Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
M
214 Mályuszné Császár M. Kir. Földtani Int.-et és a kolozsvári egy.-et érte sítenék, folytatnák a tompai rovarkövületek kutatását, összegyűjtenék az Erdélyi-érchegység és főleg a nagyági és aranyi hegyek terméselemeit, ásványait, a megye kőzeteit. De a legfontosabb, hogy a múz. kapja meg a Várhegy tövében álló Bethlen-kastélyt, a Magna Curiát. Felvette a kapcsolatot a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztályával, 1914-re barlangkutatást egyeztetett Kadić Ottokárral. Az új alapszabályt (1913) a háború kitörése miatt nem tudta jóváhagyatni. Az 1916. évi román betöréskor a legértékesebb műtárgyakat Bp.-re szállíttatta, a többit elrejtette, de kérésére a műtárgyak visszakerültek Dévára. Az I. vh. után ~ ig.-i kinevezését a megyefőnök prefektus 1920. nov. 22-én megerősítette. Octavian Goga (1881–1938) és Petru Groza (1884–1958) támogatását is megnyerte a múz. fejlesztéséhez. A jogi rendezéssel párhuzamosan újrakezdte a természettud.-os munkát, újraépítette szakmai kapcsolatait. Sikerei közül a Hunyadm.-i Történelmi, Régészeti és Természettud.-i Társulat periodikájának újraindítása a legjelentősebb: a Publicaţiile Muzeului Judeţului Hune doara 1928-ig jelent meg. ~ 1930. szept. 1-jén ment nyugdíjba, de haláláig mb. ig. maradt. Az emlékezet úgy tartotta, hogy ~ a Hunyad m.-i múz. második megalapítója, hiszen sikerült megakadályozni a múz. feloszlatását és a műtárgyak széthordását. Emlékét számos általa leírt faj és alfaj, ill. róla elnevezett taxon őrzi. F. m.: Déva bogárvilága (Értesítő az Erdélyi Muze um-Egylet Orvos-Természettudományi Szakosztályából, II. Természettudományi Szak 20., 1898, 2–3, 69–94. p.); Studien über ungarische Caraben. I. Über Carabus obsoletus und dessen Verwandte (Bp., 1901, 1–24. p.); Adatok a Detonata faunájához (Rovartani Lapok, 10., 1903, 4, 79–85. p.); Memorandum. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének, Budapest (A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat huszonkettedik [1912–1913] Évkönyve, 1914, 87–96. p.); Reamintiri asupra bryologului Martin Péterfi (Pub licaţiile Muzeului Judeţului Hunedoara XXIV, 1926, 1–2., 3–24. p.); Raport preliminar despre noile coleoptere troglodite din judeţul Hunedoara (uo., XXV–XXVI, 1928, 3–4, 124–135. p.); Zur Frage der Entstehung der siebenbürgischen Chrysocaraben (X e Congrès Interna tional de Zoologie tenu à Budapest du 4 au 10 septembre 1927. Deuxième partie. Szerk. Csiki Ernő. Bp., 1929, 1011–1017. p.); Neue Höhlenkäfer aus dem Komitate Hunedoara (Siebenbürgen, Rumänien) (Intâiul Congres Naţional al Naturaliştilor din România, 1928. Szerk. Borza A.–Pop E. Cluj, 1930, 305–326. p.); A solutréen első biztos megállapítása Erdélyben (Dolgozatok a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Archeológiai Intézetéből 9, 1933, 3–15. p.). Irod.: Téglás Gábor: A dévai m. kir. áll. főreáliskola XXV-ik évi értesítője az 1895–96. tanévről (Déva, 1896, 1–88. p.); Gaál István: M. J. 1875–1933 (Pásztortűz, 19, 1933, 10, 194. p.); Boér Hunor: M. J. természettudományos munkássága és a dévai múzeum (Acta Siculica, 2006, 1–3, 11–16. p.); Ferencz Iosif Vasile: Muzeul din Deva. Arc peste timp (Cluj-Napoca, 2017); Vig Károly: Impériumváltás előtt és után. Erdélyi rovarászportrék (Savaria – a Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 42, 2020, 23–86. p.). * RMIL IV., Wikipédia: névelírás: Mallász József helyett tévesen Mallász János szerepel. Fotó: Magyar Természettudományi Múz., Központi Könyvtár Vig Károly Mályuszné Császár Edit; M. Császár Edit; Császár Edit (1910. aug. 4. Bp. – 1992. okt. 4. Bp.): színháztörténész. – Édesapja Császár Ernő (1881–1952) középisk.-i tanár, irodalomtörténész, nagybátyja Császár Elemér (1874–1940) irodalomtörténész, az MTA tagja, férje (1932-től) Mályusz Elemér (1898–1989) történész, az MTA tagja. – A bp.-i Andrássy úti Leánygimn.-ban érettségizett (1928), a PPTE-n bölcsészdoktori (1932), majd történelem–földrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1946). Az irodalomtud.-ok kandidátusa (1959). – Pályája elején társadalomtörténeti dolgozatokat közölt, majd Bécsben a M. Történeti Int. (1931–1932) és a Theatergeschichtliche Sammlung vendégkutatójaként (1933–1934) megismerkedett a modern színháztörténeti kutatás módszertanával. Dolgozott a M. Orsz. Levéltárban (1952–1954), az ELTE Történettud.-i Kar Művészettörténeti Int.-ében (1954–1955), az ELTE Régi M. Irodalomtörténeti Tanszékén (1955–1957), végül a Színháztudományi Int. tud.-os főmunkatársa volt (1957–1967). – A mo.-i színházszociológiai kutatások úttörője. Jelentős munkát végzett az első hivatásos m. színtársulat történetének feltárásában. Adattárai, szerep- és műsorkatalógusai nélkülözhetetlen segédkönyvek. – Az MTA Színháztud.-i Biz. tagja (1985–1992). F. m.: Kelemen László színháza (Tanulmányok Budapest múltjából, XI., Bp., 1956, 153–198. p.); Egy színészházaspár élete. Szerdahelyi Kálmán és Prielle Kornélia (Bp., 1957); A Budai Népszínház és közönsége (Tanulmányok Budapest múltjából, XIII., Bp., 1959, 261–314. p.); Adatok a magyar
