Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

B

21

Bartal

feltárásának folytatása (1951), a núbiai Abdallah Nirqi városának megelőző ásatása (egyiptomi–m. együttműködés keretében, 1964), Tuniszban egy másik nemzetközi ásatás (1967). Tud.-os szakcikkei (m., angol, német, francia nyelven) az Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae, az

Acta Ar

chaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae; Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve (utóbb: A Szent István Király Múzeum Évkönyve), a Szent István Király Múzeum közleményei.

C sorozat, az Antaeus – Communicationes ex Instituto Archa

eologico Academiae Scientiarum Hungaricae, az Antiquitas Hungarica, az

Antik Tanulmányok

, az Archaeologiai Értesítő, a Budapest Régiségei, a Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts = A Szépművészeti Múzeum közleményei, a Folia Archaeologica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, a Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums Mainz, a

Komárom

-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei, a Magyar Múzeu

mok, a Mitteilungen

des

Archäologischen Instituts

der Ungarischen Akademie

der

Wissenschaften, a

Numizmatikai Közlöny c. periodikákban jelentek meg. Számos m. és nemzetközi konferencián tartott előadást Ausztriában, Francia- és Olaszo.-ban, Romániában, vmint az egykori Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió területén is. Szerk. (és társszerzője) az Intercisa

monográfia I–II. kötetének, kezdeményezője, szerk. és társszerzője a Die römischen Inschriften Ungarns

I–III. kötetének. Részt vett a Régészeti Biz. Római Kori Albiz.-ának, vmint az MTA Ásatási Biz.-ának munkájában. Tagja volt a Magyar Múzeum

és az Archaeologiai Értesítő szakfolyóiratok szerkesztő biz.-ának és a M. Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak, az Ókortud.-i Társaságnak, az Österreisches Archäologische Gesellscahftnak és a Deutsches Archäologisches Institutnak, tb. tagja a M. Régész Szövetségnek. – Az MTA kandidátusa (1955), a Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1976), Arany fokozata (1982), a M. Régészeti és Művészettörténeti Társulat Rómer-érme (1980), a Tasnády-Marik Klára Alapítvány Pro Arte Vitraria kitüntetése (1990), Schönvisner István-díj (2007), a kolozsvári Pósta Béla Egyesület tb. professzora (könyvtára odaajándékozása okán, 2007), a M. Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2008), Komárom város „Pro Urbe” díja (2009). F. m.: Brigetio

(Dissertationes Pannonicae. Ser. II. 22., Bp., 1951); Intercisa (Dunapentele-Sztálinváros) története a római korban. I. Erdélyi Gizellával, Ferenczy Endrével et al. (Archaeologia Hungarica. Series nova 33., Bp., 1954); Intercisa (Dunapentele). Geschichte der Stadt in der Römerzeit. II. R. Alföldi Máriával, Fitz Jenővel et al. (Archaeologia Hungarica. Series nova 36., Bp., 1957); Pannonia története. Bóna Istvánnal, Mócsy Andrással (Bp., 1963); Die römischen Inschriften Ungarns (RIU).

1. Lieferung: Savaria, Scarbantia und die Limes–Strecke Ad Flexum–Arrabona. Mócsy Andrással (Bp., 1972); Die römischen Inschriften Ungarns (RIU). 2. Lieferung: Salla, Mogentiana, Mursella, Brigetio. Mócsy Andrással (Bp., 1976); Die römische Inschriften Ungarns (RIU).

3. Lieferung: Brigetio (Fortsetzung) und die Limesstrecke am Donauknie. Soproni Sándorral (Bp.–Bonn, 1981); Pannonische Glasfunde in Ungarn (Studia Archaeologica 9., Bp., 1988); Antike Gläser

(Monumenta antiquitatis extra fines Hungariae reperta 5. Bibliotheca archaeo

logica /L’Erma/ 19., Roma, 1996).

Irod.: Andrea Vaday–Judit Solti: L. B. (1919–2017) (Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 2017, 371–372. p.; http://www.muemlekem.hu/magazin/

barkoczi_laszlo_nekrolog); RÚL 2: 438. p.

https://ri.btk.mta.hu/images/bibliografia/Barkoczi_Laszlo_bibliografia.pdf.

Fotó: a család tulajdona

Vaday Andrea, Solti Judit

Bartal Kornél dr. (1881. márc. 19. Batiszfalu [1882-től Batizfalu, 1907-től Batizfalva] – 1918. okt. 14. Szekszárd): gimn.-i rajztanár, botanikus kutató és gyűjtő. – Az iglói ev. főgimm.-ban érettségizett (1897). Egy.-i tanulmányait a Bp.-i Kir. M. Tudományegy. Bölcsészkarán, az Eötvös Collegium növendékeként (1899–1903) végezte. 1908–1909-ben ösztöndíjjal Berlinben és Boroszlóban (Breslau/Wrocław) tanult. – A szekszárdi gimn. földrajz és természetrajz tanára (1903–1918), a természetrajz szertár őre. 1907-től a szekszárdi múz. természetrajzi osztályának megszervezője és őre. 1909-ben kezdte meg Tolna vm.-ben a növény- és állatgyűjtést, hogy az addigi MNM-i letét helyett a szekszárdi múz.-nak saját anyaga is legyen. A Tátra Múz-nak 375 darabos növénygyűjt.-t adományozott. Fiatalon, spanyolnáthában hunyt el. – A Tolnam.-i Közművelődési Egyesület ismeretterjesztő osztályának titkára. A múz.-ban rendszeresen tartott ismeretterjesztő előadásokat. A szekszárdi ev. egyházközség tagja (1908-tól), jegyzője (1912-től), kántora.

F. m.: Adatok a Baba-hegycsoport és környéke növényze

tének ismeretéhez (Növénytani Közlemények, II, 1903. 3–4. füzet, 97–129., 145–161. p.); Adatok Szekszárd környékének flórájához (Botanikai Közlemények, IX,