Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

P

277

Pusztai

lővárosába visszakerülni, a mosonmagyaróvári múz.-ba helyezték, ahol mb. múzeumig.-ként és régészként kezdte meg munkáját (1950). A Moson vm. közönsége által 1882-ben létrehozott Moson

megyei Történelmi és Régészeti Egylet Múz.-át ekkor államosították, s javaslatára a Hansági Múz.

nevet kapta. 1953-ban, amikor felmerült a városi múz. megszüntetésének terve, Sárospatakra, majd Kaposvárra helyezték át (1954–1957); régészként több ásatáson is dolgozott (Kaposvár–

Cser, Várong, Hács–Béndek puszta, Szekszárd–

Palánk, Somogyszentlászló). Végül visszakerült Mosonmagyaróvárra, ahol nyugdíjazásáig a Hansági Múz.-ot igazgatta (1957–1986). Vezetése alatt a múz. új épülettel bővült: a középkori eredetű Cselley-ház a műemléki felújítást követően kiállítóhelyként nyitotta meg kapuit. Nyugállományba vonulását követően is segítette az intézmény munkáját, sőt egy rövid időre ideiglenesen ismét megbízást kapott a múz. vezetésére (1993–

1994). A múz.-ban 1974-ig egy személyben látott el minden szakmai feladatot, rendezte a helytörténeti, képző- és iparművészeti, népművészeti és régészeti gyűjt.-eket, ill. végezte a műtárgyak meghatározását és a nyilvántartást. Tevékenységének köszönhetően jelentősen gyarapodtak a múz. gyűjt.-ei, amelyek nemcsak Mosonmagyaróvár, hanem a történeti Moson vm. történetét, kultúráját és az ott élő etnikumok néprajzát is reprezentálják. Két alkalommal nyílt módja a múz. anyagát felölelő, a Mosoni-síkság történetét bemutató állandó kiáll. megrendezésére: pályakezdőként 1952-ben, majd mb. ig.-ként 1995-ben. Számos időszaki kiáll.-t is összeállított (évente 2–10 alkalommal), emellett állandó kiáll.-t rendezett a magyaróvári várban (vártörténeti kiáll., 1968), s közreműködött állandó kiáll.-ok rendezésében Jánossomorján (helytörténeti, néprajzi és német nemzetiségi kiáll., 1969) és Lébényben (mezőgazdasági kiáll., 1980). A régészeti feladatokat a múz. gyűjtőterületén, a mosonmagyaróvári járás településein végezte: Mosonmagyaróvár: Ad Flexum (1963, 1970, 1979); Lébény–Magasmart: kora vaskori telepmaradványok, ill. az V. sz. első felében eltemetett előkelő germán harcos sírja (1964); Bezenye: langobard temető (1964); Mosonmagyaróvár: óvári vár (1965; 1973, 1976–1978); Mosonmagyaróvár–Királydomb: mosoni ispáni vár (1971–1972). Épületrégészeti kutatásokat végzett Hegyeshalom (1974–1975), Mosonszolnok (1973), Levél (1974) és Mosonszentpéter (1974) templomaiban. – Publikációi az Archeologiai Értesítőben, a Janus Pannonius Múzeum Évköny

vében, a Győr-Moson-Sopron megyei múz.-i szervezet évkönyvében, az Arraboná

ban és a Hansági Múzeum Évkönyvében jelentek meg. Több alkalommal írt vezetőt a Hansági Múz. állandó kiáll.-aihoz (1966, 1973, 1994). Máig megkerülhetetlen tanulmánya, a Mosonmagyar

óvár településtörténeti vázlata a római kortól a XV. századig a Tanulmányok Mosonmagyaróvár és vidéke történetéhez (Szerk. Gecsényi Lajos. Győr, 1979, 4–19. p.) c. kötetben jelent meg. –Szoc. Kultúráért (1974), Mosonmagyaróvár város önkormányzatának Pro Urbe díja (2000).

F. m.: A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum története, gyűjteményei, kiállításai (Mosonmagyaróvár, 1973).

Irod.: Szentkuti Károly: A 75 éves P. R. köszöntése (Arrabona, 39, 2001. 1–2, 7–14. p.); Kardos Anett: P. R. munkásságának bibliográfiája (uo., 15–18. p.); Enzsöl Imre: P. R. elment: 1926–2004 (Mosonvármegye: Mosonmagyaróvár és Környékének Lapja, Mosonmagyaróvár, 8, 2004. 5, 14. p.).

Fotó: P. R. születésnapi köszöntése, ismeretlen felv., Hansági Múz. Fotótár Ltsz.: 29.456 Székely Zoltán