Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
286 S. Göldner S S. Göldner Márta: → Solymos Edéné Göldner Márta S. Szabó Ferenc (1912. jún. 26. Békéssámson – 2010. okt. 23. Bp.): agrármérnök, tanár, politikus, múzeumig. – Középisk.-i tanulmányait Orosházán végezte, a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy.-en agrármérnöki és gazdasági szaktanári oklevelet szerzett (1937, 1938). – Kecskeméten (1938–1943), majd Orosházán (1943–1945) mezőgazdasági középisk.-kban tanított. 1939-től a Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja, 1944-ben Orosházán létrehozta a párt helyi szervezetét. Mint a helyi Nemzeti Biz. tagját az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe delegálták. 1944. dec. 23-án kinevezték a Földművelésügyi Min. politikai államtitkárává; pozíciójáról 1948-ban, az egypártrendszer létrejöttekor lemondott, s felhagyott a politizálással. Országgyűlési képviselő (1945–1947). A M. Mezőgazdasági Múz. főig.-ja (1948–1957); hivatali ideje alatt építették újjá a háború alatt súlyos károkat szenvedett épületegyüttest, amely – befolyásának köszönhetően – a Vajdahunyadvárba tervezett úttörőpalota helyett megőrizhette múz.-i funkcióját. A gyűjt.-ek rendezése, gyarapítása mellett 1951-től új kiáll.-ok megnyitása és a tud.-os munka szervezése fűződött nevéhez. Vezetése alatt folytatódott számos kutatási program, egyebek mellett kiadták a két vh. között elkezdett mezőgazdasági könyvészeti bibl.-sorozat újabb kötetét. Hozzájárult a hazai agrármuzeológia alapjainak lerakásához. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a M. Mezőgazdasági Múz. II. vh. utáni újjászervezésében. – Az 1956-os forradalmi események során részt vett a nevét Petőfi Pártra cserélő NPP újjáalapításában, 1956. okt. 31-én a párt főtitkárhelyettesévé választották; az eseménynek a Vajdahunyadvár adott otthont. Politikai szerepvállalása miatt egy 1957 okt.-ében született fegyelmi határozattal elbocsátották főig.-i állásából. Az Orsz. Mezőgazdasági Könyvtár főmunkatársa (1957–1962), az Orsz. Természetvédelmi Hivatal munkatársa (1957-től), osztályvezető (1962–1964), főosztályvezető (1964–1969), majd a szervezet elnökhelyettese (1969–1972). Nyugdíjazását (1972) követően tud.-os tanácsadó a Főv.-i Állat- és Növénykertben (1972–1976), utóbb az MTA Tihanyi Biológiai Kutatóint.-ében (1976–1989). Az 1970-es évektől 11 éven keresztül meghívott előadóként környezet- és természetvédelmet oktatott a Kertészeti Egy.-en. Az 1960-as évek második felében bekapcsolódott a Hazafias Népfront (HNF) munkájába; a honismereti biz. elnöke, majd az orsz. tanács tagja volt (1972–1989). Egyik megteremtője a hazai természet- és környezetvédelemi gondolkodást tudatosító társadalmi mozgalmaknak. A HNF Orsz. Tanácsa Elnöksége Környezetvédelmi Biz.-ának alelnöke, ill. elnöke, a M. Orsz. Állatvédő Egyesület alelnöke (1970–1976). Belépett az 1986 végén létrehozott Veres Péter Társaságba, de a belőle alakult M. Néppártban nem vállalt képviselőjelöltséget. 1990 végén a M. Néppárt – Nemzeti Parasztpárt örökös tb. elnökévé választották, s ez évben a Kovács Imre Társaság elnöke lett. – A M. Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1947), Szoc. Munkáért Érdemérem (1954), Munka Érdemrend arany fokozata (1956, 1969), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szoc. Magyarországért Érdemrend (1982). F. m.: A hatvanéves Mezőgazdasági Múzeum 1896–1956 (Bp., 1956); A hazai agrármuzeológia kezdetei és eredmé nyei (Kísérletügyi Közlemények, 1956. I. köt. 1. füzet); Természetvédelem és társadalom (Természet Világa, 1968. ápr.); A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete (1831–1867). 3. köt. Szerk. (Bp., 1956). Irod.: S. Sz. F. Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenbe összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja, 1944. december 21.–1945. november 29. Szerk. Kiss József, Somlyai Magda (Bp., 1994, 416–417. p.); S. Sz. F.: A Petőfi Párt a forradalomban (Az 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 110. sz. interjú, 1987–1989). In: Pártok 1956. Szerk. Kőrösi Zsuzsanna, Tóth Pál Péter (Bp., 1997; www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/oha/ssznpp.htm). Fehér György Sabján Tibor (1952. márc. 14. Szekszárd – 2009. ápr. 4. Bp.): építész, néprajzkutató-muzeológus, grafikus. – A Pollack Mihály Építőipari Technikumban építész technikusi képesítést (1970), a debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főisk.-n magasépítész szakon üzemmérnöki diplomát szerzett (1974). Építészi munkája mellett kezdte meg néprajzi tanulmányait Debrecenben, a Kos-
