p. Fotó: https://wsc.hypotheses.org/189 (2022. 02. 07.) Deme Péter Váray Lászlóné: → Várayné Bíró Ibolya Várayné Bíró Ibolya Mária; V. Bíró Ibolya; Váray Lászlóné Bíró Ibolya (1945. szept. 11. Győr zámoly – 2015. aug. 9.): etnográfus, középisk.-i tanár. – Apja Bíró Ernő feltaláló (lángvágó automata, regulátorok, Carborobot stb.), anyja Varga Erzsébet Irén. Testvérei: Irén gyógyszerész, Ernő, a Carborobot társfeltalálója, fejlesztője. Férje (1969-től) Váray László Zoltán ütőhangszeres zenész, a Győri Ütőegyüttes és a győri Zeneművészeti Főisk. Ütőtanszékének alapítója. Gyermekeik: Katalin (1972–), Ibolya (1976–), László (1977–). – A debreceni KLTE BTK m. nyelv és irodalom– néprajz szakos hallgatója (1966–1971); egy.-i tanulmányait l. tagozaton fejezte be. A Bp.-i Műszaki Egy.-en két szemeszteren át építészettörténeti, művészettörténeti stúdiumokat végzett (1980–1981). – A győri Xantus János Múz. nép rajzos muzeológusa (1969. júl. 1.–1981. márc. 31.), a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múz. -ban a Kisalföld tájegység felelős muzeológusa (1981. ápr. 1.–1993. dec. 31.). A Markó Iván által alapított Balett és Vizuális Szakközépisk. óraadó tanáraként művelődéstörténetet, néprajzot, népművészetet tanított (1994–1998). Mellékállásban két évig a Győr-Moson-Sopron M.-i Önkormányzat archívumának és tervtárának köztisztviselő tanácsosaként és főtanácsosaként dolgozott, s létrehozta a Kisalföldi Népi Építészeti Archívumot (KNÉA). Számos néprajzi gyűjtőtábort szervezett és vezetett, gyűjtőutakat bonyolított szerte a Kisalföldön és a Csallóközben. Néprajzi kiáll.-okat rendezett, létrehozta a Jánossomor jai Helytörténeti Gyűjt. néprajzi részét. Nevéhez fűződik két kisalföldi tájház (Táp, Tényő) létrehozása és hiteles, korhű hangulatú berendezése, vmint a nagymegyeri – Csallóközben az első – tájház berendezésének irányítása. A Skanzenben irányította a Bogyoszlóról, Rábcakapiról, Undról, Ásványráróról és Süttörből származó lakóházak és a mosonszentjánosi r. k. kápolna áttelepítését, berendezését. A népi műemlékek megmentésén túl a győri Rác-templom ügyét is felkarolta, segítette felújítását. – Kiváló Közművelődési Dolgozó díj (1986), Ikvai Nándor-díj (1994). – Emléktábláját 2019-ben avatták fel a Tápi Tájházban. F. m.: Pünkösdi szokások Újkéren. Adatok az újkéri regöléshez. Váray Lászlóval (Arrabona, 12, Győr, 1970, 171–179., 181–186. p.); Újkéri népszokások (Szakdol gozat, Győr, 1971); Mestergerenda kiállítás a kisbodaki pajtában. A mosonszentmiklósi tiprómalom (Téka, 1982. 7–11., 14–15. p.); A rábcakapi lakóház. Az ásványrárói lakóház (Téka, 1986. 1., 5–8., 9–12. p.); Szentendre. Szentendrei Néprajzi Múzeum III. A kisalföldi tájegység (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 247. Bp., 1986); Kirándulás a közelbe. Tényő (Kisalföldi kalendárium 1987. Győr, 1986, 125–127. p.). Irod.: Menteni a menthetőt... Kiállítási katalógus V. B. I. emlékére (Táp, 2019; http://tapkozseg.hu/dokumentumok/egyeb/Menteni_a_menthetot.pdf). Fotó: Szabadtéri Néprajzi Múz. Sári Zsolt
