Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

M

239 Moskovszky darabokra szaggatott Szt. Quirinus vértanúsága c. oltárképe (A. F. Maulbertsch utolsó műve, 1964); Munkácsy Mihály: Honfoglalás (13,5 x 4,5 m-es óriáskép a Parlament fogadótermében; 1973); a Szőnyben (Brigetio) feltárt római kori villa fal­festménytöredékeinek konzerválása és reprezen­tatív termének rekonstrukciója a tatai Várban (Kuny Domonkos Múz., 1963–1984) ; a bp.-i Sz. István Bazilika D-i oldalhajójában Benczúr Gyu­la főműve: Szt. István felajánlja a koronát Mári ­ának (oltárkép, 1904; restaurálva: 2002). A Mű ­emléki Felügyelőség, a Művészeti Alap és a Lektorátus felkérésére évtizedeken keresztül részt vett műemléki, múz.-i és egyéb műtárgyak res­taurálásának és helyreállításának zsűrizésében, s egyéb restaurálási konzultációkon. – Restaurá­lástörténettel kapcsolatos ismereteit, jelentősebb restaurálási munkáit és a restaurálások során tett megfigyeléseit és tapasztalatait, új eljárásait szak­mai folyóiratokban, m. és idegen nyelven, 21 pub­likációban tette közzé (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, Műtárgyvédelem, MúzeumCafé stb.). – A Művészeti Alap, majd a jogutód M. Alkotóművészek Orsz. Egyesülete, a M. Képzőmű­vészek és Iparművészek Szövetsége, a M. Resta­urátor Kamara (névváltás után: M. Restaurátorok Egyesülete) és a M. Régészeti és Művészettörté­neti Társulat tagja. – A Múz.-i Restaurátor és Módszertani Központ által kiírt restaurátorpá­lyázatokon egy első és egy harmadik (1976), vmint egy második díjat nyert (1977). – Szoc. Kultúráért (1966, 1982), Móra Ferenc-emlékérem (1985), Munkácsy Mihály-díj (1986). Fotó: M. M. 2008-ban, ismeretlen felv., a család tulajdona Morgós András, Nemcsics Imre Mošanský Arisztid (Aristid), Ing., CSc. (1928. dec. 10. Bártfa [Bardejov, Szlovákia] – 2000. márc. 30. Kassa [Košice, Szlovákia]): ornitológus, mam­malógus, preparátor. – 1929-től Kassán élt, ahol a népisk. és a m. tan­­nyelvű gimn. diákja volt. 12 évesen madarakat rajzolt Lovassy Sándor Magyarország gerinces állatai és gazdasági vo­natkozásaik (Bp., 1927) c. műve alapján. A 106 fajta énekesmadarat áb­rázoló 37 táblán több éven át dolgozott. A Kassai K-szlovákiai Múz. (Východoslovenské múzeum v Košiciach) természettud.-i gyűjt.-ének kezelője (1955–1994), az ornitológiai és mammalógiai gyűjtemények létrehozója. Kb. 20.000 fényképet és 1000 illusztrációt készített, amelyek 24 kiad­ványban jelentek meg. Tevékeny preparátorként több mint 5000 állatpreparátumot készített. A tud.-os múz.-i folyóirat létrehozása körüli tevé­kenységek irányítója (1960; Zborník Východoslo ­venského múzea Prírodné vedy = A Kelet-szlová ­kiai Múzeum évkönyve. Természettudományok). A természettud.-i gyűjt. létrehozásának első éveiben megszerzett tárgyakat két állandó kiáll. rendezésére használta fel (1961, 1972). Több sze­mináriumot és konferenciát szervezett, kb. 15, szakvezetéssel járó természettud.-i terepkutatást szervezett, amelyeken több zoológus vett részt, köztük ismert mo.-i kollégák is, mint pl. Keve András és Sterbetz István. – Az ornitológia terén elért eredményeiért a Szlovák Ornitológiai Tár­saság (Slovenská ornitologická spoločnosť) arany­éremmel jutalmazta (1998). F. m.: Keve A.: A keszthelyi-hegység és a Kisbakony madárvilága. 1 tollrajz (A Bakony természettudományi kutatásának eredményei, 6, Veszprém, 1970, 77. p.); A Kárpát-medencei daruvonulás időszerű kérdései. Béczy Tamással, Sterbetz Istvánnal, Szlivka Lászlóval (Aquila, 78–79 [1971–1972], Bp., 1974, 11–43. p.). Irod.: Fulín, Miroslav: A. M. (Edícia Medailóny, Bra­tislava, 2001, 38. p.); Fulín, Miroslav: Prírodovední pracovníci v múzeách Košického kraja (Košice, 2009, 62–72. p.) Fotó: Eva Sitášová magánarchívuma Eva Sitášová Moskovszky Éva (1925. okt. 23. Bp. – 2010. jan. 21. Bp.): régész, művészettörténész, játékku­tató. – Édesapja Moskovszky Lajos (1898–1961) mérnök, édesanyja Auer Erzsébet (1903–1992) játékgyűjtő. – Tanulmá­nyait a bp.-i PPTE-n végezte; latin–történe­lem–művészettörténet szakon szerzett diplomát (1947), de régészeti ta­nulmányokat is folyta­tott. Doktori disszertá­cióját régészeti témában kezdte el Bp.-en, végül a debreceni KLTE ókortud.-i tanszékén doktorált (1972). Kiváló nyelvérzéke volt, a latin mellett németül, franciául és angolul is jól tudott. – Pályáját idegen nyelvű fordítóként

Next

/
Oldalképek
Tartalom