Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

G

110

Gaskó

ifjú Raffael és az agg Tizian). az MTA r. tagja (1985), székfoglalójára 1986-ban került sor (Művész és megrendelő, közönség és kritika: változások a XVIII. század második felének művészeti életében [megjelent: Értekezések – emlékezések, Bp., 1987]). – Fővárosi Jubileumi Emlékérem (1970), Ipolyi Arnold-emlékérem (1972), Munka Érdemrend arany fokozata (1974), Móra Ferenc-emlékérem (1977), Szoc. Mo.-ért (1989), a M. Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat, 2006), Petrovics Elek-díj (2009).

F. m.: Kracker János Lukács 1717–1779. Adalék a magyar

országi barokfestészet történetéhez (A budapesti Királyi M. PPTE Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai, Bp., 1941); Magyarországi festészet a XVII. században (Magyarországi barokk festészet 1. Bp., 1953); Magyarországi festészet a XVIII. században

(Magyarországi barokk festészet 2. Bp., 1955); Franz Anton Maulbertsch (Bp.–Wien, 1960; Graz, 1964); Sebastiano Ricci egy eddig ismeretlen főműve (Művé

szettörténeti Értesítő, 11., 1962, 246–252. p.); Carlo Carlone und die Deckenmalerei in Wien am Anfang des XVIII. Jahrhunderts (Acta Historiae Artium, 8., 1962, 261–277. p.); Gregorio Guglielmi, 1714–1773

(Acta His

toriae Artium, 9., 1963, 269–294 p.; Művészettörténeti Értesítő, 12., 1963, 205–224. p.); Olasz reneszánsz portrék

(Remekművek a magyarországi gyűjteményekben. Bp., 1965; 3., átd. kiad. 1981; angolul, franciául, németül és oroszul is); Carlo Innocenzo Carloni.

Amalia Barigozzi Brinivel (Milano, 1967); A velencei settecento művészete

(Remekművek a magyarországi gyűjteményekben. Bp., 1968; 2. jav. kiad. 1971); A XVIII. század német és osztrák rajzművészete. Válogatott mesterművek a Szépművészeti Múzeum rajzanyagából (A SzM legszebb rajzai, Bp., 1980, németül is); Correggio: Szoptató Madonna

(Pantheon. Bp., 1990); Itáliai festők Közép-Európában. Italian Painters in Central Europe. Tanulmány és 75 katalógustétel művész

életrajzokkal, képelemzésekkel. In: Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Baroque art in Central-Europe. Crossroads. Szerk. Galavics Géza (Kiáll.-i katalógus, Bp., 1993, 45–53. p.; 107–115. p. és passim); A budai vár egykori gyűjteménye. Képek a Szépművészeti Múzeumban (Tanulmányok Budapest Múltjából, 29., 2001, 381–410. p.); Old Masters’ Galle

ry, summary catalogue. Volume 3. German, Austrian, Bohemian and British paintings. Ed. by Ildikó Ember and Imre Takács, társszerző, Benkő Évával és Urbach Zsuzsával (Bp., 2003).

Irod.: Clarae G. LXX annos natae (Acta Historiae Artium, 34., 1989. 3–4; Köszöntőkötet, bibl.-val: 71–75. p.); Ex Fumo Lucem. Baroque studies in honour of K. G. Presented on her eightieth birthday, vol. 1–2. Ed. Dobos, Zsuzsanna (Bp., 1999; bibl.: 11–18. p.); G. K. művészettörténész. Szerk. Herzka Ferenc (Akadémikus portrék. Nők a tudományban [Herzka Ferenc portréfilmje alapján], Bp., 2008); Czére, Andrea: Introduction. In: Studies dedicated to K. G. (Acta Historiae Artium, 50., 2009; bibl. 1999-től: 7–10. p.); Radványi Orsolya: Múzeumcsinálók. G. K. Portrévázlat a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatójának kilencvenedik születésnapjára (MúzeumCafé, 3., No. 11, 2009, 66–71., 92. p.); Gréczi Emőke: G. K. művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója (MúzeumCafé, 6., No. 29, 2012, 80–87., 105–107. p.); Tátrai, Vilmos: K. G. 1919–2017 (Bulletin MHBA, 122., 2017–2018, 9–30. p., teljes bibl.-val); Jávor Anna: In memoriam G. K. (Művészettörténeti Értesítő, 66, 2017, 361–365. p.); Galavics, Géza: K. G. (1919–2017) (Acta Historiae Artium, 59, 2018, 5–29. p.; teljes bibl.-val. Összeáll. Illés, Eszter); Gulyás 10: 361–362. p.; RÚL 8: 130–131. p.; G. K. (Névpont: https://www.nevpont.hu/palyakep/

garas-klara-ebc2a).

Fotó: G. K. 1974-ben, Lajos György felv., MTI fotó

Jávor Anna

Gaskó Béla (1949. ápr. 19. Szeged – 2016. nov. 25. Szeged): biológus, bogarász, muzeológus. – A szegedi JATE TTK-n diplomázott (1973), uo. doktorált (1981). – A szegedi Móra Ferenc Múz.

tud.-os munkatársa (1974–1986), a Természettud.-i Osztály vezetője (1986–2012), később ált. igh.-e (2000–2012), rövid ideig mb. ig.-ja (2011). – Tud.-os szakterülete a bogarak, a természetvédelem, vmint a kultúr- és tájtörténet. A bogarakon belül elsősorban a cincérekkel, a futóbogarakkal, a lemezescsápúakkal és díszbogarakkal foglalkozott. A vizsgált csoportoknál igyekezett az etológiai és az ökológiai tényezők jelentőségét is megfejteni. Ő hívta fel a tud.-os élet figyelmét több cincérfaj első hazai előfordulására. 21 Csongrád m.-i területről nyújtott be védetté nyilvánítási javaslatot, amelyekből 18 vált védetté. Közel félszáz tanulmányt és négy monográfiát írt. 40 év alatt létrehozta a legnagyobb vidéki természettud.-i gyűjt.-t, amelyben közel 400.000 bogár található. Pályafutása alatt hét állandó, vmint közel félszáz időszaki és vándorkiáll.-t rendezett. – A CSEMETE Természet-és Környezetvédelmi Egyesület elnökségi tagja (2002-