Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

H

131 Haszmann nátoni néprajzi gyűjt. és múz. muzeológusa. A csernátoni intézmény 1973. febr. 25-én nyitot­ta meg kapuit, amelyet édesapja, ~ Pál (1902–1977) pedagógus alapított, feleségével, a kuriális csa­ládból származó Cseh Idával együtt. 1977-től 2005. okt. 3-áig, nyugdíjazásáig a múz. vezetője. A Székely Nemzeti Múz. csernátoni külső részlege 1999-ben felvette alapítójának nevét. – A szabad­téri múz. telkén álló Damokos-kúriában szaksze­rű kiáll.-okat szervezett a háromszéki lófő- és gazdacsaládok sajátos életmódjáról, kúriáiról, lakberendezéséről, jelesebb embereiről, festett bútorairól, kandallós tüzelőszerkezeteiről, textil- és viseletkultúrájáról, az 1848-as forradalom és az I. vh. helyi vonatkozásairól, emlékezetéről. Testvéreivel, Józseffel és Lajossal együtt az udvar­ház kertjében felépítették és korabeli tárgyakkal berendezték a háromszéki földműves (albisi, béla­falvi, vargyasi) famíliák 18–19. sz.-i reprezentatív hajlékait, a felsőcsernátoni vízimalmot, vmint több monumentális székely kaput. Uo. szabadtéri tárlatokat szerveztek a régi háromszéki méhészet­ről, a fából és kőből faragott sírjelekből. Az 1980-as évek elejétől kezdődően összegyűjtötték, szakszerűen res taurálták, doku men tálták és kiállították a háromszéki földművelés, állatte­nyésztés, szállítás, közlekedés, aratás, cséplés régi eszközanyagát, vmint üzemekben gyártott gépeit. Látványos tárlatot szerveztek a 20. sz. legismertebb audiovizuális eszközeiből, ill. a polgárosultabb családok érckályháiból. ~ Pál Péter jelentős mértékben tovább gyarapította, adatolta az édesapja által kezdeményezett le­véltári, könyvtári, numizmatikai, régészeti, képzőművészeti és technikatörténeti gyűjt.-eket. A csernátoni ~ Pál Múz. adminisztratív és szakmai életét 2013-tól már saját lánya, dr. Dimény ~ Orsolya, szakképzett néprajzkutató, muzeológus vezeti. Az intézmény leltárában 2021-ben több mint 40 .000 tárgyat tartottak számon. – ~ Pál Péter muzeológusi munkája mellett szá mos szak­szerű dolgoz atot közölt a három széki népi kézműves séggel, hozo mánnyal, határ őrséggel kapcsolat ban a Kovászna Megyei Múz. Sepsi­szentgyörgyön megjelent ALUTA c. évkönyveiben. A szülőfalujáról szerkesztett kötetben a cserná­toni kúriák világát mutatta be. A Korunk és a Művelődés c. orsz. periodikákban, vmint a Ko ­vászna megyei lapokban (Megyei Tükör, Három ­szék) és az általa szerk. (1991–2006) Csernátoni Füzetekben elsősorban a vidék népművészetét, jellegzetes ornamentikáját, a háromszéki székely­ség hagyományos életmódját, helytörténetét és jeles embereinek tevékenységét ismertette. – Az intézmény mellett működő Csernátoni Népfőisk. keretében népszerű táborokat, képzéseket, kon­ferenciákat, bemutatókat szerveztek a székelység tárgyi és szellemi kultúrájáról, népművészetéről, amelyek még élőbbé, korszerűbbé tették az intéz­mény nagyon gazdag tárgyi gyűjt.-eit, működését és reprezentációját. ~ Pál Péter sokoldalú ember volt: nagytudású muzeológus és etnográfus, ki­váló intézményvezető, megszállott tárlatvezető, honis mereti író, művelődésszervező, tehetséges népművész (fafaragó, bútorfestő) és mesemondó. A diktatúra legsötétebb éveiben is fontos szerepet játszott a háromszéki székely kulturális örökség összegyűjtésében, megőrzésében, feldolgozásában, látványos tárlatok és oktatási programok kereté­ben való bemutatásában és átörökítésében. Az általa vezetett, élettel teli, nyitott múz. nem csak szakmai műhely volt, hanem közösségépítő in­tézmény, összmagyar szimbólum. – Muzeológu­si, közművelődési és közéleti munkásságát rangos díjakkal jutalmazták: Bányai János-díj (ikertest­vérével, Józseffel együtt, Erdélyi M. Közművelő­dési Egyesület, 1992), Kulturális Érdemrend I. fokozata (Románia Elnöke, 2001), Pro Comitatu (Veszprém M. Közgyűlésének elnöke, 2006), Bartók Béla-Emlékdíj (M. Művészetért Kuratóri­um, 2006), Kisújszállás Város Tb. Polgára (Kisúj­szállás Önkormányzata, 2008), Orbán Balázs-díj (Hargita, Kovászna és Maros M. Tanácsa, 2012), Életmű Díj (Határokon Túli Magyarságért Ala­pítvány, 2012), M. Örökség-díj (a Haszmann csa­lád részére, 2013), M. Érdemrend Lovagkeresztje (Mo. Köztársasági Elnöke, 2013), Külhoni Ma­gyarságért Díj (a ~ Pál Múz. részére, Mo. Minisz­terelnöke, 2014), Ezüstfenyő Díj „A szülőföld visszaszerzéséért” (RMDSZ, 2016), Háromszék Kultúrájáért díj (Kovászna M. Tanácsa, 2018), Tegyünk Kézdiszékért-díj (Tegyünk Kézdiszékért Civil Tömörülés, 2021). F. m.: Adatok a csernátoni pálinkafőzéshez (Aluta, VIII–IX. Sepsiszentgyörgy, 1978, 313–316. p.); Cser ­nátoni adatok a székely határőrség történetéhez (Aluta, XIV–XV. 1983, 233–234. p.); A pestisjárvány áldozatai Petőfalván 1719-ben (Aluta, XIV–XV. 1983, 235–236. p.); A csernátoni múzeumrészleg mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítása (Aluta, XIV–XV. 1983, 237–241. p.); A csernátoni kúriák világa. Élet a kúriákban, anekdoták, ízes történetek. In: Kúriák földje Háromszék . Szerk. Nagy Balázs (Sepsiszentgyörgy, 2005, 113–125. p.); Amikor egy álom valóra válik. In: D. Haszmann Orsolya: A

Next

/
Oldalképek
Tartalom