Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
K
191 Könnyü gyűjtést végzett. Munkássága során a Zrínyi Múz. fegyver-, szőnyeg-, metszet- és könyvgyűjt.-e, ill. a későbbiekben a helytörténeti gyűjt. jelentősen gyarapodott. 1960. nov. 1-jétől Pécsre került, ekkortól más baranyai, ezen belül pécsi, pécsváradi régészeti feladatok ellátásában is részt vett. Szűkebb szakmai munkája mellett a pécsi Janus Pannoni us Múz. munkatársaként több évtizeden keresztül a tud.-os és a közművelődési munkában is jelentős szerepet vállalt. Számos állandó és időszakos kiáll.-t rendezett, ill. közreműködött azok létrehozásában. – Legjelentősebb szakmai eredményei: a mohácsi csatamező és a szigetvári vár rendszeres régészeti feltárása (1959-től), a belső vár kutatása (1962– 1964); a szigetvári török hódoltság kori épület (Török Ház) feltárása, a helyreállítás megtervezése (1965, 1966); a hirdi avarkori temető feltárása (1960–1970); leletmentő feltárások Baranyában (Dunaszekcső, Hird, Mohács stb., 1960–1983); Marcus Aurelius szoborportréjának feltárása (Dunaszekcső, 1984). – Pécs Város Tud.-os díja (1996), Szigetvár Város Önkormányzatának Oktatási és Közművelődési Díja (2005). F. kiáll.: a Zrínyi Miklós Múz.-ban: Várostörténeti és hódoltságkori török iparművészet (állandó kiáll., 1966); A mohácsi csata története (Mohács, 1974); Jakováli Hasszán Múz. (állandó kiáll., Pécs, 1979); Szigetvár újkori története (1689–1989) (Szigetvár, 1989); Tűzoltó kiáll. (Szigetvár, 2004). F. m.: Szigetvári történeti néphagyományok. I. Az ostrom a nép emlékezetében – II. A török idők néphagyományai (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve [JPMÉ] 1961, 129–138. p.; 1962 [1963], 249–285. p.); A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum története. Adalékok a szigetvári Zrínyi-kultusz múltjához (JPMÉ 1963 [1964], 217–250. p.); Sziget várának kutatástörténetéhez (JPMÉ 1966 [1967], 207–258. p.); Szigetvár településtörténetének változásai. In: A Dunántúl településtörténete II/1. (Magyar Tudományos Akadémia Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője, 1977, 161–172. p.); Mark Aurel Porträt aus Lugio (Alba Regia XXI., 1984); Találkozások Marcus Aurelius-szal (Pécsi Szemle, 1, 1998. tavasz–nyár, 12–17. p.). Irod.: Gerner András–Millei Ilona: In memoriam K. V. (1925–2017) (A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 54. Pécs, 2017, 593–595. p.). Fotó: K. V. az 1970-es években, a szigetvári Zrínyi Miklós Múz. rendezésének időszakában, JPM Új- és Legújabbkori Gyűjteményi Osztály Gerner András Kozák Éva: → Mezősiné Kozák Éva Könnyü László; Leslie Konnyu (1914. febr. 28. Tamási – 1992. febr. 24. St. Louis, USA): tanár, geográfus, író, publicista, műgyűjtő. – Az elemi és a polgári isk.-át Tamásiban végezte. Baján tanítói (1933), Szegeden polgári isk.-i tanári oklevelet szerzett (1944). – Több helyen helyettes és segédtanító (1936–1938), a jászberényi polgári isk. tanára (1942–1944). 1945 elején Ausztri ába ment, ahol a mene kült magyarok egyik isk.-jának ig.-ja volt. 1949-ben kivándorolt az USA-ba. Jefferson City-ben templomi orgonista volt (1949–1951), St. Louisban zenetanári (1951–1954) és térképész oklevelet szerzett (1954–1957). 1955-től a St. Louis-i Aeronautical Chart and Information Center térképésze, a Defense Mapping Agency tanára, közben földrajzot hallgatott a St. Louis Egy.-en (1965-ig). A St. Louis School of Cartography térképésze (1965–1984), közben földrajzból doktorált a Kansasi Állami Egy.-en (1967) és néprajzból az ELTE-n (1990). – A II. vh. előtt Mo.-n irodalmi műveket, a vh. után földrajzi, irodalomtörténeti és amerikai m. művelődéstörténeti tanulmányokat, irodalmi műveket, műfordításokat publikált m. emigráns lapokban, vmint angolul amerikai folyóiratokban és újságokban. Magyarul 28, angolul 12 könyve jelent meg. Írói álneve: Árva László. Szerk. és kiadta az Amerikai Magyar Szemlé t (1963–1974). – Képgyűjt.-ének egy részét 1974-ben szülővárosának, Tamásinak adományozta, azzal a feltétellel, hogy megteremtse egy kiállítóterem vagy múz. – a későbbi Tamási Galéria – alapjait. Az adomány több részletben érkezett meg, utoljára, már halála után, 1993-ban. – Az International Academy of Poets (1970), az Árpád Akad. tagja (1976). Árpád-ezüstérem (1964), Árpád-aranyérem (1977). F. m.: Az amerikai magyar irodalom története szemel vényekkel (New York, 1961); A History of American Hungarian Literature 1583–1987 (New York, 1962); Eagles of Two Continents. A Story About the Hungarian Participants in the Civil War During the Missouri Campaign (St. Louis, 1963; magyarul: Bécs, 1973); Modern Magyar Literature. A Literary Survey and Anthology of the XXth Century Hungarian Authors (St. Louis, 1964); John Xantus, Hungarian Geographer in America (Köln, 1965); Egy költő visszanéz. Visszaemlékezés (St. Louis, 1966; 2., bőv. kiad. 1977); Hungarians in the USA.
