Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

S

341

Szujkóné

madéves korában botanikus szakra specializálódott. Az ELTE TTK-n szakbiológus diplomát szerzett (1954). Szegeden egy.-i doktori (A Börzsöny és Mátra hegység bükkösei c. disszertációjával, 1959), az MTA Biológia Csoportjának aspiránsaként kandidátusi címet szerzett (A Börzsöny hegy

ség vegetációja, 1965). – A M. Természettud.-i Múz.

(MTM) Növénytárában dolgozott nyugdíjazásáig (1954–1989). Zólyomi Bálint, a Növénytár ig.ja irányításával kapcsolódott be a mo.-i növényzet tanulmányozásába, feladata a Börzsöny vegetációjának vizsgálata volt. Az MTM tud.-os titkára (1965–1966), majd Zólyomi távozása után a Növénytár vezetője lett (1966–1989); kinevezésének elsősorban politikai okai voltak. Fekete Gáborral közösen kvantitatív ökológiai, ökomorfológiai és ökofiziológiai kutatásokba kezdett, amit a Nemzetközi Biológiai Program (IBP PP) is támogatott, emellett bekapcsolódtak a Jakucs Pál által vezetett síkfőkúti ökológiai kutatásokba is. Tagja volt a Magyarországi Kultúrflóra c. könyvsorozatot szerk. munkaközösségnek. Részt vett a londoni KEW Royal Botanical Garden-ben tartott Electronic Data Processing (EDP) konferencián, amely az elsők között foglalkozott a digitalizálás lehetőségeivel és jelentőségével a növénygyűjt.-ekben (1973). Az ELTE Növénytani Tanszékén mb. előadó (1974–1977), címzetes egy.-i docens (1977). Benyújtotta Az ánizs (Pimpinella anisum L.) morfo

lógiai és anatómiai analízisei c. akad.-i doktori disszertációját, de az MTA doktora címet nem tudta megszerezni (1977). Vezetésével kapcsolódott be az MTM Növénytára a hazai nemzeti parkok botanikai feltárásába, először a Hortobágyi (1974-től), majd a Kiskunsági (1977-től) és a Bükki Nemzeti Park (1981-től) virágosnövény-kutatásával foglalkozott kollégáival közösen. Több javaslatot készítettek természetvédelmi területek kijelölésére: Nagykovácsi Remete-hegy (1974), Börzsönyi Tájvédelmi Körzet (1975). Emellett az Astragalus

, a Gentiana

és a Spergularia

nemzetség egyes fa

jait vizsgálta. Számos haszonnövény morfológiai vizsgálatával is foglalkozott: kapor (1970), ánizs (1977), kajszibarack (1983). Elsősorban virágos növényeket gyűjtött, herbáriumi lapjai az MTM Növénytárában találhatóak, jelentős a nemzeti parki kutatásokhoz kapcsolódó herbáriumi anyaga. Vezetése alatt az MTM Növénytára a bp.-i Vajdahunyad várából a Könyves Kálmán körút 40. sz. alatt található épületébe („Tündérpalota”) költözött át (1979–1980). – Hét könyve és 119 cikke jelent meg. Pályája első szakaszában (1954–

1966) elsősorban a Börzsöny flórájáról és vegetációjáról jelentek meg önálló és társzerzős cikkei, ezt követően (1967–1978) Fekete Gáborral közösen hazai és külföldi folyóiratokban publikálták a növényökológia témakörében elért eredményeiket. Életművének jelentős részét teszik ki a hazai nemzeti parkok növényvilágával kapcsolatos könyvek és publikációk, amelyeket a növénytári munkaközösséggel közösen készítettek. Számos írásában korábbi mestereire és kollégáira, ill. botanikai munkásságukra emlékezett vissza (Andreánszky Gábor, Bohus Gábor, Csapody Vera, Moesz Gusztáv, Jávorka Sándor, Rásky Klára stb.). Szerkesztőbiz.-i tagja volt az MTA Agrártud.-k Osztálya gondozásában készülő Magyarország Kultúrflórája sorozatnak, amelynek két kötetét szerzőként is jegyezte. Az Annales historico-na

turales Musei nationalis hungarici (1965–1989), a Fragmenta Botanica, később Studia Botanica Hungarica (1967–1989), a Botanikai Közlemények

(1975–1991) szerkesztőbiz.-i tagja. Cikkei az Acta Agronomica Academiae Scientiarum Hungaricae, az Acta Botanica Hungarica, az Annales histori

co-naturales Musei nationalis hungarici, a Bota

nikai Közlemények, az Erdőgazdaság és Faipar

, a Godisnjak, a Herba Hungarica

, a Biológiai Közle

mények, a Fragmenta Botanica

, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, a Repertori

um specierum novarum regni vegetabilis, a Studia Botanica Hungarica folyóiratokban jelentek meg. Ismeretterjesztő írásait az Élővilág

, a Búvár

, a Természet Világa közölte. – 1975-ig hat vándor- és időszaki kiáll. összeállításában vett részt. Munkatársa volt a bp.-i Magyar Növénytani Kiállítás

nak, s közreműködött a tihanyi, gyöngyösi, pécsi, győri állandó kiáll.-ok összeállításában is. – Több tanulmányúton és konferencián vett részt (Ausztria, Bulgária: 1960; Csehszlovákia: 1956, 1968, 1970, 1971, 1978, 1980; Egyesült Királyság: 1973; Finno.: 1977; India: 1979; NDK: 1981, 1985; Lengyelo., Olaszo.: 1984; Szovjetunió: 1962, 1985). – Az MTA Botanikai Biz.-ának tagja, a M. Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának vezetőségi tagja. A M. Dolgozók Pártjának (1953-tól), majd a M. Szoc. Munkáspárt (MSZMP) tagja; az egy.-en, majd a munkahelyén is végzett pártmunkát, 1962-től az MTM párttitkára is volt. – Szoc. kultúráért (1966), a Művelődési Min. Múz.-i Főosztály Nívódíja (1970), Munka érdemrend bronz fokozata (1976).

F. m.: A survey of the plant life-form systems and the respective research approaches. I–IV. Fekete Gábor

-