Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
H
131 Haszmann nátoni néprajzi gyűjt. és múz. muzeológusa. A csernátoni intézmény 1973. febr. 25-én nyitotta meg kapuit, amelyet édesapja, ~ Pál (1902–1977) pedagógus alapított, feleségével, a kuriális családból származó Cseh Idával együtt. 1977-től 2005. okt. 3-áig, nyugdíjazásáig a múz. vezetője. A Székely Nemzeti Múz. csernátoni külső részlege 1999-ben felvette alapítójának nevét. – A szabadtéri múz. telkén álló Damokos-kúriában szakszerű kiáll.-okat szervezett a háromszéki lófő- és gazdacsaládok sajátos életmódjáról, kúriáiról, lakberendezéséről, jelesebb embereiről, festett bútorairól, kandallós tüzelőszerkezeteiről, textil- és viseletkultúrájáról, az 1848-as forradalom és az I. vh. helyi vonatkozásairól, emlékezetéről. Testvéreivel, Józseffel és Lajossal együtt az udvarház kertjében felépítették és korabeli tárgyakkal berendezték a háromszéki földműves (albisi, bélafalvi, vargyasi) famíliák 18–19. sz.-i reprezentatív hajlékait, a felsőcsernátoni vízimalmot, vmint több monumentális székely kaput. Uo. szabadtéri tárlatokat szerveztek a régi háromszéki méhészetről, a fából és kőből faragott sírjelekből. Az 1980-as évek elejétől kezdődően összegyűjtötték, szakszerűen res taurálták, doku men tálták és kiállították a háromszéki földművelés, állattenyésztés, szállítás, közlekedés, aratás, cséplés régi eszközanyagát, vmint üzemekben gyártott gépeit. Látványos tárlatot szerveztek a 20. sz. legismertebb audiovizuális eszközeiből, ill. a polgárosultabb családok érckályháiból. ~ Pál Péter jelentős mértékben tovább gyarapította, adatolta az édesapja által kezdeményezett levéltári, könyvtári, numizmatikai, régészeti, képzőművészeti és technikatörténeti gyűjt.-eket. A csernátoni ~ Pál Múz. adminisztratív és szakmai életét 2013-tól már saját lánya, dr. Dimény ~ Orsolya, szakképzett néprajzkutató, muzeológus vezeti. Az intézmény leltárában 2021-ben több mint 40 .000 tárgyat tartottak számon. – ~ Pál Péter muzeológusi munkája mellett szá mos szakszerű dolgoz atot közölt a három széki népi kézműves séggel, hozo mánnyal, határ őrséggel kapcsolat ban a Kovászna Megyei Múz. Sepsiszentgyörgyön megjelent ALUTA c. évkönyveiben. A szülőfalujáról szerkesztett kötetben a csernátoni kúriák világát mutatta be. A Korunk és a Művelődés c. orsz. periodikákban, vmint a Ko vászna megyei lapokban (Megyei Tükör, Három szék) és az általa szerk. (1991–2006) Csernátoni Füzetekben elsősorban a vidék népművészetét, jellegzetes ornamentikáját, a háromszéki székelység hagyományos életmódját, helytörténetét és jeles embereinek tevékenységét ismertette. – Az intézmény mellett működő Csernátoni Népfőisk. keretében népszerű táborokat, képzéseket, konferenciákat, bemutatókat szerveztek a székelység tárgyi és szellemi kultúrájáról, népművészetéről, amelyek még élőbbé, korszerűbbé tették az intézmény nagyon gazdag tárgyi gyűjt.-eit, működését és reprezentációját. ~ Pál Péter sokoldalú ember volt: nagytudású muzeológus és etnográfus, kiváló intézményvezető, megszállott tárlatvezető, honis mereti író, művelődésszervező, tehetséges népművész (fafaragó, bútorfestő) és mesemondó. A diktatúra legsötétebb éveiben is fontos szerepet játszott a háromszéki székely kulturális örökség összegyűjtésében, megőrzésében, feldolgozásában, látványos tárlatok és oktatási programok keretében való bemutatásában és átörökítésében. Az általa vezetett, élettel teli, nyitott múz. nem csak szakmai műhely volt, hanem közösségépítő intézmény, összmagyar szimbólum. – Muzeológusi, közművelődési és közéleti munkásságát rangos díjakkal jutalmazták: Bányai János-díj (ikertestvérével, Józseffel együtt, Erdélyi M. Közművelődési Egyesület, 1992), Kulturális Érdemrend I. fokozata (Románia Elnöke, 2001), Pro Comitatu (Veszprém M. Közgyűlésének elnöke, 2006), Bartók Béla-Emlékdíj (M. Művészetért Kuratórium, 2006), Kisújszállás Város Tb. Polgára (Kisújszállás Önkormányzata, 2008), Orbán Balázs-díj (Hargita, Kovászna és Maros M. Tanácsa, 2012), Életmű Díj (Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, 2012), M. Örökség-díj (a Haszmann család részére, 2013), M. Érdemrend Lovagkeresztje (Mo. Köztársasági Elnöke, 2013), Külhoni Magyarságért Díj (a ~ Pál Múz. részére, Mo. Miniszterelnöke, 2014), Ezüstfenyő Díj „A szülőföld visszaszerzéséért” (RMDSZ, 2016), Háromszék Kultúrájáért díj (Kovászna M. Tanácsa, 2018), Tegyünk Kézdiszékért-díj (Tegyünk Kézdiszékért Civil Tömörülés, 2021). F. m.: Adatok a csernátoni pálinkafőzéshez (Aluta, VIII–IX. Sepsiszentgyörgy, 1978, 313–316. p.); Cser nátoni adatok a székely határőrség történetéhez (Aluta, XIV–XV. 1983, 233–234. p.); A pestisjárvány áldozatai Petőfalván 1719-ben (Aluta, XIV–XV. 1983, 235–236. p.); A csernátoni múzeumrészleg mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítása (Aluta, XIV–XV. 1983, 237–241. p.); A csernátoni kúriák világa. Élet a kúriákban, anekdoták, ízes történetek. In: Kúriák földje Háromszék . Szerk. Nagy Balázs (Sepsiszentgyörgy, 2005, 113–125. p.); Amikor egy álom valóra válik. In: D. Haszmann Orsolya: A