Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

M

234

Moldovan

(kiáll.-i katalógus, Bp., 1993); A festő hagyatéka, ahogy ma látjuk. In: „Magnificat anima mea Dominum”. M S mester Vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára. Szerk. Mikó Árpád, Poszler Györgyi [Kiáll.-i katalógus] (Bp., 1997, 9–29. p.); A történeti MS mester sive Martinus Swarcz seu Martinus Niger alias Marcin Czarny, Veit Stoss krakkói főoltárának festője.

I. rész: Krakkó, 1485-ben és előtte (Művészettörténeti Értesítő, 55., 2006, 223–250. p.); Der historische Meister MS sive Martinus Swarcz seu Martinus Niger alias Marcin Czarny, der Maler des Krakauer Hochaltars von Veit Stoß. II. Teil. Krakau und Nürnberg im Jahr 1477 und davor (Annales de la Galerie Nationale Hongroise. A MNG Évkönyve, XXV, 2005–2007, No

10, 2008, 90–141. p.).

Irod.: Zádor Anna: Arcképvázlat. In: Etudes sur l’histoire de l’art en honneur du soixentième anniversaire de M. M. Művészettörténeti tanulmányok M. M. hatvanadik születésnapjára (Annales de la Galerie Nationale Hongroise. A MNG Évkönyve, Bp., 1991, 11‒13. p.); Takács Imre: M. M. köszöntése (Művészettörténeti Értesítő, 60., 2011. 2., 177–178. p.); Puskás Bernadett‒Bardoly István: M. M. bibl.-ja (uo., 14‒17. p.); Takács, Imre: In memoriam M. M. (1931‒2014) (Acta Historiae Artium, 55., 2014, 5‒14. p., teljes bibl.-val [Puskás, Bernadett, Bardoly, István]); Tátrai, Vilmos: In memoriam M. M. (Bulletin MHBA, 119., 2014, 7‒11. p.); Jávor Anna: In memoriam M. M. (1931‒2014) (Művészettörténeti Értesítő, 64., 2015, 223‒227. p.); MNL 13: 222. p.

Fotó: M. M. 1991-ben, Hasznos Z. felv., Magyar Nemzeti Galéria

Jávor Anna

Moldovan, Nicolae (1920. márc. 12. Előpatak [Vâlcele, Románia] – 2017. febr. 8. Sepsiszentgyörgy [Sfântu Gheorghe, Románia]): muzeológus, faragó. – Az előpataki isk.ban tanító, majd ig. (1946–1967), Kovászna M. Művelődési Biz.-ának alelnöke (1968–1971), néprajzos muzeológus a Kovászna M.-i Múz.-nál (Székely Nemzeti Múz., Sepsiszentgyörgy) (1971–

1995). – A székelyföldi románság tárgyi kultúrájának gyűjtője, a népi foglalkozások gyűjteményfelelőse. Fontosabb szerzeményei: Székely Nemzeti Múz. ikongyűjt.-ének minden darabja (1971–1986), román népviseletek, a m. emlékek közül egy kökösi teljes kovácsműhely (1975), egy árkosi hegedűkészítő műhely összes tárgya. Részt vett a Román Néprajzi Atlasz

munkálataiban (1972), a bodzafordulói [Întorsura Buzăului

] és az árapataki [Araci] falumúz. megvalósításában (1973), a népi mesterek-találkozók szervezésében. A román–m. barátság egyik kulcsszemélyisége, Sepsiszentgyörgy Pro Urbe-díjasa (1998).

F. kiáll.: Népi faragászati kiállítás

(1974); Néprajzi alap

kiállítás. Gazda Klárával (1983).

F. m.: Date cu privire la alimentația tradițională din zona Întorsurii Buzăului (Aluta, 8–9, 1976–77, 303–312. p.); In

stalații tehnice țărănești în bazinul Râului Negru din județul Covasna (Acta, 1998/II, 213–224. p.); Cultura tradițională comparată din Transilvania (CD-ROM, București, 2006)

;

Mărturii despre oameni și locuri din Carpați (Arcuș, 2008); Monografia comunei Vâlcele (Sf. Gheorghe, 2013).

Irod: Bartos Endre: Igazi hivatástudattal (Művelődés, XXII, 1969/6, 6. p.); Lăcătușu, Ioan–Broanăr, Erich-Mihail: Repere identitare românești din județele Covasna și Harghita (Sfântu-Gheorghe, 2019, 419. p.).

Fotó: Szőcsné Gazda Enikő felv.

Szőcsné Gazda Enikő

Molnár István (1910. dec. 17. Bordos, Udvarhely vm. – 1997. jan. 10. Székelykeresztúr [Cristuru-Se

cuiesc, Románia]): tanár, etnográfus, múzeumalapító-ig. – Felesége Pé terffy Erzsébet takácsmes - ter. – A székely keresztúri Unit. Főgimn.-ban érettségizett (1922–1929). Egy. -i tanulmányait a ko lozsvári Unit. Teológián kezdte (1929–1930), majd a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegy. földrajz–történelem szakán szerzett tanári oklevelet és néprajzos szakképesítést (1930–1935). A kolozsvári Bolyai Tudományegy.-en Gunda Béla irányításával, Az Alsó-Nyikó mente népi mező gazdál kodásának fejlődése c. dolgozatával doktorált (1948). – A székelykeresztúri Unit. Főgimn. földrajz–történelem szakos tanára (1935–

1948); a régi isk.-i szertárak és az általa szervezett gyűjtőmunka anyagából magalapította a br. Orbán Balázs isk.-i múz.-ot (1946). A gyorsan gyarapodó állományt a mai, főtéri épületben helyezték el, és mint Városi Múz.

nyitotta meg első régésze

ti-történelmi kiáll.-át (1950). Az állami költségvetéssel támogatott intézménynél múzeumőri kinevezést nyert (1952), közben a tanítóképzőben is tanított (1948–1955). A múz. ig.-ja nyugdíjazásáig (1956–1977). Megszervezte az állandó természetrajzi osztályt, kiépítette a múz. szabadtéri