Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

K

172

Kerékgyártó

anyagokból. Kapitány Orsolyával (Kaposvár, 2001); A Lendvavidéki, hetési magyar férfiak vászonviselete a Muraszombati és Lendvai Múzeum néprajzi gyűjteménye alapján (Zalaegerszeg, 2002). Irod.: 75 éves a múzeumalapító K. E. (Zalaegerszeg, 2002); Vándor László: In memoriam K. E. (1927–2006) (Zalai Múzeum 16, Zalaegerszeg, 2007, 5–6. p.).

Fotó: K. E. az 1970-es években, Thúry György Múz. Adattári Fotótára

Kunics Zsuzsanna

Kerékgyártó Adrienne; Ú. Kerékgyártó;

Újvá

riné Kerékgyártó Adrienne (1905. dec. 22. Nagy

kanizsa – 2006. aug. 3. Tahitótfalu): rajztanár, iskolaig., néprajzkutató. – A Képzőművészeti Főisk.-n (1928) és az ELTE kézimunkatanár szakán szerzett diplomát, majd Györffy István egyik első tanítványaként doktorált a bp.-i tudományegy. Néprajz Tanszékén (1937). – 1929-től tanár, ig., szakfelügyelő a M. Kir. Állami Nőiparisk.-ban. Az intézmény tanáraként részt vett az orsz. iparoktatásban, a tanárok továbbképzésében. Az Orsz. Iparoktatási Tanács elnöki tanácsának tagja (1946–1952). Az 1930-as években óriási szerepet töltött be a m. népi hímzések mintáinak összegyűjtésében, ismertetésében és oktatásában. Számtalan rajzos, fényképes illusztrált cikkben népszerűsítette a mintákat, pl. a Muskátli

c. fo

lyó iratban. Kutatta a mo.-i népviseletet; nyomtatásban is megjelent doktori disszertációja e témában született (A magyar női haj- és fejviselet

, 1937). Kiemel

kedő jelentőségű a Györffy István kezdeményezésére elindított Táj és népkutató táborok szervezésében végzett munkája. Több nagy kutatótábor (pl. a sárpilisi női tábor) vezetője, szervezője (1940–1942), Csíkmenaságban (1941–1942), Bogándon (1942), Magyarnemegyén (1941–1942) az erdélyi népművészetet, a Bácskában a kitelepített bukovinai székelyekét kutatták (1942). A Zirzen Janka tanítóképző ig.-i székéből ment nyugdíjba (1966). Az 1960-as években kezdte újra néprajzi munkásságát; több mo.-i településen végzett terepmunkát, kutatása közép pontjában a viselet változása állt. Munkájának ered ménye az alsónémedi, az Ipoly-menti, ill. a somogyi viseletről készített tanulmánya. Nyugdíjasként 1970-től, K. Kovács Péter felkérésére a Néprajzi Múz. Ethnológiai Adattárában dolgozott, ahol az akkor virágkorát élő önkéntes gyűjtőmozgalom szervezése mellett a kéziratos hagyatékok feldolgozása volt a feladata. Tud.-os pályafutásának beteljesedése a 94 éves korában, a Néprajzi Múz. kiadványsorozatában megjelent Csíkmenaság népművészete (1999) c. kötete, amely az 1940–1941-es csíkmenasági gyűjtőtábor anyagát tartalmazza.

F. m.: A Néprajzi Múzeum szabott főkötői

(Néprajzi Értesítő, 28, 1936. 1–4, 30–41. p.); A magyar női haj és fejviselet (Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegy. Néprajzi Int.-e, Bp., 1937); A magyar népművészet. In: A magyar nép

(A művelődés könyvtára. Bp., 1943, 305–339. p.); Adatok Alsónémedi viseletéhez (Studia Comitatensia, 3, 1975, 301–336. p.); A Buzsák környéki színes paraszti hímzés kialakulásának kérdéséhez. Knézy Judittal (Somogy Megyei Múzeumok Közleményei, 2, 1975, 119–135. p.); Részletek egy Ipoly menti magyar falu

csoport viseletemlékeiből (Studia Comitatensia, 5, 1977, 399–442. p.); Áttérés a paraszti viseletről a városi viseletre

. In: Alsónémedi története és néprajza

(Alsónémedi, 1980, 369–403. p.); A somogyi vászonöltözet „egy pár” ruhái (a vászoning, -pendely, -gatya típusai és elterjedésük). In: Anyagi kultúra: Tárgyi néprajzi dolgozatok.

Szerk. Knézy Judit (Kaposvár, 1980, 61–108. p.); Csíkmenasági leltárak (1779–1930) (

Néprajzi Értesítő, 63–66, 1981

–1984

, 71–163. p.); A csíkiak Negyedfélmegye Havasáról: Adatok egy székely birtokközösség történetéhez (Néprajzi Érte

sítő, 74, 1992, 5–47. p.); Csíkmenaság népművészete.

S. a. r. (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 10, Bp., 1999).

Irod.: Kresz Mária: K. A. köszöntése (Néprajzi Hírek, 1985. 2., 77–80. p.); Szemkeő Endre: Búcsú két idős hölgytől (Néprajzi Hírek, 2008. 3–4., 78–82. p.); Simor Ferencné Bokody Éva: K. A. (1905–2006) (Honismeret, 2006. 6., 107–108. p.).

Fotó: K. A., Helsinki, 1936, Újvári Béla felv., Néprajzi Múz. F 282737

Granasztói Péter

Kerényi Ferenc (1944. márc. 7. Bp. – 2008. okt. 29. Bp.): irodalom- és színháztörténész, múzeumig., tud.-os főmunkatárs, egy.-i docens. – Az ELTE m. nyelv és irodalom–történelem szakán végzett (1968). Bölcsészdoktor (1972), az irodalomtud.-ok kandidátusa (1977). – A Képző- és Iparművészeti Szakközépisk. tanára (1968–1976), az ELTE oktatója, címzetes egy.-i docens (1970–1990). A Petőfi Irodalmi Múz.

Kézirattárának munkatársa (1976), a Közművelődési Osztály, ill. a Művésze-