Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
K
164 Kallós Dunántúlon (1989) c. disszertációja, amellyel elnyerte az MTA doktora címet. Monográfiában adta közre a kora neolitikus Starčevo-kultúra dunántúli leletanyagának szisztematikus áttekintését és értékelését (1990), de jelentős eredményeket ért el a Tisza-vidék neolitikumának kutatásában is. A késő neolitikus Lengyel-kultúra és Aszód–Papi-földek településének több évtizedes kutatása folyamatos feladat volt számára, amelynek végső összefoglalásán munkatársaival haláláig dolgozott. – Pályája során számos ásatás vezetője, résztvevője, végül tud.-os tanácsadója volt (1954–2002). Nagy feltárási projektjei, pl. Aszód–Papi-földek (1960–1987), Berettyóújfalu–Herpály (1977–1982, Raczky Pállal), Mezőkövesd–Mocsolyás (1994, Koós Judittal), „szellemi műhelyként” szolgálták a régészhallgatók gyakorlati képzését is. – Nyugdíjazása után egyre több régészeti team munkájába kapcsolódott be. A Dunántúlon több jelentős feltáráson (pl. Petrivente–Újkúti-dűlő, 2000–2001, Horváth László ásatása) tanácsadóként vett részt, amelyek eredményeit társszerzőkkel számos publikációban közölte. Közreműködött A Tisza-vidék késő neolitikuma (The Late Neolithic of the Tisza Region) c. időszaki, ill. nemzetközi vándorkiáll. (1987, Raczky Pállal), vmint a MNM állandó, Kelet és Nyugat határán. A magyar föld népeinek története Kr. e. 400.000–Kr. u. 804 c. régészeti kiáll.-a neolit és rézkori részének elkészítésében, katalógusainak megírásában (2005, Raczky Pállal). Szinte haláláig jelentetett meg tud.-os munkákat, amelyek száma az ezredforduló után már meghaladta a 250-et. – A Kárpát-medencei és az európai őskor kutatásának kiemelkedő és hosszú évtizedekig meghatározó személyisége volt, szakmai útmutatásai alapján generációk nőttek fel. Az ELTE Régészettud.-i Int.-éhez kapcsolódva döntő szerepe volt a doktori képzésben is. Munkásságának alapvetései, főként a neolitikum és rézkor időrendjének, jellemzőinek és anyagi kultúrájának definiálásában hosszú időre meghatározták/meghatározzák az újkőkor és rézkor kutatásának fő irányvonalát. – Jelentős nemzetközi konferenciák előadója volt, eredményeit azok köteteiben is közzétette. Az MTA Régészeti Biz.-ának tagja (1969-től), az Őskori Albiz. titkára, az Ásatási Biz., az Anthropológiai Biz. (1975-től), a TMB szakbiz.-a tagja, a Német Régészeti Int. l. tagja (1979-től). Az Archaeologiai Értesítő (1968-tól) és a krakkói Acta Archaeologica Carpathica szerkesztőbiz.-i tagja (1975-től). – Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1967), Rómer Flóris-emlékérem (1997), Forster Gyula-díj (2003), Eötvös József-koszorú (2007). Gyémántdiploma (2015). F. m.: Die Péceler (Badener) Kultur und Anatolien (Stu dia Archaeologica 2. Bp., 1963); Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Abriss der Geschichte des 19.–16. Jahrhunderts v. u. z. (Archaeologica Hungarica 45. Bp., 1968); Agyag istenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon (Bp., 1970; jav. kiadások: 1980, 1984); Die Linienbandkeramik in der Grossen Ungarischen Tiefebene. Makkay Jánossal (Studia Archaeologica 7. Bp., 1977); Preliminary report on the 1977–1982 exca vations at the Neolithic and Bronze Age tell settlement of Berettyóújfalu-Herpály. Part I. Neolithic. Raczky Pállal (Acta Archaeologica, 36, 1984, 85–136. p.); Kőkori falu Aszódon. – Neolithisches Dorf in Aszód (Múzeumi Fü zetek 32. Aszód, 1985); Frühneolithische Siedlungsfunde aus Südwestungarn. Quellenanalyse zur Geschichte der Starčevo-Kultur (Inventaria Praehistorica Hungariae, Bp., 1990); Figürliche Kunst und bemalte Keramik aus dem Neolithikum Westungarns (Archaeolingua, Bp., 1998); Amit az ősi tűz megőrzött. Képek egy újkőkori falu feltárásáról. Berettyóújfalu-Herpály. Raczky Pállal, Anders Alexandrával, Kovács Katalinnal, Bp., 2010); Méhtelek. The First Excavated Site of the Méhtelek Group of the Early Neolithic Körös Culture in the Carpathian Basin. Közreműködők: Kreiter Attila, Szakmány György (BAR International Series 2321. Oxford, 2011); Mezőkö vesd-Mocsolyás. A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a Kr. e. 6. évezred második feléből. Koós Judittal (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 9. Miskolc, 2014). Irod.: Jerem, Erzsébet – Raczky, Pál: Vorwort. In: Jerem, E. – Raczky, P. (Hrsg.): Morgenrot der Kulturen. Frühe Etappen der Menschenheitsgeschichte in Mittel- und Südosteuropa. Festschrift für N. K. zum 75. Geburtstag. Bp. 2003, 7–8. p.; M. Virág, Zsuzsanna: K. N. (1928. március 6.–2017. április 15.) (Archaeologiai Értesítő, 143, 2018, 1. 265–267. p.); Raczky Pál: Búcsúzunk dr. K. N.-tól, Magyarország egyik legsikeresebb őskori régészétől (Elhangzott a Farkasréti temetőben 2017. május 15-én. Archaeológiai Értesítő, 143, 2018, 1. 268–270. p.); RÚL 11: 79–80. p. Fotó: M. Virág Zsuzsanna felv., 2008, korábban publikálva: Archaeologiai Értesítő 143, 2018, 1. 265. p. M. Virág Zsuzsanna Kallós Zoltán (1926. márc. 26. Válaszút [Răscru ci, Románia] – 2018. feb. 14. Válaszút): népzene-és folklórkutató, múzeumalapító és -szervező, tanító. – Édesapja ~ Mihály, édesanyja Kiss Vilma, gazdálkodók. – Elemi isk.-it Válaszúton végezte m. és román nyelven, majd a Kolozsvári Ref. Gimn.-ban tanult. 1943-tól Sepsiszentgyörgyön a
