Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
H
132 Hegedűs csernátoni Haszmann Pál Múzeum (Székely Nemzeti Múz., Sepsiszentgyörgy, 2013, 7–8. p.); A csernátoni kúriák világa. In: Alsócsernáton. Szerk. Csáki Árpád, Kinda István, Nagy Balázs, Tóth Szabolcs Barnabás (Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2015, 183–205. p.); Dimény-Haszmann Orsolya–H. P.: Cser náton írásban és képekben (Sepsiszentgyörgy, 2007); H. P.–Kósa-Szánthó Vilma: Adalékok a XX. század eleji felsőháromszéki perefernum kérdéséhez. Kísérleti kutatás recens és okirat anyag feldolgozásának segítségével (Aluta, VIII–IX., 1978, 343–352. p.). Irod.: Dimény-Haszmann Orsolya: A csernátoni Haszmann Pál Múzeum. Székely Nemzeti Múzeum. Sepsiszentgyörgy, 2013); A csernátoni Haszmann Pál Múzeum alapításának előtörténete, megnyitása és kezdeti működése (Acta Siculica, 2018–2019. Székely Nemzeti Múz. Sepsiszentgyörgy, 2019, 431–449. p.); Csinta Samu: „Édeském, a világ gyönyörű” (Magyar Nemzet, 2021. ápr. 12.); Fekete Réka: Csernátonból a világ (Háromszék, XXXIII. 2021. ápr. 9.); Pozsony Ferenc: H. P. P. (1942–2021) (Honismeret, XLIX. 2021. 4., 135–136. p.). Fotó: Thaler Tamás felv. Pozsony Ferenc Hegedűs Béla (1905. szept. 5. Balassagyarmat – 1981. febr. 16. Heves): műgyűjtő, gyűjteményalapító. – Öt hónapos korában, árva gyermekként került Hevesre. Nevelőapja, Járó Lőrinc kosárfonó mesterségét tanulta ki, majd kereskedőként dolgozott. Még gyermek volt, amikor a Hanyi-ér mellett a régészek az ősi Heves, a kora középkori ispáni vár nyomait keresték. Érdeklődését felkeltették a földből előkerülő tárgyak, ettől kezdve a régiségek gyűjtése életre szóló szenvedélyévé vált. Heves belterületének 46 különböző pontján gyűjtött páratlan jelentőségű régészeti leletanyagot. Folyamatosan képezte magát, autodidakta módon tanult, kutatókkal, gyűjtőkkel levelezett. Minden pénzét a gyűjt.-e gyarapítására fordította, főként történeti, néprajzi és képzőművészeti tárgyakat vásárolt. Az 1950-es évektől foglalkoztatta egy múz. létesítésének gondolata; 1959-ben saját lakásában rendezett kiáll.-t. 1966-tól a Heves M.-i Múz.-ok Igazgatósága „múz.-i munkaerő” munkakörben foglalkoztatta. 1969-ben, a gyűjt.-ére alapozva, a Heves M.-i Múz.-ok Igazgatósága szakmai hátterével nyílt meg a Hevesi Múz.-i Kiállítóhely. Végrendeletében (1980) 8400 db-ból álló gyűjt.-ét Hevesre hagyta, mely a Hevesi Hely történeti Gyűjt. törzsanyagát képezi. Az intézmény bejáratánál álló domborműves bronz emléktábláját (Halassy Csilla szobrászművész alkotása) 2009-ben avatták fel. – Hevesért kitüntetés arany fokozata (1970), Heves m. művelődésügyéért kitüntetés (1980). Irod.: Gy. Gömöri Ilona: H. B. és hagyatéka. A Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény (2009). Fotó: Hevesi Helytörténeti Gyűjt. Gy. Gömöri Ilona Hegymegi Kiss Áron: → Kiss Áron Henkey Gyula (1920. dec. 25. Léva, Bars vm. [ma Levice, Szlovákia] – 2010. aug. 17. Tiszakécske): antropológus, etnográfus. – A lévai szlovák nyelvű reálgimn.-ban érettségizett (1938). A bp.-i PPTE-n jogot tanult, mellette Bartucz Lajosnál antropológiát hallgatott (1939–1942). Jogtud.-i doktori oklevelet szerzett (1945). A történelem (néprajz) tud. kandidátusa (1990). – Bars-Hont vm. közigazgatási gyakornoka (1942–1943), az Újjáépítési Min., majd az Építési Min. fogalmazója (1946–1948), a Pécsi Építési Főigazgatóság (1948–1949), a Magasépítési Vállalat (1949), a Növénytermeltető Vállalat kecskeméti kirendeltségének jogi tanácsadója (1950–1959), a Szakszervezeti Művelődési Központ előadója (1960–1969). A kecskeméti Katona József Múz. antropológusa (1969–1984). – A Kárpát-me dencei magyarság etnikai embertani vizsgálatával és népességtörténetével, a m. nép származásával foglalkozott. Embertani kutatásokat folytatott Kecskeméten és környékén (1956–1971), a Jászságban (1971–1973), a Nagykunságban, a Tiszazug környékén (1973–1979), a Dunántúlon (1980-as évek). Mo. több mint 150 helységének etnikai embertani feldolgozását végezte el, méret-, alak- és színkomplexió szerinti főbb embertani sajátosságait gyűjtötte össze. A Kárpát-medencében összesen közel kétszáz népcsoportot vizsgált meg. – A M. Biológiai Társaság tagja (1958-tól), a Bács-Kiskun M.-i Népkutató Munkaközösség alapító tag-
