Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

F

87

Fazekas

Fatuska János (1948. okt. 26. Bp. – 2016. okt. 21. Tatabánya): etnográfus, tanár, múzeumig. – Az ELTE BTK-n végzett m. nyelv- és irodalom tanári, ill. etnográfus szakon (1972). – 1973-ban Tatán, a Miklós-malomban Nemzetiségi Múz.-ot nyitott, ahol a német és szlovák nemzetiség kulturális örökségét együtt mutatták be. A német nemzetiségi hagyományok múz.-i megjelenítésén, szellemi-kulturális örökségük gyűjtésen fáradozott. 1984-től osztályvezetőként vezette az ekkor már a tatai Nepomucenus-malomba költöztetett Német Nem

zetiségi Múz.-ot, amely ekkor különvált a tatai Kuny Domokos Múz.-tól. Munkája révén alakult ki az intézmény törzsgyűjt.-e. A Kuny Domokos Múz. ig.-ja (1989. szept. 1.–1994. dec. 31.). Új kiáll.-i és raktározási tereket alakított ki, erősítette a múz. fejlesztését, s kiadványsorozatot indított A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei címmel, amely

nek négy kötete jelent a szerkesztésében. A nyilvántartási feladatok keretében összeállította az Esterházy-iratok tematikus mutatóját. 1994-re elkészült az Esterházyak donátorgalériájának restauráltatása, ehhez a gyűjteménykatalógus kiadása és a volt uradalom több községében időszaki kiáll. rendezése csatlakozott. Nevéhez kötődik a mo.-i németség történetét bemutató állandó és időszaki kiáll.-ok sora. Munkássága tette lehetővé, hogy Tata város ma egy önálló Német Nemzetiségi Kiállítóhellyel és orsz. jelentőségű német néprajzi gyűjt.-nyel rendelkezzen. 2011-ben nyugdíjba vonult. – Emlékére 2017. márc.-ában a tatai Német Nemzetiségi Múz.-ban konferenciát rendeztek.

F. kiáll.: Német telepesek Komárom-Esztergom megyében

(1973); Der Grosse Schwabenzug

(1985); Die Nationalitä

ten in Ungarn (Berlin, 1989); 1000 év együttélés

(1997).

F. m.: „Szálláskeresés” a Tata környéki német kará

csonyi szokásokban (Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. Tata, 1986, 131–145. p.); Örökösödési rend és telekelrendezés a közép-dunántúli németségnél. In: Háztörténetek. A dunántúli németek kulturális jellemzői. Konferencia Veszprémben, 2004. október 14–15. Veszprém, 2006, 23–38. p.); A tatai és gesztesi uradalom újranépesítése a török kiűzése után. In: Kecskéd település története

(Kecskéd 2007, 121–174. p.; interneten: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/

magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/kecsked_telepules_tortenete/pages/011_tatai_es_gesztesi.htm); Gesztes a 18. és 19. században. In: Várgesztes – Gestitz (Várgesztes, 2008, 58–183. p.); Tata újranépesítése 1608-ban (Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15. Tata, 2009, 49–69. p.); Az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ágának telepítéspolitikája a 18.században. In: Griff karddal és rózsával. Az Es

terházy család története (Annales Tataienses 7. Tata, 2014, 261–270. p.)

Fotó: Kuny Domokos Múz.

Schmidtmayer Richárd

Fazekas Mihály (1934. aug. 3. Karcag – 2018. jún. 27. Karcag): középisk.-i tanár, etnográfus, muzeológus. – Egy.-i tanulmányait 1954-ben a Szegedi Tudomány egy. m.–történelem sza kán kezdte, a debreceni KLTE-n 1958-ban szerzett középisk.-i m. nyelv és irodalom, vmint történelem szakos tanári képesítést. A Néprajzi Tanszék óráira is bejárt, ám az akkori rendelkezések értelmében etnográfusi oklevelet nem kaphatott. Szakdolgozatát a karcagi táplálkozásról írta (nyomtatásban csak 1994-ben jelent meg). A KLTE Néprajzi Tanszékén egy.-i doktori címet szerzett (1975). Doktori értekezése megjelenését (1979) követően tanárként és kutatóként egyaránt a Nagykunság volt a legfontosabb témája. – A karcagi Kiskulcsosi Ált. Isk.-ban (1958–1961), majd a karcagi Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Technikumban (utóbb Szakközépisk.-ban) tanított (1961–1985). A karcagi Györffy István Nagykun Múz.-ban helytörténész-néprajzkutató

ként dolgozott (1985–1994). Kutatási területei: Nagykunság néprajza, története, juhászat, táplálkozás, ref. egyház története, az I. vh. emlékei Jász-Nagykun-Szolnok m.-ben. Közel 30 évig tartó tanári munkája mellett szívós kitartással folyamatosan végzett kutatásokat, készített rendkívüli pontosságú feljegyzéseket. – A M. Néprajzi Társaság tagja. Megkapta a Társaság Tájkutató Díját, a Szűcs Sándor Díjat (2007).

F. m.: Kunmadaras juhászata (Karcag, 1979); Karcag népi táplálkozása (Folklór és etnográfia 80. Debrecen, 1994); A Karcagi Református Egyház története (Karcag, 1991).

Irod.: Tálas László: F. M. 60 éves. In: A szülőföld szolgálatában: Tanulmányok a 60 éves F. M. tiszteletére (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei