Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

J

159

Jekelius

át akarta rendezni a Földtani Int. múz.-i gyűjt.-eit (később évekbe került azok rendbehozatala). A forradalom bukása után (egyedüliként!) beismerte tévedését, beadta lemondását, és hazaköltözött Brassóba, ahol a Barcasági Szász Múz.-ban talált munkát. Az impériumváltás (1920) után megalakult Nagy-Románia Földtani Int.-ének kellettek a régiót ismerő, lehetőleg nem m. szakemberek, így került oda előbb külső munkatársként, majd főgeológusként. Figyelme ezután a harmadidőszaki puhatestűek őslénytana felé fordult. Kiemelkedő e tekintetben a Baróti–Barcasági medencék pliocén (1932) és a bánsági Szócsán szarmata, vmint pannóniai (szerinte: pontusi) kövületlelőhelyeinek (1944) monografikus őslénytani feldolgozása. 1936-ban a brassói múz. gondnoka lett; vezetése alatt az általa felújított és kibővített intézmény az ország legjelentősebb erdélyi helytörténeti múz.-a volt. A II. vh.-t követően kisebbségi mivoltában megalázták, őslénytani munkásságát nem folytathatta. Visszahúzódva Nagyszebenbe majd Hosszúfaluba, alkalmi feladatok vállalásával próbált túlélni. 1947-ben nyugdíjba vonult, de 1949-től a keresztényfalvi kerámiagyárban geológusként, 1950-től a bukaresti Energetikai Kutatóint.-ben dolgozott (1957-től főgeológusként). Néhány önálló szpeleológiai dolgozatot is közölt, s levéltári kutatásokra alapozva, németes pontossággal – folytatva a Barcasági Szász Múz.-ban megkezdett munkáját –, 12 kötetes gépelt kéziratban megírta a brassói szász családok történetét (máig kiadatlan, jelenleg a brassói ev. egyházközség archívumában őrzik). Újabb nyugdíjba vonulása (1961) után, 1967-ben fiai után kivándorolt Ny-Németo.-ba, ahol három év után elhunyt. Érdeme az első román nyelven írt parányőslénytani tanulmány is (Asupra forami

niferelor din niște marne neocomiene din Carpaţii de Sud [Dări de seamă ale ședinţelor Institutului Geologic Român, VIII., 1919–1920, 130–134. p.]). A kivándorolt szászság addig is jelentős honismereti irodalmát is kiváló könyvekkel gazdagította (Das Burzenland. I–III. Verlag Burzenländer Sächsischer Museum, Kronstadt 1926–1928). A mai román tudománytörténet Ion Simionescu (1873–1944) után a második legnagyobb romániai őslénybúvárként emlegeti. Nemzetközi viszonylatban, a Paratethys fejlődéstörténetének feltárásában mérföldkőnek minősítik munkásságát, azonban a mo.-i tudománytörténet a mai napig teljesen megfeledkezett róla.

F. m.: A Keresztényhavas mezozoikus képződményei

(A M. K

ir. F

öldtani I

ntézet évi jelentése 1913-ról, 1914, 142–165. p.); A brassói hegyek mezozoós faunája

. I–II.; III–VII. (A M. K

ir. F

öldtani I

ntézet évkönyve, XXIII/2. 1915, 25–123. p.; XXIV/3. 1916, 217–314. p.); Führer durch die geologische Abteilung des Burzenländer Sächsischen Museums (Kronstadt/Braşov, 1920); Die Paläontologie der Süsswassermollusken (Bulletin de la Section Scientifique de l’Académie Roumanie, VIII/7–8., 1923, 89–102. p.); Zăcăminte de cărbune din România (Dări de seamă ale şedinţelor Institutului Geologic al României, XI. [1922–1923], 1923, 119–124. p.); Aperçu sur la structure du bassin Néogène de Transylvanie. Guide des excursions de l’association pour l’avancement de la géologie des Carpates. Ludovic Mrazeccel (2éme édition, Bucarest, 1927, 5–22. p.); Die Molluskenfauna der Dazischen Stufe des Beckens von Brasov (

Memoriile Institutului Geologic al României, II. 1932, 1–118. p.); Die Paralle

lisierung der pliozänen Ablagerungen Südost-Europas (Anuarul Institutului Geologic Român

, XVII. [1932], 1935, 265–307. p.); Das Pliozän und die sarmatische Stufe im Mittleren Donaubecken (

Anuarul Institutului Geologic al României, XXII., 1943

,

191–398. p.); Sarmat und Pont von Soceni (

Memoriile Institutului Geologic al României, 5, 1944, 1–167. p.).

Irod

.: P

rox, Alfred: E. J. 80 Jahre alt (Süddeutsche Vier

teljahresblätter, 18, 1969, 141–144. p.); Heltmann, Heinz: Zur Geschichte naturwissenschaftlicher Forschungen in Kronstadt und im Burzenland: E. J. (1889–1970) (Siebenbürgisches Archiv, 3. Folge, 18, 1984, 38–39. p.); Hienz, Hermann A.: Jekelius, Dr. phil. Erich Wolfgang. In: Schriftsteller-Lexikon der Siebenbürger Deutschen, VII. (Köln–Weimar–Wien, 2000, 354–362. p.); Wanek

Ferenc: A Baróti–Brassói–Háromszéki-medencesor széntartalmú pliocén üledékeinek kutatástörténete. II. rész: a XX. század eleje, E. J.

monográfiájának meg

jelenéséig (A Csíki Székely Múz. Évkönyve, Humán és természettud.-ok, 2007–2008, 313–345. p.); B

leahu, Marcian: E. J., un mare geolog și paleontolog brașovean (Ţara Bârsei, Serie nouă, 9. 2010, 14–19. p.); Neagu, Teodor: E. J. (1889–1970) un mare paleontolog român de etnie germană (Acta Musei Brukenthal, V/3. 2010, 739–750. p.); Wanek Ferenc: Erdélyi tudománytörténeti évfordulók, 2014. július‒augusztus (földtan–bányászat): E. J. (EMT [Erdélyi M. Műszaki Tud.-os Társaság] tájékoztató, XXV/7–8. 2014, 5. p.); E. J. Wanek Ferenc: A Baróti–Brassói–Háromszéki-medencesor széntartalmú pliocén üledékeinek kutatástörténete a kezdetektől 1920-