Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
P
274 Pór kérésére múz.-i tisztté minősítették át, a múz. szakkönyvtárának vezetője lett, három hónapos könyvtárosi szaktanf.-ot végzett (1950). Az ELTE BTK-n történelem szakos középisk.-i tanári diplomát szerzett (1951–1955). 1957-ben kilépett a tényleges tiszti állományból, de polgári alkalmazottként megtartotta munkakörét, majd fegyver-előadói helyre kapott beosztást. Ő mérte fel a múz. háborús pusztítást túlélt régi fegyverállományát, kialakította az új raktári rendet. 1962-ben ösztöndíjasként a berlini Museum für Deutsche Geschichte fegyvergyűjt.-ében a nemzetközileg elismert fegyvertörténésszel, Dr. Heinrich Müllerrel dolgozott. Az Orsz. Hadtörténeti Múzeum fegyvergyűjt.-ének vezetőjeként az 1960–1970-es években részt vett az állandó és időszaki kiáll.-ok rendezésében. Pisztolyokról, revolverekről írt műve a mai napig hivatkozott összegzés. Nevéhez fűződik – Lugosi Józseffel közösen – a Hadtörténeti Múz. II. vh. utáni első fegyverkiáll.-ának rendezése. A Múz. 1945 előtti történetének általa írt első összefoglalása ma is alapmű. F. m.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum története 1. rész. A Múzeum életre hívásától a felszabadulásig (Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. Bp., 1971, 7–71. p.); Magyarország hadtörténete a honfoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig kiállítás útmutatója (Bp., 1975); Pisztolyok, revolverek. Rövid fejlődéstörténet. Balázs Józseffel (Bp., 1977). Irod.: Rákóczi Katalin: P. J. (1919–1998) (A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 18. Bp., 2018, 279–282. p.). Fotó: Závodi Szilvia, Hadtörténeti Int. és Múz. Szoleczky Emese Pór Anna (1913. jan. 18. Bp. – 2009. márc. 29. Bp.): irodalomtörténész, táncpedagógus, koreográfus. – Táncművészeti tanulmányait 1919-ben Szentpál Olga tanítványaként kezdte, majd Madzsar Alice, Kövesházi Ágnes és Popper Ágnes stúdiójában folytatta. A Troyanoff-isk.-ban klasszikus balettet tanult, a Duncan-metódust magától Elizabeth Duncantől sajátította el. A Magyar Országos Táncmesterképzőben szerzett diplomát. Párizsban rendezői, táncművészi, koreográfusi tanfolyamot végzett (1936–1945). Az ELTE m. nyelv és irodalom szakán bölcsész diplomát szerzett (1959), bölcsészdoktor (1970). – Párizsból való hazatérése után a Vasas Művészegyüttes vezető koreográfusa (1945–1950), Tánckarának alapítója (1947). A Táncművészeti Szövetség főtitkára (1948), a Népművészeti Intézet táncosztályának vezetője (1951–1959); az Int. 1957. évi átszervezése után állásából eltávolították. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tud.-os mun katársa (1959 [1960?]–1973), a könyvtári csoport vezetője. Feladata a gyűjtőkör meghatározása, a nemzetközi kapcsolatok, cserekapcsolatok kiépítése, gyarapítás, írói hagyatékok feldolgozása volt. Az intézményben Hungarica-gyűjteményt állított össze. Szervezte a tárlatvezetéseket, részt vett a múz. zenei programjainak előkészítésében, lebonyolításában (zenés tárlatvezetések, koncertek). Magyar színháztörténeti kutatásokat végzett. Rendszeresen publikált szakmai folyóiratokban (Irodalomtörténet , Filológiai Közlöny, Színháztudományi Szemle, Táncművészet, Színház, PIM Évkönyvei), az 1970-es évek második felétől művészetkritikával is foglalkozott, főként tánc- és színházi előadásokról, eseményekről írt. – A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996), Életfa-díj (2005). F. kiáll.: József Attila (anyaggyűjtés, József Attila szülő háza, Bp., Gát utca, 1964); A reformkor és szabadságharc irodalma (társrendező, Bp., PIM, 1966); Fazekas Mihály (vándorkiáll., Balkányi Enikővel. Bp., Fót, 1966); Költők egymás közt – Kiáll. a nemzetközi írótalálkozó tiszteletére (Baróti Dezsővel, Miklós Róberttel, Bp., PIM, 1970). F. m.: Ludas Matyi százéves útja a népmesétől a színpadig (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1963, 99–122. p.); Vörösmarty Csongor és Tündéjének egyik színpadi előfutárja (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1964, 81–96. p.); Az első írott magyar bábszínművek és európai rokonaik (Filológiai Közlöny, 1966, 421–431. p.); Balog István és a 19. század elejének népies színjátéka (Iroda lomtörténeti Füzetek 86., Bp., 1974). Irod.: Kaán Zsuzsa: P. A. (1913–2009) (Táncművészet, 40, 2009. 2, 4–5. p.); Novák Ferenc: P. A. (2013–2008) (uo., 6. p.); Héra Éva: P. A. 1913–2009 (Színház, 14, 2009. 2, 33. p.); Halász Tamás: Csókolom Anna néni (Táncélet.hu, 2013. márc. 12.: https://tancelet.hu/hirek/3268-csokolom-anna-neni). Fotó: Pór Anna az 1930-as évek közepén, Reismann Mariann felv. Püski Anikó
