Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

P

255

Pájer

Pacsu Gergelyné Fodor

Sára; Pacsuné Fodor Sára (1926. ápr. 26. Várpalota – 2006. júl. 4. Győr): tanítónő, helytörténeti kutató, néprajzi gyűjtő. – Hor váth János, írói ne vén Váth János (1887–

1902) költő, iskolaig. unokája. – Tanulmányait Veszprémben, az Angolkisasszonyok R. K. Leánylíceum és Népisk. Tanítóképző Int.-ben végezte, 1945-ben diplomázott. Siófokon elvégezte a Balatoni Népfőiskola néprajzi tanf.-át (1947). – Tanító Pétfürdőn (1945–1950), Várpalotán (1950–1951), betegsége miatt nem taníthatott (1951–1957), rendelőint.-i asszisztensként dolgozott (1953–1957), majd ismét tanító Várpalotán (1957–1973; nyugdíjazásáig). A helyi néptánccsoport vezetője (1953–1955, 1959–1970), művészeti oktatóként bábjátszó szakkört vezetett (1975–1988) és szakkörvezetőket oktatott (1978-tól). A Várpalotai Városszépítő és Védő Egyesület vezetőségi (1990-től), a Veszprém M.-i Múz.-i Egylet (Múz. Baráti Kör) tagja (1979-től haláláig). – Helytörténeti és néprajzi kutatásaival Várpalota művelődéstörténetének ismeretlen területeit tárta fel, így a kézművesiparral kapcsolatos kihalt mesterségeket, a javak cseréjét, a hitéletet, a vallásos egyesületeket, a temetők néprajzát, családok történetét, az iskolatörténetet, nagy tanító egyéniségek tevékenységét, intézmények, egyletek történetét, életét. Felkutatta az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc palotai hőseit. Több munkája forrásértékű. 42 hosz

szabb-rövidebb írása jelent meg (Honismeret, Műhely, Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, Új Horizont, Somogyi Honismereti Híradó, Várpalotai Helytörténeti Értesítő, Várpalotai Füzetek, Napló stb.), néprajzi és helytörténeti mun

kái megyei és orsz. pályázatokon is díjakat nyertek. Szerepe meghatározó a Várpalotai Helytör

téneti és Néprajzi Gyűjt. (Tájház) létrehozásában, az épület kiválasztásában, megőrzésében, továbbá a kiáll. megvalósításában. A Tájházban ellátta a gondnoki teendőket, tárlatvezetéseket tartott (1987–1999), megszervezte a Helytörténeti Szakkört. Orsz., megyei, helyi társadalmi szervezetek, egyesületek tagja volt (Összmagyar Testület, Népr. Múz. Baráti Köre, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség, Nemzetközi Bábjátékos Szövetség [

UNIMA], M. Néprajzi Társaság, Honismereti Egyesület, Veszprém M.-i Neveléstörténeti Társaság, Veszprém M.-i Múz.-ok Baráti Köre [Múzeumi Egylet], Megyei Pedagógiai Társaság, Máltai Szeretet Szolgálat), egyik alapítója és vezetőségi tagja a Városszépítő és Védő Egyesületnek. – Várpalotáért Emlékérem arany fokozata (1967), az UNIMA és a Népművelési Int. oklevele, Kiváló Társadalmi Munkás érem és oklevél (1986), Várpalota Közművelődéséért kitüntetés (1999), Honismereti Emlékérem (2001). Várpalota Város Díszpolgára (1994). – A Tájház ma nevét viseli (Fodor Sára Tájház)

.

F. m.: Várpalotai tutyikészítő cipészek

(Veszprém Me

gyei Honismereti Tanulmányok XIV. Veszprém, 1990, 137–155 p.); A Várpalotai Helytörténeti Gyűjtemény

(Honismeret, XVIII, 1990. 2–3, 140–141. p.); A várpalotai iskolák története. A legrégibb időktől 1948-ig (Veszprém, 1991); Várpalota helytörténeti kézikönyve

(Várpalota, 1993); A török időben elpusztult palotai ferences kolostor rövid története (Várpalotai Füzetek 3. Várpalota, 1993, 43–53. p.); Kulturális élet a két világháború között Várpa

lotán (Várpalota, 1994); A palotai meszesek

(Várpalota, 1994); Várpalotai utcák névadói

(Várpalotai füzetek 5. Várpalota, 2000).

Irod.: VMÉL: 706–707. p.; Tölgyesi József: Pacsuné F. S. (Honismeret 2007. 3, 88. p.); S. Lackovits Emőke: Pacsuné F. S. néprajzi munkássága (Veszprém, 2011; Kézirat, LDM Adattár) Fotó: Krúdy Gyula Városi Könyvtár fotóarchívuma

S. Lackovits Emőke

Pájer Imre (1949. ápr. 4. Kapuvár – 2007. ápr. 13. Csorna): tanár, népművelő, helytörténeti kutató, „a Rábaköz történetírója” (Csiszár Attila). – Édesapja ~ Imre, rábakecöli tsz elnök, országgyűlési képviselő. – A Szombathelyi Tanárképző Főisk.-n népművelő–történelem szakos diplomát (1982), a bp.-i ELTE-n történelem szakos tanári oklevelet (1988), a Bp.-i Műszaki Egy.-en közok tatásvezető végzettséget szerzett (2005). – A Csor nai Váro si Tanács közművelődési osztályának felügyelőjeként kezdte pályáját, majd Csorna több középfokú oktatási intézményében is tanított. 2003-tól az összevont oktatási intézmények (Csornai Középisk., Koll., Alapfokú Művészetoktatási és Ált. Isk. és Óvoda) ig.-ja volt. Tanítványait ösztönöz-