Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
N
247 Nagymihályi bontakozott ki teljességében. Széles kutatási spektrumon működött. Kutatta a mecseki jura növényeket és molluszkákat, a bakonyi és gerecsei kréta lábasfejűeket (Ammonoidea). Legtöbb tud.os dolgozatát a gerecsei alsó-kréta ammonoideákról írta. Kutatta taxonómiájukat, sztratigráfiájukat, filogenezisüket és paleobiológiájukat. Ennek nyomán számos új eredményt ért el: tud.ra nézve új taxonok leírása, törzsfejlődési kapcsolatok kikutatása, új ősélettani jelenségek felismerése. Utóbbi téren kiemelkedik a heteromorf cefalopodák életmód-hipotézise, amely nemzetközileg is számottevő érdeklődést váltott ki. Eredményeit számos közleményben tette közzé hazai és külföldi szaklapokban. Alapvető munkát végzett a Föld- és Őslénytár mezozoós gerinctelen anyagának, vmint eocén hal-anyagának korszerű újrafelállításában, rendezésében. Részt vett több időszaki kiáll. forgatókönyve megírásában, a kiáll.-ok megrendezésében. Több éven keresztül fontos munkát vállalt a Múz. őslénytani kiáll.-ait népszerűsítő vetélkedők szakanyagának megírásában, a vetélkedők lebonyolításában. Kimagasló ismeretterjesztő munkát végzett: a Tár érdekesebb ősmaradványairól számos népszerűsítő cikket írt. Szinte törzsszerzője volt a Természet Világa isme retterjesztő lapnak, s rendszeres előadója a nagyközönség számára tartott múz.-i előadássorozatoknak. 1968–1970 között a főig. tud.-os titkára volt. Szerk. a Múz. földtud.-i tárainak tud.-os kiadványát, a Fragmenta Mineralogica et Palae ontologicát (1969–1979). Mellékfoglalkozásban a Szabó József Geológiai Technikum óraadó tanára volt (1975–1979). F. m.: Unterkretazische Cephalopoden aus dem Gere cse-Gebirge. I–II. (Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 59, 1967, 53–80. p.; uo., 60, 1968, 41–59. p.); A vraconni alemelet és kutatásának története Magyarországon (Fragmenta Mineralogica et Palaeon tologica, 4, 1973, 81–107. p.); Ősi típusú ammonoideák (Flickiidae) a bakonyi középső krétából (Ancient-type ammonoids, Flickiidae, from the Middle Cretaceous of the Bakony Mts.) (Őslénytani Viták, 28, 1982, 69–77. p.); A heteromorf ammonoideák életmód-hipotezisének újabb adatai (New data to the Hypothetical mode of life of heteromorph ammonoids) (Őslénytani Viták, 33, 1986, 62–71. p.). Irod.: Kecskeméti Tibor: Farewell to I. Z. N. (Fragmenta Palaeontologica Hungarica, 34., 2017, 1–6. p.). Fotó: Fragmenta Palaeontologica Hungarica, 34., 2017, 1. p. Kecskeméti Tibor Nagymihályi Géza (1942. ápr. 3. Bp. – 2020. febr. 12. Bp.): g. kat. pap, művészettörténész. – Felesége (1965-től) Vattamány Adrienne, két lányuk született. – A nyíregyházi G. kat. Hittud.-i Főisk.-n teológiát tanult, 1965. szept. 5-én Máriapócson a Hajdúdorogi Egyházm. papjává szentelték. Az ELTE egyházi személyek számára indított l. képzésén művészettörténetet tanult (1976–1981), uo. bölcsészdoktori címet szerzett (1983). – Máriapócson segédlelkészként (1965–1969), 1969-től Sajópetriben, majd 1988-tól Hajdúböszörményben parókusként szolgált, 2004-től nyugdíjasként Bp.en élt. Nyugalmazott áldozópapként 2006-ban Veszprémben helyettes lelkész volt. – Már káplán korában gyűjteni kezdte a g. kat. templomokban, parókiákon található muzeális értékű liturgikus tárgyakat. A Timkó Imre hajdúdorogi megyéspüspök által 1983-ban Nyíregyházán alapított G. kat. Egyházművészeti Gyűjt. vezetője (1993-ig). A Szent Atanáz Hittud.-i Főisk.-n művészettörténetet tanított (1981–1993), később óraadó tanár volt a debreceni KLTE-n. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai görögkatolikusság pusztuló műtárgyainak feltérképezésében és gyűjtésében. A bizánci, posztbizánci művészettel foglalkozó tud.-os és ismeretterjesztő írásai különböző folyóiratokban, majd önálló kötetekben jelentek meg. Különösen fontosnak tartotta Árpádházi Szent Piroska kultuszának kutatását. Hajdúböszörményben aktívan vett részt a város kulturális életében, 1990-ben megalapította a Vasvári Pál Társaságot. A helyi g. kat. templomban a közösség történeti tárgyaiból kiáll.-t rendezett, az időszaki tárlatoknak a torony tereiben biztosított helyet. – Hajdúböszörmény díszpolgára (2002), M. Érdemrend Lovagkeresztje (2013). F. m.: Ikonsztázion-töredékek Északkelet-Magyarorszá gon (Művészettörténeti Értesítő, 33., 1984, 241–247. p.); Eszkatológia és misztika a keresztény keleten. Művészettörténeti tanulmányok (Hajdúböszörmény, 1999); Az angyalok. Liturgia és ikon a keresztény Keleten (Bp., 2002); A Pantokrátor magyar földön (Bp., 2006); Lépj be a szentélybe, lásd a titkokat – A szentély ikonológiája (Bp., 2009); Az idegen szent. Árpádházi szent Piroska élete és kora (Bp., 2013). Fotó: a család tulajdona Terdik Szilveszter