Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
335 Szőke vmint a Nyíregyháza-Keleti elkerülő 24. lelőhely Gáva-kultúrához tartozó 7 db hatalmas méretű ún. urnáját. – Lelkesen dolgozott kiáll.-ok tervezésében, kivitelezésében is, kolléganőivel számos kiáll.-t készített a restaurálás témájában. Folyamatosan követte az új módszereket, képezte magát, tartotta a kapcsolatot másutt dolgozó kollégákkal. Törekedett a műhely felszereltségének modernizálására. – Múz.-i munkája mellett idegenvezető végzettséget szerzett. Szívesen büszkélkedett a megye értékeivel, „kincseivel”, a múz. vendégeit is többnyire ő kísérte a megyében, gyakran külföldieket; kiválóan megértette magát angolul és oroszul. – A Szabolcs-Szatmár-Bereg M.-i Közgyűlés bronz emlékplakettje (2013). F. m.: Az Ibrány–Esbó-halmi honfoglalás kori, ún. haj fonatkorong restaurálása (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, XVIII, 4. 1993, 393–395. p.); A nyíregyházi kovács céhifjúság ládájának restaurálása (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, XXXVIII–XXXVIII. (1995–1996), 1997, 243–244. p.). Fotó: Balázs Attila felv. Takácsné Varga Ágnes Szoboszlai Istvánné: → Raffay Anna Szoboszlainé Raffay Anna: → Raffay Anna Szőcs-Fülöp Károly (1936. febr. 19. Fogaras [Făgăraș, Románia] – 2018. febr. 11. Fogaras): gyűjtő, külső szakértő. – Sokgyermekes etédi székely család gyermeke. Isk.-i tanulmányait Fogarason és a brassói ferences kolostorban végezte, felszentelése előtt kilépett a rendből. – Ferences korszakától fogva kutatta a fogarasföldi románság és a királyföldi szászság kultúráját, később egész Erdély területéről gyűjtött; magángyűjt.-ében ikonok, hutaüvegek, szász hímzések és viseletek, m. és német festett bútorok, egész Erdélyt lefedő kerámiaanyag volt. Autodidakta módon tanulta meg a tárgyazonosítás módszertanát. A szebeni Astra Múz. külső munkatársaként (1995–2006) szak tudásával segítséget nyújtott a múz. kályhacsempe-gyűjt.-ének feldolgozásában. A brassói Néprajzi Múz.-ot és a Székely Nemzeti Múz.-ot is segítette a tárgyak azonosításában. Fia, ifj. Szőcs Fülöp Károly 2018. márc.-ban édesapja gyűjt.-ét a fogarasi Valer Literat Fogarasföldi Múz. -nak adományozta. F. kiáll.: Kályhacsempe gyűjtemény (Szebeni Astra Múzeum, 2006); Sz. F. K. gyűjtemény, állandó kiállítás (Valer Literat Fogarasföldi Múz., 2012); Szász hímzések (Brassói Néprajzi Múz., 2014); Sz. F. K., a gyűjtő (Székely Nemzeti Múz., 2015). F. m.: Mărturii ale civilizației transilvănene: Colecția de cahle a Muzeului Astra. Karla Roșcával (Astra Museum, Szeben, 2006); Icoane pe sticlă din Transilvania. Colecția Szőcs. Ana Dumitrannal, Elena Băjenaruval (Gyulafe hérvár, 1912). Fotó: Szőcsné Gazda Enikő felv. Szőcsné Gazda Enikő Szőke Lajos (1912. jún. 21. Nagykónyi – 2015. okt. 8. Bp.): szobrászművész, főpreparátor. – Az Iparművészeti Isk. díszítőszobrász szakán tanult (1931–1935), mesterei Ohmann Béla, Lux Elek és Fülöp Elemér voltak. Tanulmányúton járt Ausztriában, Svájcban, Olaszo.-ban, Franciao.-ban, Romániában, Bulgáriában. – Diplomája megszerzése után több önálló kiáll.-a volt, amelyek nyomán Tasnádi Kubacska András, az Orsz. Természettud.-i Múz. Föld- és Őslénytára ig.-ja javaslatára felvételt nyert a múz.-ba. A tári rendszeres megelőző állagvédelmi feladatok ellátása mellett főként Tasnádi Kubacska új szemléletű, a tud. és művészet egymást erősítő és kiegészítő szerepét központba helyező kiáll.-ainak megrendezésében és művészi kivitelezésében vett részt. Az Őslények világa c., több szakaszban kiteljesedő (1935–1943) kiáll.-ban elsősorban nagygerincesek művészi megmintázását végezte, de számos eredeti dekoratív elemmel is gazdagította a nagysikerű kiáll.-okat. Részt vett a Föld- és Őslénytár 1956-os tűzvészében megsérült gerinces tárgyak restaurálásában és konzerválásában. Meghatározó szerepe volt A Föld és az Élet fejlődéstörténete c. korszerű, evo lúciós szemléletű kiáll. művészi megformálásában (1961). Kiáll.-ai: Kisplasztikai Biennálé: Pécs, Debrecen, Franciao.; M. szobrászat, Műcsarnok, Bp. (1978). Köztéri alkotásai láthatók Bp.-en és az ország több településén (Balatonkenese, Érd, Nagykónyi, Kapuvár, Diósd, Értény); több művén
