Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
M
231 Módy éves dr. M. L. professzor úr köszöntése és szakmai életútjának ismertetése (Állattani Közlemények, 99, 2014, 61–68. p.); Matskási István: M. L. 100 éves (Folia entomologica hungarica, 75, 2014, 5–8. p.); Papp Jenő: Dr. M. L. (1914–2015) emlékezete (Annales Musei historico-naturalis hungarici, 108, 2016, 51–80. p.); RÚL 14.: 582–583. p. Fotó: Vig Károly felv. Vas Zoltán Módy György, dr. (1926. aug. 14. Debrecen – 2013. okt. 16. Debrecen): történész, muzeológus. – Cívis hagyományokban gazdag családban született. Felesége Nepper Ibolya régész. – A debreceni Ref. Koll.-ban végzett tanulmányai so rán ala kult ki a történelem iránti érdeklődése. A debreceni egy.en szerzett m.–történelem szakos diplomát (1949). A KLTE-n egy.-i doktori címet szerzett Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepedéséig c. disszertációjával (1975). – Pályakezdését, Szabó István professzor tanársegédeként ígéretesen induló történészi karrierjét hosszú évekre visszavetette az 1950-es évekbeli meghurcolása (koncepciós per), börtönbüntetése és az azt követő mellőzése. A börtönévek után erdészként tudott elhelyezkedni. Rehabilitációja után megbízást kapott az Alföld folyóirat kiadó hivatalának vezetésére (1960) és külső munkatársként bevonták a Déri Múz. új, állandó kiáll.-ának rendezésébe. 1962-ben, a MNM kinevezett munkatársaként szolgálattételre a Déri Múz.-hoz kapott beosztást, ahol történész-muzeológusként, osztályvezetőként dolgozott egészen nyugdíjazásáig (1995). – Sokoldalú kutatómunkájában központi helyet foglalt el a megye településeinek, a hajdúsági, bihari, tiszántúli falvaknak a kutatása, feltárása és feldolgozása, mindenekelőtt az Árpád- és középkori, kora újkori történetük megismertetése. Nemcsak az adott település múltját vizsgálta, hanem a mai határban lévő, elpusztult településekét is, elévülhetetlen érdemeket szerezve ezzel az eltűnt települések lokalizálásában. Igen alaposan bedolgozta magát nem csak a régészet elméletébe, de az ásatások napi gyakorlatába is. Nevéhez fűződik pl. a herpályi nemzetségi monostor feltárása, konzerválása és a falu 12. sz. elején épült plébániatemplomának megtalálása, vagy a hajdúszováti ref. templom erődfalának kibontása, megerősítése és a középkori Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának Nepper Ibolyával együtt végzett feltárása is. A leglátványosabb feltáró munkát a debreceni Nagytemplom körül végezte, ennek eredményeként született meg a Romkert a középkori Szent András-templom eredeti alapfalai mellett a későbbi korok átépítéseivel. Munkásságában meghatározó jelentősége volt Debrecen múltja feltárásának és feldolgozásának. Az ebben a témában megjelent számos feldolgozása közül egyik legjelentősebb A falutól a mezővárosig c. munkája, mely a 13–15. sz.-i Debrecen település- és birtoklástörténetével foglalkozik. Az Orsz. Műemlékvédelmi Hivatallal együttműködve tevőlegesen is részt vállalt a feltárt emlékek bemutathatóvá tételében. Tanulmányai jelentek meg a múzeum-, ipar- és művészettörténet, vmint a numizmatika területéről is. Személyes kapcsolat is fűzte azokhoz a kortárs művészekhez – Blattner Géza, Maghy Zoltán, Sennyei Oláh István, Holló László –, akikről tehetséget tisztelő és munkásságukat értően elemző írásai láttak napvilágot. Művészettörténeti ismereteit és felkészültségét mint a Népművelési Tanácsadó szakreferense és a M. Képzőművészek Szövetsége helyi munkacsoportjának intézőbiz.-i tagja is kamatoztatta. – Muzeológiai munkásságát elsősorban a régészeti és történeti gyűjt.-hez kapcsolódóan fejtette ki, neki köszönhető a történeti gyűjt. kialakítása, jelentős mértékű gyarapítása és tervszerű rendezése. Részt vállalt a múzeumirányítás felelősségteljes munkájában is. Tervezésében és irányításával állandó- és időszaki kiáll.-ok egész sora valósulhatott meg a múz.-ban eltöltött közel 35 esztendeje alatt. Szerk. a debreceni Déri Múzeum Évkönyveit (1968–1995/96), a Bihari Múzeum Évkönyveit (I., IV/V–VIII/IX. köt.), a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok közleményszámait. Tanulmá nyai, munkáinak összegzései számos kiadványban (múz.-i évkönyvekben, településmonográfiákban) kaptak helyet; több mint 130 tanulmány és önálló kötet fűződik a nevéhez. – A KLTE Néprajzi Int.-ének meghívására külső előadóként az általános muzeológiai kérdésekről tartott előadást (1967-től), majd az 1970-es évek második felétől a Néprajzi és Történelmi Int.-ekben címzetes docensként állandó mb. oktatóként településtörténetet, muzeológiai és régészeti ismereteket tanított. – Az Orsz. Műemléki Felügyelőség Kiváló Dolgozója, Móra Ferenc-díj (1978), a Művelődési Min. Múz.-i Osztályának nívódíja (1985), Holló
