Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

S

310 Szabó írásainak bibliográfiája 1955-től 2014-ig (Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 7. és Közlemények Békés megye és környéke történetéből 13., Gyula–Békéscsaba, 2016); Blazovich László: Elhunyt Sz. F. (Honismeret, XLIX, 2021. 3, 102–105. p.). Fotó: Szabó Ferenc írásainak bibliográfiája 1955-től 2014-ig, Szerk.: Kocsor János, Gyula–Békéscsaba, 2016. Martyin Emília Szabó György (1920. ápr. 19. Dicsőszentmár ­ton [Târnăveni, Románia] – 2011. máj. 10. Ko­lozsvár [Cluj-Napoca, Románia]): klasszika-filo­lógus, műfordító, egy.-i tanár. – Szülei Sz. Jenő orvos és Köntzey Lenke háztartásbeli, felesége (1949) Gálffy Mária, gyermekeik Lenke (1951) tanár és Klára (1956) informatikus. A maros­vásárhelyi Ref. Koll.-ban érettségizett (1939), a kolozsvári I. Ferdinánd Egy.-en elkezdett latin–görög szakos tanulmá­nyait a Szegedről visszatért Ferenc József Tudo­mányegy.-en fejezte be (1943) Uo. szerzett tanári oklevelet és doktorált régészetből (1944).), – 1942-ben pályadíjas ősrégészeti dolgozata („A mesoli­thikum hazánkban”), 1943-ban felemelt pályadí­jas („Erdély neolithikumának az anyaországhoz való viszonya”). Második doktorátusát összeha­sonlító irodalomtud.-ból a Babeş–Bolyai Tudo­mányegy.-en szerezte (1972). – „Szökevény hadi­foglyok pótlására” elhurcolt kolozsvári civilekkel együtt deportálták a Szovjetunióba (1944–1945). Hazatérve, a marosvásárhelyi R. K. Főgimn. (1945–1947), majd a gyulafehérvári R. K. Majláth Főgimn. tanára (1947–1948). A kolozsvári Bolyai Egy. (1948–1959), majd ennek beolvasztását kö­vetően a Babeş–Bolyai Tudományegy. tanára, nyugdíjazásáig (1982). Előbb latint, majd Szabé­di László utódjaként (1952) egyetemes irodalom­történetet tanított. – Roska Márton tanítványa­ként, már Horthy Miklós-ösztöndíjas diákként (1941–1942) napidíjas (1941), majd kinevezett díjtalan gyakornok (1944) az Erdélyi Nemzeti Múz. Érem- és Régiségtárában, fizetéstelen ta ­nársegéd (1944) az egy. Érmészeti és Régészeti Int.-ében. Történelmi, irodalom- és művelődés­történeti dolgozatai Az Ifjú Erdély, a Studia Univ. Babeş–Bolyai, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, a Helikon, az Erdélyi Múzeum, a Művelődés folyóiratokban jelentek meg. Antik filozófusoktól adott ki szövegeket magyarul (fő­leg Bodor Andrással) és ógörögből, latinból át­ültetett portrékat, anekdotákat stb. Cicero-mű­veket és Macrobiust, a salernói orvosi iskola középkori tanácsait, Somogyi Ambrus Históriá ­jának egy részét fordította. Mediterrán mitológi ­ai kislexikona bp.-i kalózkiadást is megért (1992). Középisk.-i latin tankönyvek és egyetemes iro­dalomtörténeti egy.-i jegyzet, klasszikus mértékű versek szerzője.– Diákként a M. Numizmatikai Társulat és az Orsz. M. Régészeti és Művészet­történeti Társulat tagja (1943); az Erdélyi Múz.-Egyesület (újra)alapító (1990), majd t. tag­ja (2000). Írói álneve: Kiss György. F. m.: Mediterrán mítoszok és mondák (Bukarest, 1973); Európai mítoszok és mondák (Bukarest, 1977); Benkő József levelezése. Előszó, összegyűjt., jegyzetek. Tarnai Andorral (Bp., 1988); Kolozsvári deportáltak az Uralban (Kolozsvár, 1994); Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. VII–XIII. Társzerk. (Kolozsvár, 1995–2009); Benkő József: Transsilvania specialis. I–II. Ford., bev. tanul ­mány, jegyzetek (Bukarest–Kolozsvár, 1999); Somogyi Ambrus: História Magyar- és Erdélyország dolgairól az 1490-es évtől 1606-ig. Ford. (a 2. kötet 18. fejezetétől a 4. könyv végéig; Máriabesnyő, 2013); Benkő József: Erdély. Ford., bev. tanulmány, jegyzetek. Társzerzőkkel (Sepsiszentgyörgy–Barót, 2014 [2016]). Irod.: ÚMIL 3.: 1867. p.; RÚL 17.: 46. p.; RMIL V/1.: 281–282. p.; Erdélyi Magyar Ki Kicsoda (Nagyvárad, 2000, 594. p.); Antal Árpád laudációja: Sz. Gy. tiszteleti taggá választása (Erdélyi Múzeum, 2000. 3–4, 355–356. p.); M. Lezsák Gabriella: Régészeti iskola a kincses városban (1940–1944). László Gyula kolozsvári évei (Bp., 2021, 83–86. p.). Fotó: a család tulajdona Boér Hunor, Lezsák Gabriella Szabó István (1942. jún. 8. Fehérgyarmat – 2012. márc. 14. Szolnok): történész, muzeológus. – Báty­ja Szabó László (1939–2012) etnográfus, öccse Sza­bó Sándor Géza (1945– 1980) irodalomtörté nész, felesége Egri Mária (1940–) művészettörté­nész. – Középisk.-i és egy.-i tanulmányait Deb­recenben végezte, ahol m.–orosz szakon (1966), majd az ELTE-n történe­lem szakon szerzett dip­lomát (1971). Egy.-i dok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom