Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
M
232 Mojzer László-díj (1990), Debrecen kultúrájáért kitüntetés (1993), Debrecen megyei jogú város Csokonai Díja (1994), a megyei Önkormányzat Emlékérme (1996), M. Köztársasági Érdemkereszt (1998), Pulszky Ferenc-díj (2007). Debrecen díszpolgára (2000). F. m.: A menekültek. In: A szabadság fővárosa Debrecen 1848 január–május. Szerk. Szabó István (Debrecen, 1948, 59–100. p.); Hajdúszoboszló és környéke a XI–XVI. szá zadban. In: Hajdúszoboszló monográfiája. Szerk. Dankó Imre (Hajdúszoboszló, 1975, 71–142. p.); Fehérgyarmat település- és birtoklástörténete a XVI. század végéig. In: Csengeri krónika. Szerk. Dankó Imre (Csenger, 1975, 124–138. p.); Képzőművészeti írások (A Hajdú-Bi har Megyei Múzeumok Közleményei, 34. Debrecen, 1978); Szent András–templom és a Verestorony kutatása 1980-ban – Debrecen 1290–1390 között (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. Debrecen, 1984); Szovát a XVIII. századig: az erődített templom története (Hajdúszovát, 2000); Berettyóújfalu és környéke a XIII. századtól a török hódoltság koráig. In: Berettyóújfalu története (Berettyóújfalu, 1981, 83–119. p.); A falutól a mezővárosig. In: Debrecen története . I. (Debrecen, 1984, 99–129. p.); Építészettörténeti jelentőségű régészeti ku tatások Hajdú-Biharban 1944—1984. In: Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. Szerk. Gazda László (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 43. Debrecen, 1985, 19–26. p.); Település- és birtoklástörténet a XII. századtól a XVI. század közepéig. In: Hajdú-Bihar évszázadai (Debrecen. 2001, 31–65. p.); A megye településeinek története és épített emlékei a XII. századtól a hajdúk letelepítéséig (uo., 199–472. p.); Historia et ars. M. Gy. válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Köz leményei 59. Debrecen, 2006). Irod.: Dankó Imre: A hatvanéves M. Gy. köszöntése (Múzeumi Kurír, 52. Debrecen, 1986, 17–19. p.); Orosz István: A 80 éves M. Gy. köszöntése. In: Historia et ars (Debrecen, 2006, 9–17. p.); Birkásné Vincze Rita: Dr. M. Gy. irodalmi munkássága 1948–2003. In: Historia et ars (Debrecen, 2006, 669–677. p.); Dr. Korompai Gáborné: Dr. M. Gy. In: Pedagógusok Arcképcsarnoka. XIV. k. (Debrecen, 2015, 187–190. p.). Fotó: Fekete Gáborné felv., Déri Múz. Fotótára V. Szathmári Ibolya Mojzer Miklós (1931. nov. 7. Székesfehérvár – 2014. aug. 24. Bp.): művészettörténész, muzeológus, múzeumig. – Felesége (1958-tól) Kovács Éva (1932–1998) művészettörténész, lányuk, Mojzer Anna (1965–) művészettörténész, fordító, a portugál kultúra szakértője. – Székesfehérváron végezte isk.it, a háború után a budai ciszterci gimn.-ban érettségizett. A bp.-i ELTE BTK-n művészettörténet és muzeológia szakon tanult (1950–1955). – A Szépművészeti Múz. (SzM) Régi Képtárában gyakornokként kezdte pályáját (1955), majd az esztergomi Keresztény Múz.-ba helyezték. 1958-ban visszatért a SzM-ba, onnan 1974-ben a Régi M. Gyűjt.-nyel együtt átkerült a budai várban lévő M. Nemzeti Galériá ba (MNG), ahol 1977-ben a gyűjt.-i osztály vezetője lett. A munkatársak és a főhatóság felkérésére elvállalta, s még két ötéves periódusban töltötte be az SzM főig.-i posztját (1989–2004). ‒ Esztergomban 1955‒1956-ban a részben államosított gyűjt.-ek egyházi tulajdonban maradt múz.-i részének újraindítása, bemutatása, tud.-os feldolgozása volt a cél. A Keresztény Múz. feltámasztásának történelmileg beágyazódott szempontjait és eredményeit az 1964-ben kiadott katalógus előszavában fogalmazta meg. Műtárgy-meghatározó, proveniencia-kutató és bibl.-i munkát végzett a képtár több részlegében, a restauráltatástól a nemzetközi kapcsolatépítésig szervezte a múz. életét. Szakdolgozata és mérnöki érdeklődése kezdetben a barokk építészet és vele a műemlékek kutatójaként definiálta, s ezt a szakterületet is művelte mindvégig, Esztergomban szembesült leendő nagy monografikus témájával, M. S. mester késő gótikus festészetével. ‒ A SzM Régi Képtárában Pigler Andor mellett szintén verzátus muzeológusként dolgozott. A 17‒18. sz.-i itáliai, németalföldi, német és osztrák festészet lett a szakterülete, szerzeményező, meghatározó és publikációs tevékenységének tárgya. Betekintést nyert hazai és külföldi magángyűjt.-ekbe, eredményeit szakcikkek mellett a képzőművészeti ismeretterjesztésben is hasznosította. 1974-ben, a MNG költöztetése a gyűjt.-ek kibővítésével járt együtt: megalakult a Régi M. és a Jelenkori Osztály. Előbbi a SzM egy teljes osztályának átvételét jelentette, s vezetése Gerevich Lászlóné nyugdíjba menetelével ~ kezébe került. Ő rendezte a várbeli Galéria 1975. évi megnyitására az első középkori és barokk kiáll.-t. A kampányfeladatot óriási szervezési, restaurálási munkák árán, jelentős létszámbővítéssel, állandó kiáll.-ok egymásra épülő sora követte 1985-ig. A késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiáll.-ának elveit
