Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
H
123 Haáz József fotóival (Bp., 2008); Hit, művészet, mesterség : a Szent Bertalan-templom kincsei (Gyöngyös, Gyön gyös-felsővárosi Szt. Bertalan Plébánia, 2014). Irod.: Kiss Etele: A Középkori Ötvösgyűjtemény. In: A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei (Bp., 2002, 206–207., 212. p.); Berényi Marianna: Csillogó kegytárgyak a vörös csillag árnyékában – Egyházi gyűjtemények a Kádár-rendszerben (MúzeumCafé 57. 2. jegyzet; Magyar Kurir, 2020. jan. 17.). Fotó: Hajtó Gábor felv., a család tulajdona Gerelyes Ibolya H. Tóth Elvira (1929. szept. 5. Kunágota – 2015. máj. 24. Bp.): régész. – Férje Horváth Attila régész (1935–2003), fiuk Horváth M. Attila régész. – A sze gedi Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővéreknél tanult (1948-tól), a bp.-i Iparművészeti Főisk.-n ötvösként, majd az ELTE BTK-n régészként végzett (1958). Diplomamunkáját Ötvöseljárások az avar és a honfoglalás korban címmel írta. – Az Iparművészeti Múz.-ban gyakornok és segédmuzeológus (1958–1961), 1961-ben Kecskemétre, az akkor megalakult, s a férje által vezetett Bács-Kiskun M.-i Múz.-i Szervezet (BKKM) Katona József Múz.-ába került, ahol az évek során muzeológusi, igh.-i, később tud.-os főmunkatársi munkakörben dolgozott; innen ment nyugdíjba 1995-ben. – Az avar kor nemzetközi hírű kutatója, elsősorban Bács-Kiskun m.-i avar és honfoglalás kori lelőhelyek mentését, feltárását vezette. Neki és férjének köszönhető a Kárpát-medence leghíresebb avar kori leletegyüttese, a kunbábonyi avar fejedelem – kirabolt – sírjából származó, akkor még fellelhető leletek összegyűjtése és publikálása. – Jelentősebb ásatásai: Hortobágy-Árkus , 9. sz.-i temető (1959–1960), Kunadacs-Turipuli tanya , avar kori temető (1961), Kunszállás-Fülöpjakab , avar kori temető (1968, 1978–1979), Kunbábonyi avar feje delmi sír (1971–1972), Izsák-Balázspuszta , honfog lalás kori temető (1974), Kunpeszér-Felsőpeszéri út , avar kori temető (1982–1986), Kecskemét-Hetény egyháza, Mária út, avar kori temető (1994–1995). – A M. Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja. Munkásságát állami és szakmai díjakkal is elismerték, köztük a Móra Ferenc-díjjal (1999) és Pro Museo emlékéremmel (Kecskemét, 2006). F. m.: A kunbábonyi avar fejedelem. Der awarische Fürst von Kunbábony. Ausstellungkatalog (Bp.–Kecskemét, 1971); Ein spätantiker Glasbecherfund aus Szabadszállás (Acta Archaeologica Hungarica, 23. Bp., 1971, 115–138. p.); Preliminary Account of the Avar Princely Find at Kunbábony / Előzetes beszámoló a kunbábonyi avar fejedelmi leletről (Cumania, Kecskemét, 1972, 143–168. p.); Honfoglalás kori sír Kiskunfélegyházán (Archaeologiai Értesítő, 101., 1974, 112–126. p.); The equestrian grave of Izsák-Balázspuszta from the period of the Magyar conquest = Az Izsák-balázspusztai honfoglaláskori lovas sír (Cumania IV., 1976, 141–184. p.); Frühawarenzeitlicher Grabfund in Kecskemét, Sallai Straße (Acta Archaeologia Hungarica, 22, 1980, 117–152. p.); Sajátos temetkezési szokások a Duna–Tisza közi avar kori temetőkben (Ar chaeologiai Értesítő, 108, 1981, 157–193. p.); Seltsame Bestattungsriten in awarenzeitlichen Gräberfeldern in der Region zwischen der Donau und der Theiss (Cumania VII., 1982, 165–189. p.); Késői hun örökség a kunbábonyi kagáni sír leletei között (Das späthunnische Erbe unter den Funden des Khagangrabes von Kunbábony). In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében (Kecskemét, 1988, 5–15. p.); Elődeink a Duna–Tisza közén. A Kiskunság és környéke a régészeti leletek tükrében. Horváth Attilával, V. Székely Györggyel (Kecskemét, 1988); Négy évtized régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében 1949–1989 (Archäologische Forschungen von vier Jahrzehnten) (Cumania 12., 1990, 81–233. p.); Kunbábony. Das Grab eines Awarenkhagans. Horváth Attilával (Kecskemét, 1992). Irod.: „In terra quondam Avarorum...” Ünnepi tanul mányok H. T. E. 80. születésnapjára, Szerk . Székely György (Archaeologia Cumanica 2., Kecskemét, 2009); Wicker Erika: H. T. E. (1929. szept. 05.–2015. máj. 24.) (Cumania, 27., Kecskemét, 2016, 7–8. p.). Fotó: Kiss Béla felv., 2007, Kecskeméti Katona József Múz. Wicker Erika Haáz Ferenc, ifj. (1913. márc. 18. Székelyudvar hely [Odorheiu Secuiesc, Románia] – 1944 ősze, Szovjetunió): etnográfus. – Apja ~ Ferenc Rezső (1883–1958) etnográfus, múzeumalapító, testvére ~ Sándor (1912–2007) etnográfus, grafikus. – Szülővárosa r. k. főgimn.-ában végzett (1930), Kolozsvárt földrajz–természetrajzi (1937), Bp.-en a Néprajzi Múz .-ban (Orsz. M. Történeti Múz. Néprajzi Tára) önkéntes gyakornokként néprajzi tanulmányokat végzett, 1941-ben doktorált. – A székelyudvarhelyi Ref. Koll.-ban kezdte tanári pályafutását, majd a Kolozsvári Tudományegy. Néprajz Tanszékén egy.-i tanársegéd lett (1941-től). Az Erdélyi Fiatalok szerk.-je, az Ifjú Erdély
