Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
305 Sz. Máthé Irod.: Puszták plébánosa. Emlékkönyv csurgói S. G. A. halála 10. évfordulójára. Összeáll. a Riedel család (Bp.–Nagydorog, 2004); www.kalapmuzeum.hu. Fotó: Riedel Miklós felv. K. Németh András Sz. Máthé Márta; Szabó Sándorné; Máthé Márta Veronika (1945. nov. 3. Szentendre – 2002. szept. 19. Debrecen): régész. – Férje Szabó Sándor Géza (1945–1980) irodalomtörténész, könyvtáros. – A szentendrei gimn.-ban érettségizett (1964), majd az ELTE BTK régészet–történelem szakán szerzett oklevelet (1970). Tanulmányai során tudatosan választotta kutatási témájául az alföldi bronzkori telleket. Professzora, Bóna István útmutatásait követve a Szolnok környéki tanásatásokon (pl. Jászdózsa–Kápolnahalom) sajátította el a kisszondás tell-ásatás módszertanát, amely a pontos rétegtani összehasonlító vizsgálatokkal akkor egészen újszerűnek számított. – Pályáját 1970-ben, a debreceni Déri Múz. -ban kezdte. Ebben is a Berettyó-völgyi tellek kutatásának szándéka vezérelte; 1974–1982 között öt ottani tell-telepet ásott meg, többek között – egy nagyszabású szovjet–m. akad.-i ásatás keretében – Herpály–Földvár két felső, bronzkori rétegét. Az ásatási anyagok összehasonlításából írta meg 1987-ben megvédett doktori értekezését, amely a MNM Inventaria sorozatának első kötete lett (1988). Ez a monográfia máig megkerülhetetlen forrásmű a Felső-Tisza–Körös-vidék középső bronzkorának kutatásához, s az ottományi, a gyulavarsándi és a hatvani kultúra viszonyának vizsgálatához. A részvételével 1991-ben megrendezett, Dombokká vált évszázadok. Bronzkori tell-kultúrák a Kárpát-medence szívében c. bronz kori magyar tell-kiáll. 1993-ig vándorkiáll.-ként is sikeresen szerepelt Ny-Európa számos városában (Frankfurt a. M., Freiburg, Krefeld, Hamburg, Dijon, Párizs, Mariemont), az általa is írt katalógus pedig alapvető tanulmányokban tájékoztat a korszakról. Vidéki muzeológusként sem szigetelődött el a régészet nemzetközi irányzataitól. A tell-kutatási program mellett jó érzékkel fedezett fel szórványszerű bronzkincseket pl. Tégláson vagy a hajdúsámsoni kincs egyik elveszett darabját Szentendrén. Ezen tárgyak közlése kapcsán a bronzkort kincshorizontok alapján osztályozó, ún. német isk. m. képviselőjével, Mozsolics Amáliával is jó szakmai viszonyt alakított ki. Ennek is köszönhető, hogy a Prähistorische Bronzefunde (PBF) sorozat bronzsarlókról készülő új kötetéhez éveken át együtt dolgozott A. Jockenhövel német régésszel. Hajdú-Bihar m. területén számtalan leletmentő ásatást vezetett (1970–1991 között), amelyek eredményeként a bronzkor mellett más történeti korszakokból származó leletek és adatok seregével gazdagította a Déri Múz. Régészeti Gyűjt.-ét. Kiemelkedik ezek közül a Berettyószentmárton–Morotva völgyi középső neolit telep anyagát felszínre hozó, ill. a Hajdúszoboszló belterületén, egy építkezésen előkerült gepida fejedelmi sír leletmentése. 1993–1996 között megyei koordinátorként a nagyberuházásokat megelőző, nagy felületű régészeti feltárások szervezéséért felelt. A Polgár környéki autópálya nyomvonalán végzett leletmentő ásatások az ELTE Régészeti Int. és a Déri Múz. együttműködésében az újabb tell-program terepmunkáihoz is kapcsolódtak a polgári Kis- és Nagycsőszhalmon. – Megírta a Déri Múz. 1972-ben megnyílt új áll. kiáll.-a őskori részének forgatókönyvét és a katalógus vonatkozó részét. Az időszaki tárlatok között emlékezetes maradt a Varga Gyula néprajzkutatóval közösen rendezett Szerszámok dicsérete (1987), ill. A lelettől a kiállításig (1989) c. módszertani kiáll.-a. Az épülő M3 autópálya nyomvonala által érintett megyék régészeti feltárásait közösen bemutató, Utak a múltba (1994) című kiáll. és kata lógus Hajdú-Bihar bronzkorát bemutató részét is ő rendezte és írta. Nagy alapossággal megírt ismeretterjesztő írásai közül kiemelkedik a Debrecen őskorát tárgyaló fejezet a város történeti monográfiájában. F. m.: Bronze Age tells in the Berettyó valley (Bronze Age Tell Settlements of the Great Hungarian Plain). I. (Inventaria Praehistorica Hungariae I. Bp., 1988, 27–122. p.); Preliminary Report on the 1977–1982. Excavations at the Neolithic and Bronze Age Settlement of Berettyóújfalu-Herpály. Part II. Bronze Age (Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 36, 1984, 137–159. p.); Bakonszeg–Kádárdomb, Berettyóújfalu–Szilhalom, Berettyóújfalu–Herpály–Földvár. Die bronzezeitlichen Schichten des für die neolitische Herpály-Kultur eponymen Fundortes. In: Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. Katalog. Hrsg. Meier-Arendt, W. (Frankfurt am Main, 1992, 166–173. p.); Újkőkori település Berettyószentmárton–Morotva
