Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

K

162

K. Kovács

K

K. Kovács László: → Keszi-Kovács

László

K. Zoffmann Zsuzsanna (1941. máj. 3. Versec [Vršac, Szerbia] – 2016. jún. 17. Bp.): antropológus. – Édesapja ~ Ákos sörgyáros, Judit nevű leánytestvére Angliában és Németo.-ban matematikus professzor. Férje (1966-tól) Kiss Attila régész. – Az újvidéki gimn.-ban tanult és érettségizett (1955–1959). A Belgrádi Egy.-en bronzkoros régész diplomát szerzett (1959–1964). A M. Művelődési Min. ösztöndíjasaként, posztgraduális képzés keretében részt vett a M. Természettud.-i Múz. Embertani Tárának munkájában, mentora Nemeskéri János volt. Ennek hatására kötelezte el magát a történeti embertani kutatások felé. Kandidátusi értekezését (1992) Ke

let-Kárpát-medence neolitikus és rézkori népességeinek embertani vázlata címmel készítette el. – A pécsi Janus Pannonius Múz

. antropológusa (1966–

1973); a múz. több ezer leletből álló embertani gyűjt.-ét gondozta. Férje mellett számos régészeti feltáráson vett részt, ezek közül meghatározóak a kölkedi avar kori temető és a mohácsi tömegsírok voltak. 1973-tól a MNM

Régészeti Osztályán muzeo

lógus, 1996-ban tud.-os főmunkatársként vonult nyugdíjba. – Fő érdeklődési területe a Kárpát-medence őskori népességtörténete volt, de számos római és középkori sorozatot is elemzett. Munkái közül kiemelendők az 1526. évi mohácsi csata tömegsírjainak helyszíni, vmint Janus Pannonius költő, püspök – a pécsi székesegyházban 1991-ben előkerült – maradványainak pécsi vizsgálatai. Korai nyugdíjazása után folyamatosan dolgozott Pécsen és a Vajdaságban. 1996–2016 között szinte az összes, őskori anyaggal rendelkező hazai gyűjt.-ben megfordult. Eredményeit rendszeresen publikálta a hazai és nemzetközi folyóiratokban, könyvekben; közel 200 tanulmánya, előadás-összefoglalója, könyvismertetése jelent meg. Számos populációtörténeti tanulmánya vált az őskori antropológiai és régészeti szakirodalom alapmunkájává. Tagja volt az Ősrégészeti Társaságnak.

F. m.: Az 1526-os mohácsi csata 1976-ban feltárt tö

megsírjainak embertani vizsgálata (Biológiai Tanul

mányok IX. Bp., 1982); Anthropological structure of the Prehistoric populations living in the Carpathian Basin in the Neolithic, Copper, Bronze and Iron Ages (Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, LII, 2001, 49–62. p.); Prehistoric anthropological finds in the Carpathian Basin and the Penrose connections of the ethnic groups they represent (Praehistoria VI, 2005, 103–129. p.); Biostatistical data on the origin of Bronze Age ethnic groups in the Carpathian Basin (Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve IXX, 2009, 493–503. p.).

Irod.: Köhler Kitti: A 70 éves K. Z. Zs. köszöntése (Ősrégészeti Levelek, 12, 2010, 5. p.); Köhler Kitti: K. Z. Zs. őskori témájú publikációinak jegyzéke (uo., 6–11. p.); Farkas L. Gyula: K. Z. Zs. (1941–2016) (Antropológiai Közlemények, 57, 2016, 109–110. p.).

Fotó: a család tulajdona

Hajdu Tamás, Köhler Kitti

Kaba Melinda, Kováts

Lászlóné; korábban Papp

Gézáné (1926. máj. 30. Kolozsvár [Cluj-Napoca, Románia] – 2009. jan. 10. Bp.): régész, művészettörténész, muzeológus. – Az Angolkisasszo nyok Sancta Maria Int.-ében fejezte be közép fokú tanulmá nyait (1944). A PPTE (1950-től ELTE) BTK-n magyar–német–

művészettörténet (1944–

1947), majd régészet–

művészettörténet szakon tanult (1948–1952). Kel

ták Aquincumban c. értekezésével doktori okle

velet (1958), Thermae Maiores Legionis II Adiutri

cis c. dolgozatával a történelem (régészet) tud. kandidátusa fokozatot szerzett (1988). – A BTM

munkatársa (1951–1987; nyugdíjazásáig), gyakornok, segédmuzeológus (1952–1960), osztályvezető (1960–1963), az Aquincumi Múz.

ig.-ja (1960–

1962), a BTM Központi Adattár vezetője (1963– 1978), a múz. tud.-os titkára (1962–1987), majd nyugalmazott tud.-os főmunkatársa (1988-tól). A BTM Budapest Régiségei

c. évkönyvének szer

kesztője (1976–1991), a Tanulmányok Budapest