Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

S

306 Sz. Póczy lelőhelyen (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978. Debrecen, 1979, 35–56. p.); Berettyóújfalu környékének története az őskorban. In: Berettyóújfalu története. Szerk. Varga Gyula (Berettyóújfalu, 1981, 11–39. p.); Debrecen vidékének története az őskorban. In: Debrecen története. I. 1693-ig. Szerk. Szendrey István (Debrecen, 1984, 29–67. p.). Irod.: Csányi Marietta: Sz. M. M. 1945–2002 (Ősrégészeti Levelek, 2002. 4, 5–6. p.); Hajdú Zsigmond–Magyari Márta: Emléksorok Sz. M. M.-ról (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2002–2003. Debrecen, 2003, 9–10. p.). – Bibl.: Birkásné Vincze Rita: Sz. M. M. nyomtatásban megjelent publikációinak jegyzéke (Ősrégészeti Levelek, 2002/4. 6–10. p.). Fotó: Feketéné Molnár Erzsébet felv., 1980 k., magán­archívum Hajdú Zsigmond Sz. Póczy Klára: → Póczy Klára Szabados Árpád (1944. márc. 18. Szeged – 2017. jún. 13. Bp.): képzőművész, tanár, egy.-i rektor. – Első felesége Várnagy Ildikó (1944–) szobrász­művész, második fele­sége Gönczi Renáta. – A bp.-i Árpád Gimn.-ban (1959–1963), majd a M. Képzőművészeti Főisk.-n (MKF) tanult (1963– 1968); Szentiványi Lajos, Ék Sándor, Raszler Ká­roly tanítványa. – Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Isk. ta­nára (1968–1974). A Mozgó Világ képzőművésze ­ti szerk.-je (1970–1984). A M. Nemzeti Galéria GYIK Műhelyének alapítója és vezetője (1975–1988). A MKF tanára (1984–2012), tanszékvezető egy.-i tanára (1991-től) a MKF (2001-től Egy.) rektora két cikluson keresztül (1995–2002), a M. Kép­zőművészeti Egy. doktori isk.-jának vezetője és a festőosztály vezetője (2000–2002), professor eme­ritus (2010), rector emeritus. Az Indiana Univer­sity (USA) tb. professzora. – Művészeti munkás­ságának első ciklusában grafikákat, rajzokat (1969–1986), majd litográfiákat, festményeket és szobrokat készített. Játékos, a gyermeki világot megidéző rajzai és expresszív, szenzibilis képei a kortárs művészet élvonalába tartoznak. Művei a legnagyobb hazai és külföldi köz-és magán­gyűjt.-ekben is megtalálhatók (Fővárosi Képtár, Janus Pannonius Múz., Miskolci Képtár, MNG, Nógrádi Történeti Múz., Petőfi Irodalmi Múz., győri Városi Képtár stb.). Mo.-n és külföldön 106 egyéni kiállítása volt. A M. Televízióban tv-soro­zatokat készített (Rajzolj velünk , 1967–1971; Va ­rázsolló, 1974; Játék a GYIK Műhelyben , 1976, 1978, 1980; Hétszínvilág, 2004–2006). – A M. Művészeti Akad. r. tagja (2013). Derkovits-ösz­töndíj (1970), Szoc. kultúráért (1973), Munkácsy Mihály-díj (1976), Pro Urbe díj (Zalaegerszeg, 1979), a Római M. Akad. ösztöndíja (1989), érde­mes művész (1990), Széchenyi professzori ösztön­díj (1998), Szalay Lajos-díj (2002), Gyarmathy Tihamér-díj (2017). Biennálékon, kiáll.-okon számos díjat kapott. – Emlékkiáll.-át a szegedi Regionális Összművészeti Központban rendezték meg. F. m.: Metszés és nyomtatás (Műhelytitkok, Bp., 1972); A legöregebb hóember. Sz. Á. meséi (Irodalmi jelen, 2013. dec. 18.; https://irodalmijelen.hu/2013-dec-16-2349/ legoregebb-hoember-szabados-arpad-mesei). Irod.: Gellér Katalin: Groteszk firkák (Művészet, 1987. 8. 24–27. p.); Keserű Katalin: Végleteket feloldó irónia. Sz. Á. festményei (Kortárs, 34, 1990. 1, 143–148. p.); Jacobs, Michael: Kérdések Árpádnak. Interjú Sz. Á.-dal (Budapest Galéria, 2003); Sinkó István: A Szabados szindróma (Élet és Irodalom, 2010. 13. sz., ápr. 2.); Sz. Á., emlékkiáll. Katalógus (REÖK, Szeged, 2020); RÚL 17: 17–18. p. – Bibl.: Peter De Francia: Szabados (New Gallery, Edinburgh, 1979). Fotó: a család tulajdona Sinkó István Szabadváry Ferenc (1923. szept.1. Kőszeg – 2006. máj. 21. Bp.): vegyészmérnök, tudomány- és tech­nikatörténész, egy.-i tanár, múzeumig. – Szülei: ~ Ferenc és Hoffenreich Antó nia. Családja tulaj­donában működött a kőszegi Szappan-, Gyer­tya- és Vegyészeti Gyár. – A kőszegi bencés gimn.­ban érettségizett. A József Nádor Műszaki és Gaz­daságtud.-i Egy. Vegyész­mérnöki Karán tanult. A II. vh. alatt, 1944 vé­gén, az egy. utolsó éves hallgatóinak németo.-i kitelepítésekor a drezdai Műszaki Egy.-re került, ahol 1945 febr.-jában átélte a város bombázását. Vegyészmérnöki oklevelét Bp.-en kapta meg (1946). A BME-en doktorált (1966), a kémiai (történeti) tud.-ok kandidátusa (1965), doktora (1971). –

Next

/
Oldalképek
Tartalom