Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

H

135

Hofer

beépült az oktatásba. Átány nemzetközileg a m. falu reprezentánsa lett. A kutatás részeként a két szerző monografikus tárgygyűjtést végzett; a több mint 3700 átányi tárgyat, a több ezer oldalra rúgó kéziratos anyagot, mintegy 7500 fényképfelvételt, vmint népzenei hangfelvételeket a Néprajzi Múz. őrzi. Fél Edittel, Csilléry Klárával több nyelven kiadott könyvet írt a m. népművészetről, amely a brüsszeli világkiáll.-on aranyérmet nyert (1958). A témáról egy további könyvet, vmint elméleti tanulmányokat írt a népművészet stílusváltozásairól, az európai népművészetek típusairól, a paraszti tárgyi világban érvényesülő esztétikai funkcióról, a népművészet szerepéről a nemzeti kultúrában. – Kiáll.-ai közül kiemelkedik a megyék népművészetét bemutató, a főváros egyesítésének 100 éves évfordulójára készült reprezentatív tárlat (1973), a magyarság, ill. a m. nemzeti kultúra jellegzetességeit bemutató Magyarok „Kelet” és „Nyugat” között: Nemzeti jelképek és legendák c. kiáll. (1994; változata: Helsinki, 1996) és egy m. népművészeti bemutató Japánban (1996). – Svédo.ban ösztöndíjas (Nordiska Museet, Stockholm, 1975), az Ethnologia Europaea (Münster, majd Koppenhága 1983–2006) szerk. biz. tagja, a Svéd Kir. Tud. Társaság külföldi tagja (1990). A M. Néprajzi Társaság tagja (1954-től), főtitkára (1973–1975), t. tagja (1995), a Társadalomtud.-i Társaság elnöke (1992–1993), az OTKA Társadalomtud.-i Koll. elnöke (1995–1998), az ICOM Nemzeti Biz. elnöke (1993–1996), az OKTK VIII/b. Magyarságkutatás főirány vezetője (1993–

1996), a Société Internationale d’Ethnologie et de Folklore (SIEF) alelnöke (1994–1998), az MTA Néprajzi Biz. (1976–1989), a Szociológiai Biz. (1985–1989) és a Művelődéstörténeti Biz. tagja (1990–1995), a Kulturális Antropológiai Munkabiz. elnöke (1995–1998), a M. Kulturális Antropológiai Társaság tagja (1996–2016), tb. elnöke (2006–2016). – Hazai és külföldi munkatársai, tanítványai, tisztelői ünnepi kötetekben köszöntötték (60., 70. és 80. születésnapján), a Néprajzi Múz. 2009-ben az átányi kutatás és gyűjt. anyagából kiáll.-t mutatott be tiszteletére. – Györffy István-emlékérem (1988), Széchenyi-díj (1993), Bibó István-díj (1995), Herder-díj (1996), Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj (1998). az Osztrák Néprajzi Társaság t. tagja (1980), a Royal Gustavus Adolphus Academy tagja (1996), a Südosteuropa-Gesellschaft t. tagja (1996), az Ethnos, Finn Etnológiai Társaság t. tagja (1998).

F. m.: Ungarische Bauernkunst / L'art populaire en Hongrie / Hungarian Peasant Art. Fél Edittel és Csil

léry Klárával (Bp., 1958; 1969; 1970; 1977; a két utóbbi kiadás magyarul is megjelent A magyar népművészet

címmel); Proper Peasants. Traditional Life in a Hungarian Village. Fél Edittel (New York–Bp., 1968; új kiad. New York–London, 2008, 2017); A parasztember szerszámai. Beszámoló az átányi monografikus eszközvizsgálatról. Fél Edittel (Ethnographia, 72, 1961, 487–535. p.); Egy monografikus néprajzi kutatás történelmi tanulságai. Fél Edittel (Agrártörténeti Szemle, 5, 1963, 4, 558–578. p.); Monografikus tárgygyűjtés. Az átányi példa. Fél Edittel (Néprajzi Értesítő, 46, 1964, 5–89. p.); Parasztok, pászto

rok, betyárok. Emberábrázolás a magyar népművészetben. Fél Edittel (Bp., 1966; angol, francia és német nyelven is); A kalotaszentkirályi kelengye. Kísérlet a tárgyi világ rendjének feltárására. Fél Edittel (Néprajzi Értesítő, 51, 1970, 15–36. p.); Bäuernliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt. Eine Ethnographische Untersuchung über das ungarische Dorf Átány. Fél Edittel (Göttingen, 1972); Geräte der Átányer Bauern. Fél Edittel (Geschichte der Ackerbaugeräte und der Feldstrukturen. Bd. 2. Koppenhagen, 1974); Magyar népművészet.

Fél Edittel (Bp., 1975; számos kiadásban, angol, német, francia, orosz fordításban is); Három szakasz a magyar népi kultúra XIX–XX. szá

zadi történetében (Ethnographia, 86, 1975, 398–414. p.); A „tárgyak elméletéhez.” Felszerelések és tárgyegyüttesek néprajzi elemzése (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 13, 1983, 39–64. p.); Paraszti hagyományokból nemzeti szimbólumok – adalékok a magyar nemzeti műveltség történetéhez az utolsó száz évben (Janus 6. 1, 1989, 59–74. p.); Népi kultúra és nemzettudat. Tanulmánygyűjtemény.

Szerk. (Bp., 1991); Arányok és mértékek a paraszti gaz

dálkodásban. Fél Edittel (Bp., 1997); Antropológia és/

vagy néprajz. Tanulmányok két kutatási terület vitatott határvidékéről (Bp., 2009); Egy falu az országban. Képek Átányból 1953 és hozzávetőleg 1962 között (KépTár, 2. Bp., Néprajzi Múz., 2009); Magyarország a Kronprin

zenwerkben (Néprajzi Értesítő, 91, 2009, 109–132. p.);

„Mi, korrekt parasztok...” Hagyományos élet Átányon. Fél Edittel (Korall Társadalomtörténeti monográfiák, 1. Bp., 2010); Az átányi parasztember szerszámai. Fél Edittel (Kárpát-Haza Könyvek. Bp., 2016).

Irod.: Selmeczi Kovács Attila: Átány-gyűjtemény. In: A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Főszerk. Fejős Zoltán (Bp., 2000, 433–445. p.); „A bölcs isten felleges éjszakában rejtette el, hogy a jövő merre fordul.” Bódy Zsombor és Cieger András beszélgetése H. T.-sal (Századvég, 10, 2005, 3. [37. sz.], 145–187. p.); Emberek, tárgyak, kapcsolatok. Egy falu az országban/Átány. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban (2009. nov. 18.–2010. jún. 13.) a 80 éves H. T. tiszteletére. Rendezte Balázs György, Granasztói Péter, Máté György; Köstlin, Konrad: Nachruf