Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
V
379 Vámos Határőrvidék és a Csíki Magánjavak történetét, majd létrehozta a M.–Amerikai Híradó ügynökséget (1923), amelyen keresztül közel 70 amerikai lapot tudósított az elszakított nemzetrészek sorsáról. A színjátszó mozgalmak támogatására több színművet írt, ezeket nemcsak mo.-i, hanem amerikai m. színházak is bemutatták. A mo.-i állatvédelem terén is fejtett ki tevékenységet, a M. Állatvédők Orsz. Egyesületének elnöke (1931–1945). Mint miniszterelnökségi osztályvezető, a székelyföldi ügyek állandó szószólója a mo.-i sajtóban, a II. bécsi döntés (1940) után szorgalmazta egy önálló Erdélyi Min. létesítését. A Páneurópai Mozgalom tagja. A II. vh. végén hazatért Gyergyószentmiklósra. Politikailag teljes elszigeteltségben halt meg államosított otthonában. – A Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara, az EMKE, az EKE és az Erdélyi Szövetség igazgatótanácsának tagja. Álnevei: Erdélyi Magyar Péter, Gyergyói-Vákár Artúr. F. m.: Gyergyószentmiklós város jövője (Gyergyószentmik lós, 1908); Tanulmány Gyergyószentmiklós város vízvezeté ke, csatornázása és közvilágítására (Gyergyószentmiklós, 1911); Gyilkos-tói kalauz (Gyergyószentmiklós, 1914); Bűnösök oltalmazója. Színmű 3 felvonásban (Gyergyó szentmiklós, 1905); A magyar–román békeszerződés magyarázata (Bp., 1921); Erdélyről (Bp., 1921; Erdélyi Magyar Péter álnéven); Az élet komédiái. Plaudite! + A priusz. + A megtérés. + A szerető. Színművek (Bp., 1930); Az államháztartás és magánháztartás megsegítése (Bp., 1931). Irod.: Szinnyei 14.: 787. p.; MKL 14.: 694–695. p.; RMIL V/2; Száva Tibor Sándor: Gyergyói és szépvízi örmények nyomában (Csíkszereda, 2008, 672–674. p.). *RMIL V/2.: téves halálozási adat: febr. 21, MKL XIV.: téves halálozási adat: febr. 11. Fotó: Tarisznyás Márton Múz., Gyergyószentmiklós Csergő Tibor András Vámos Éva Katalin (1950. máj. 22. Bp. – 2015. júl. 15. Bp.): történész, technikatörténész, főig. – Apja dr. Vámos Endre (1921–1984) vegyész, anyja dr. Vámosné dr. Vigyázó Lilly (1923– 2019) élelmiszervegyész. – Az ELTE BTK történelem–angol szakán tanult (1968–1973). A BME-n doktorált (1993), Német–magyar kapcsolatok a kémia, az élelmiszerkémia és a vegyipar területén 1867–1914 c. értekezésével megszerezte a történelemtud. kandidátusa fokozatot (1995). Habilitált egy.-i előadótanár (2003). – Első és egyetlen munkahelye az Orsz. Műszaki Múz. (OMM), ill., az összevonás után, 2009. jan. 1-jétől a M. Műszaki és Közleke dési Múz.: muzeológus (1973–1980), tud.-os mun katárs (1980–1987), főmunkatárs (1987–1989), tud.-os osztályvezető (1989–1991), főigh. (1991– 1994), főig. (1994–2004), ezután főtanácsosként szolgálta a m. műszaki muzeológia ügyét. Aktív szerepet vállalt az ICOM M. Nemzeti Biz.-a vezetőségében, évekig volt titkára. Képviselte intézményét és szakterületét az ICOM International Committee for Museums and Collections of Science and Technology-ban (Műszaki Múz.-ok és Gyűjt.-ek Biz.-a), vmint a Mitteleuropäische Union Technischer Museen-ben (MUT, Közép-Európai Műszaki Múz.-ok Uniója), utóbbinak alapító tagja (1990-től), elnöke (1995-től) volt. A Nemzetközi Múz.-i Tanács Műszaki és Természettud.-i Tagozatának vezetőségi tagja (1988-tól). Az Európai Tud-os Akad. l. tagja (2003-tól), a MTESZ Tud.- és Technikatörténeti Biz. titkára (1984-től). Szinte a kezdetektől tagja volt a Pulszky Társaság – M. Múz.-i Egyesületnek, egyike a m.–holland múz.-i együttműködést szervezőknek. Gyakori szerzője volt a Magyar Múzeumok c. folyóiratnak (1995–2008). Vezető szerepet töltött be az International Union for the History and Philosophy of Science-ben (Nemzetközi Tudománytörténeti és -filozófiai Unió); főtitkár-helyettesként a 2009-ben, Bp.-en tartott XXIII. Nemzetközi Tud.- és Technikatörténeti Kongresszus m. szervező biz.ának elnöke (és mindenese) volt. – Sokoldalú és aktív tevékenységet folytatott az MTA Tud.- és Technikatörténeti Komplex Biz.-a, vmint a Műszaki és Természettud.-i Egyesületek Szövetsége Tud.- és Technikatörténeti Biz.-a egyik vezetőjeként. 30 éven keresztül szervezője, lelke és előadója volt a m. tudomány- és technikatörténeti szakma éves konferenciáinak, sok éven át szerk.-je a megjelenő kiadványnak (Tanulmányok a termé szettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 1993–2003). – A Kaposvári Egy. címzetes főisk.-i tanára (2000-től). – Munkássága nélkül ma sokkal kevesebbet tudnánk a 19–21. sz.-i közép–kelet-európai modernizáció gazdasági, műszaki és társadalomtörténeti tényezőiről, a 19–20. sz.-i m.–német tud.-os-műszaki kapcsolatokról, vagy akár a nők szerepéről a természettud.-ok és a technika történetében a 19–20. sz.-i Mo.-on. – Zemplén Jolán-emlékérem (1985), Millecentená-
