Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
B
6 Balás antropológus, unokája ~ Bibiána szak- és műfordító, a Mensa HungarIQa tagja. – É-Erdély visszacsatolása után Kolozsváron, a Ferenc József Tudományegy.-en állam- és jogtud.-i doktori diplomát szerzett (1942). 1942–1945 között közigazgatási gyakornok és közművelődési előadó volt Nagykőrösön. A Nagykőrös Nyársapát pusztáján Bálint Alajos szegedi régész professzor által megkezdett ásatáson (1948) való részvétele nyomán érdeklődése a régészet felé fordult. Az 1940-es évek második felében a város levéltárát és veszélyeztetett muzeális gyűjt.-eit az elhagyott, pusztulófélben lévő egykori 1848-as huszárkaszárnya (később katonai méntelep) főtiszti épületébe menekítette, és családjával oda is költözött. Az 1950-ben megszervezett új közigazgatási egység, Bács-Kiskun m. központjában, Kecskeméten létrehozott Állami Levéltár ig.-jává nevezték ki. Ezzel együtt a kőrösi méntelepi kaszárnyában őrzött városi levéltári gyűjt. is Kecskemétre került (1973-ban került vissza Nagykőrösre, 2020-ban számolta fel a M. Nemzeti Levéltár Pest M.-i Levéltára). – Mint az állami, majd megyei levéltár ig.-ja félállásban továbbra is gondját viselte a kőrösi városi múz.-nak. Folytatta a régészeti munkát is, rendszeres terepbejárásain értékes bronz-, szarmata- és népvándorláskori leleteket gyűjtött, s az 1950-es években leletmentő feltárásokat is végzett. Nevéhez fűződik koraközépkori falvak (Földegyház, Pátegyház, Pegház, Péntekház, Tategyház, Temegház, Zeregház) templomainak feltárása, amelyek alapjait Boldogasszony-halom, Csipvár, Alsó- és Felső-Gógány, Gurman-halom, Ludas, Nyárkútrét, Szőrhalom határrészeken találta meg. Zeregház-Szeregyházon vagy Szőrhalmon (vsz. Tategyház romjait rejtheti Nagykőrös határának Alsójárás-Ludas része) találta meg azt a 13. sz.-i tollkoronás Krisztus-korpuszt, amely ludasi kör meneti keresztként került a régészeti és művészet történeti szakirodalom ritkaságai közé. – Rajzokat, kisplasztikákat, domborművet is készített Dezső Kázmér múzeumalapító polgármesterről, Katona József drámaíróról, Mészáros Jánosról, az aradi vagongyár művezetőjéről, Nagykőrös 1919-es városparancsnokáról, akit a megszálló románok kivégeztek. – A kőrösi múz. 1962-ben Arany Já nos Múz. néven a Pest M.-i Múzeumszervezet tagmúz.-a lett, ~t 1973-ban a levéltárban nyugdíjazták, de haláláig továbbra is az Arany János Múz. tud. munkatársaként dolgozhatott. – Pro Urbe Nagykőrös (1975, 1987, 1995). F. m.: Fejezetek Kecskemét város levéltárának történetéből (Levéltári Híradó, 10, 1960, 122–132. p.); Adatok László falva [Szentkirály] történetéhez (Népkutató-Honismereti Kör Évkönyve, 1964/65 Kecskemét gazdasági fejlődése a XVIII. század végéig. In: Kecskemét. Tanulmányok a város múltjáról, jelenéről. Szerk. Heltai Nándor (Kecskemét, 1968); A Nagykőrös határában 1879-ben és 1894-ben folytatott ásatásokról (Studia Comitatensia. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból 2. Szentendre, 1973, 13–35. p.); A Nagykőrös-ludasi kereszt (Studia Comitatensia 3., 1975, 125–136. p.); A három város és II. Rákóczi Ferenc szabad ságharca. In: Fejezetek Pest megye történetéből. Szerk. Ikvai Nándor (Studia Comiatensia 8., 1975, 63–169. p.); Nagykőrös késő középkori erődítései. In: Falvak és mező városok az Alföldön. Szerk. Novák László–Selmeczi László (Az Arany János Múzeum Közleményei – Acta Musei de János Arany nominati IV. Nagykőrös. 1986, 167–190. p.); A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja. In: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. I. Szerk. Novák László (Studia Comitatensia 23., 1984, 529–552. p.); Ásatási napló. A középkori Bög község templomai (Népfőiskolai füzetek. Szerk. Lezsák Sándor. Lakitelek, 1998); Tiszakécske története 1849-ig (Tiszakécske, 2001). Irod.: Novák László: Az Arany János Múzeum története. In: Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából. Szerk. Novák László (Az Arany János Múzeum Közleményei – Acta Musei de János Arany nominati I. Nagykőrös, 1978); In memoriam Béla Gregorius Balanyi (Múzeumi Hírek, I/1. Szentendre. 2002); RÚL 2: 59. p. Fotó: MNL Novák László Ferenc Balás Ádám (1872. dec. 6. Békéscsaba – 1950. júl. 13. Békéscsaba): tanár, múzeumig. – A középisk. alsó négy osztályát a csabai algimn.-ban, a felső osztályokat a szarvasi főgimn.-ban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a Bp.-i Tudományegy. Jogi, majd Bölcsészeti Karán tanult, ahol Hegedűs István, Ballagi Aladár és Lánczy Gyula tanítványa volt. Diplomát latin nyelvből és történelemből szerzett (1897). 1898-ban görög nyelv és irodalomból is tanári vizsgát tett. – 1896-tól a vágújhelyi (jelenleg Nove
