Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
H
127 Hann leginkább növényekből és rovarokból álló gazdag gyűjt.-t hozott létre. Hátramaradt, kiadatlan kézirata: Máramaros természetrajzi tekintetben . 1844-ben Vácra, 1845-ben Pestre helyezték át, ahol a piarista gimn.-ban folytatta oktató és gyűjtő tevékenységét. 1848. jún.-tól az egy.-i könyvtár segédőre, 1848 őszétől a budai főgimn.-ban is tanított. A szabadságharc idején önkéntesként harcolt Perczel Mór seregében. Többször bujdosni kényszerült az osztrák hatóságok elől, végül Lugos mellé, Kricsovára menekült, s ott halt meg kolerában. – A mo.-i zoológia egyik első jelentős képviselője, a m. nyelvű természettud.-os irodalom és szaknyelv egyik úttörője. Sümeghi Pállal együtt a zobori m. egyesület (később Dugonics Társaság) alapítója, a Kir. M. Természettud.-i Társulat r. tagja (1841), az MTA l. tagja (1846). – Álnevei: Hanga János, Bácsi János, Szerencspataki János. F. m.: A természetrajz elemei. Az ifjúság számára (Pest, 1845; 11. kiad. 1872; a 2. jav. és bőv. kiad. hasonmás kiadása: A természetrajz elemei. Oktatástörténeti kuriózumok – nyomtatott örökségünk. Sepsiszentgyörgy, 2006); Természetrajz vagyis: az állat, növény- és ásvány országnak természethű rajzokkal ellátott rendszeres leírása magán, és nyilvános oktatásra (Pest, 1846–1848; újabb kiadása más címen: Az emlősök és madarak képes természetrajza, vagyis azoknak természethű képekkel ellátott rendszeres leírása. Magán és nyilvános okta tásra. Pest, 1853); Rövid természetisme, vagyis bevezetés a természettudományokba (Pest, 1848); Az állattan története és irodalma Magyarországban. Kiad. Pólya József (Pest, 1849). Irod.: Lugossy József: H. J. elhúnyt osztályi levelező tag felett tartott gyászbeszéd (Magyar Académiai Értesítő, 10, 1850, 74–86. p.); Barina Zoltán: J. H. and his herbarium (Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 2005, 5–19. p.); Pallas VIII.: 625. p.; Szinnyei 4.: 407–411. p.; Kozák Péter: H. J. (Névpont: https://www.nevpont. hu/palyakep/hanak-janos-6a711). Arcképe: kőnyomat, rajzolta Barabás M., nyomta Walzel A. F., Pest, 1849 Korsós Zoltán Hann Ferenc (1944. szept. 20. Nagybánya [Baia Mare, Románia] – 2010. dec. 8. Szigetmonostor): művészettörténész, egy.-i oktató, író, költő, irodalomtörténész. – Felesége (1964-től) Szentgyörgyi Piroska tanítónő. – Gyöngyösön érettségizett, a jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Int.-ben (1962–1965), majd a JATE BTK m. irodalom szakán diplomázott (1968–1971), uo. Komjáthy Jenő pályaképéről írt disszertációjával bölcsészdoktori fokozatot szerzett (1977). Az ELTE népművelői (1973), majd művészettörténet szakán (1979–1981) tanult tovább. Francia ál lami ösztön díjjal párizsi tanulmányúton vett részt, kutatási témája: a Julian Akad.-n tanuló m. művészek (1994). – Besenyőteleken (1964–1965), Szadán tanító (1965–1967), Salgótarjánban tanár, könyvtáros (1967–1977), a Megyei Kórházban közművelődési előadó volt. 1977-ben Szentendrére költözött, ahol a Ferenczy Múz. művészettörténésze (1977–2008), az intézmény tud.-os titkára (1992–1997), múz.-i főtanácsosa (1994-től). A zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadisk. művészeti ig.-ja (1981– 1992). A hágai Képzőművészeti Főisk. meghívott előadója (1991–1992). A Szegedi Tudományegy. Juhász Gyula Tanárképző Főisk.-i Karának művészettörténet- és esztétikatanára, tanszékvezető-helyettese, főisk.-i tanára (1997–2007). – 1964-től publikált, versei, kisprózái, majd művészeti írásai a Palócföld (1968-tól), a Látóhatár (1971-től), párizsi Magyar Műhely (1974-től), a Mozgó Világ (1976-tól), a Művészet (1979-tól) hasábjain jelentek meg, versei szerepeltek a Nógrád m.-i költők antológiáiban. Írói példaképének a Magyar Műhely szerk.-jét, Nagy Pál költőt tartotta. Korai avantgárd kép- és szimbólumversei, vizuális költészete már előrevetítették a képzőművészet iránti fogékonyságát. 1978-ban radikálisan szakított szépírói tevékenységével, de pályája végén újra jelentkezett szépirodalmi művekkel. Családjával Szentendrére költözött és elkötelezetten támogatta a kortárs, progresszív szellemiségű képzőművészetet. Ez meghatározta a Pest m.-i Múz.-ok Igazgatósága – Ferenczy Múz.-hoz kapcsolódó múz.-i tevékenységét is. Az ország különböző pontjain népszerűsítette a kortárs festők, szobrászok munkásságát. 1978-tól sűrűbben jelentek meg a szentendrei, ill. a Pest m.-i képzőművészekről írt publikációi. Napilapokban, folyóiratokban, kiáll.-i katalógusokban, tanulmánykötetekben jelentek meg írásai, és önálló, monografikus kiadványok fűződnek nevéhez. A szentendrei művészethez kötődő alkotók, pályakezdő művészek, művészcsoportok (Vajda Lajos Stúdió, szentendrei Grafikai Műhely, Pentaton, IKON) tevékenységének rendszeres méltatója, külföldi bemutatkozásaik során népszerűsítőjük
