Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
H
141 Horváth horvát és szlovén nyelveken írt munkáit olyan nemzetközileg is elismert folyóiratok közölték, mint az Acta Biologica Academiae Scientiarum Hungaricae (1949), az Angewandte Pflanzensozi ologie (1966), a Vegetatio Acta Botanica (1969–1978), a Documentes Phytosociologiques (1979), a Feddes Repertorium (1970), a Fragmenta Floristica et Geobotanica (1970), a Verhandlungen der Zoolo gisch-Botanischen Gesellschaft in Wien (1986). Életművének összefoglalása az Akadémiai Kiadó gondozásában, színes vegetációtérképpel megjelent Die Vegetation des Mecsekgebirges und seiner Umgebung (1972). Számos botanikai világkong resszuson vett részt. Szívesen írt tud.-os-ismereterjesztő cikkeket is, ezeket gyakran illusztrálta Csapody Vera festményeivel, rajzaival. „Mo. utazó botanikusá”-nak nevezték; bejárta egész Európát, s eljutott Japánba és az USA-ba is. Külföldi útjain terepmunkákon is részt vett, múz.-i gyűjt.ében jelentős számban külföldi herbáriumi példányok is találhatók. Nemzetközileg elismert tudósként a Páviai Egy. Botanikai Int.-e Atti (Acta) c. folyóiratának szerk. biz.-i tagja volt. Külföldi kapcsolatai is segítették abban, hogy orsz.-an is jelentős botanikai szakkönyvtárat alakítson ki, mely halála után a ciszterci rend tulajdonába került, de jelenleg, egykori múz.-i munkásságához is kapcsolódóan, a JPM Természettörténeti Osztályán van letétben. – Nyugdíjba vonulása után, 1969-től a Pécsi Akad.-i Biz. Szakbiz.-ának tagja, a Növénytani és Biológiai-Természetvédelmi Munkabiz. elnöke. A Janus Pannonius Tudományegy. Növénytani Tanszékének c. egy.-i tanára (1991-től). Nevéhez kötődik a M. Biológiai Társaság pécsi csoportjának megalakítása, amelynek elnökévé (1979–1985), majd tb. elnökévé is megválasztották. – Jávorka Sándor-díj (1982), MTESZ-díj (1985), Grastyán Endre-díj (1991), Széchenyi-díj (1993), Clusius-díj (1997). Pécs város Díszpolgára (1991). – Egykori lakószobája a 2021-ben felújított Pécsi Egyházmegyei Könyvtár (Pécs, Janus Pannonius u. 8.) ~ terme. Emlékét ugyanezen az épületen és a Mecsekben, a Vörös-hegy szikláin elhelyezett dísztábla is őrzi. A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimn.-ában a biológiatermet „~ emlékszobá”-vá avatták, a Pécsi Széchenyi István Gimn. és Szakközépisk.-ban is elneveztek róla egy termet. A Pécsi Tudományegy. Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszékének herbáriuma – emléktáblával ellátva – szintén a „~ emlékszoba” nevet kapta. F. m.: A Mecsekhegység és déli síkjának növényzete (Cisz terci Rend, Pécs, 1942); Külsősomogy és környékének nö vényzete (Borbásia, 1943, 1–70. p.); Geobotany of Eastern Transdanubia Hungarica (Acta Biologica Acad. Scient. Hung., 1949, 5–6. sz., 247–259. p.); A mecseki tájak erdei növénytársulásai (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 8., 1964, 33–51. p.); A Mecsek hegység növényföldrajza. I–II. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 10., 1966, 29–47. p.; 11., 1967, 25–39. p.); Vegetationstudien im Villányer Gebirge (Südungarn) (Angewandte Pflanzensoziologie, 1966, 167–176. p.); Die Eichenwälder des Mecsek-Gebirges in Süd-Ungarn (Mitteilungen der Ostalpin-dinarischen pflanzensoziologischen Arbeitsgemeinschaft, 1967, 135–138. p.); Die Vegetation des Mecsekgebirges und seiner Umgebung (Bp., 1972). Irod.: Kevey Balázs–Szabó László Gyula: In memoriam H. A. O. (1907–2006) (Kitaibelia, 2008, XIII/1, 5–16. p.); Szabó László Gyula: Volt egyszer egy múzeum – Beszélgetés H. A. O.-rel (Pécsi Szemle, 1999. Ősz, II. évf. 91–96. p.); „Istennel beszélgetek”. Emlékezés H. O. A.-ra születésének centenáriumán. Szerk. Kevey Balázs, Szabó László Gy. (Mecsek Egyesület Évkönyve 65., 2008); Vass Anna: A Janus Pannonius Múzeum természettudományi gyűjteményének története – 40 éves a JPM Természettudományi Osztálya (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve [1987], 1988, 227–240. p.); MKL V.: 36–37. p.; Pécs Lexikon I.; RÚL X.: 95. p. Fotó: dr. Kevey Balázs felv., H. A. O. hagyatékából Dénes Andrea Horváth Attila (1935. márc. 26. Bp. – 2003. júl. 14. Kecskemét): régész, történész. – Felesége H. Tóth Elvira (1929–2015) régész, fiuk Horváth M. Attila régész, menyük Hanny Erzsébet régész. – A bp.-i Apáczai Csere János Gimn.-ban érettségizett. Az ELTE BTK-n régészet–történelem szakon végzett (1958), Banner János és Vértes László tanítványa volt. Diplomamunkáját a vaszari és somlóvásárhelyi Hallstatt-kori halomsírok anyagából írta. – A Deb receni Déri Múz. munkatársa (1958–1959), a kecskeméti Katona József Múz., majd a Bács-Kis kun m.-i Múz.-ok ig.-ja volt (1960–1978) ezután tud.-os főmunkatársként, a régészeti osztály vezetőjeként tevékenykedett 1995. évi nyugdíjaztatásáig. 38 évi munkássága során csaknem 100 ásatást vagy leletmentést vezetett, s számos to-
