Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
121 Böckh madárgyűjt.-t hozott létre, melyet halála után özvegye áruba bocsátott. Magángyűjt.- ét (több mint kétszáz kitömött madarat) halála után kiáll.-on mutatták be (1921. aug. 28.-szept. 11.) a komáromi Kultúrpalota nagytermében. F. m.: Az iskola természetrajzi tárának 1903/1904. évi leltári gyarapodása (A Komáromi m. kir. Állami Polgári Leányiskola 1903/1904. évi Értesítője), írod.: Alapy Gyula: B. K. (Komáromi Lapok, XLVII., 1921. 51., 3.); Binder Pál-Csütörtöky József: A természetrajzi gyűjtemény (Új Mindenes Gyűjtemény 5. A komáromi múzeum száz éve. 1986,112-119.). Csütörtöky József Bottyán Árpád (1918 Kecskemét - 1945. ápr. Németo.?): régész. - A bp.-i tudomány- egy.-en régész, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1940). Horthy-ösztöndíjas gyakornok az MNM Régészeti Osztályán. Az 1941 /42. tanévben régészeti kutatásai támogatására az Orsz. Ösztöndíjtanácstól 400 pengős ösztöndíjat kapott. Főként az Alföld szkíta kultúrájának kutatásával foglalkozott. A Jászságban szkíta lelőhelyeket fedezett fel (1938) , a Győr melletti Koroncó-Bábotán bronzkori település feltárásán vett részt (1939) . Tápiószelén nagy kiterjedésű szkíta kori temetőben vezetett ásatást (1941-1943; munkáját a háború után Párducz Mihály folytatta). Az Alföld szkíta kori emlékanyagát feldolgozó doktori értekezésében gondosan összegyűjtötte, leírta és tárgytípusonként értékelte az emlékanyagot. Elsőként ismerte fel, hogy az Alföld különböző tájegységein napvilágra került szkíta jellegű leletek különböző területi csoportokra választhatók szét; ezeket egy-egy szkíta vezéri temetkezés után nevezte el. A munka életében nem jelent meg, de a benne foglalt értékes forrásanyag miatt 1955-ben kiadták. AII. vh. végén, 1944-től Korek Józseffel együtt teljesített katonai szolgálatot, s a visszavonulás közben, 1945 tavaszán Németo.-ban eltűnt. F. m.: Az Alföld szkíta kora (Régészeti Füzetek. I. 1. Bp., 1955). Kemenczei Tibor Bozsó Ferenc (1906. okt. 8. Zenta - 1978. dec. 21. Kalocsa): mérnök. - A trianoni béke- szerződés (1920) nyomán a Szerb-HorvátSzlovén Királysághoz került Zentárói átszökött Mo.-ra. A bp.-i műegy.-en tanult (1927- 1932). Néhány évig magánvállalatoknál dolgozott. A Kalocsai Érsekség Mérnöki Hivatalában beosztott (1936-tól), majd vezető mérnök (1938-1944). A hadifogságból hazatérve, az igazolási eljárás után megkapta Kalocsa város mérnöki állását (1948-1968); nyugdíjazása után munkaszerződéssel tovább dolgozott. Városi mérnökként föltérképezte, és védelem alá helyezte Kalocsa műemlékeit, vmint a helyi jelentőségű, védett objektumokat. Kezdeményezésére alakult meg a Katona István Társaság (1962); az ennek keretében szervezett Értelmiségi Klub elnökévé választották. Szervezte a Kalocsai-Sárköz helytörténeti, helyismereti kutatását. Legjelentősebb eredményeit Kalocsa iparával, kereskedelmével, kommunális létesítményeivel, nevezetes embereivel és építészeti emlékeivel kapcsolatosan érte el. A maga és a mások által összegyűjtött adatokat, dokumentumokat, fényképeket témánként csoportosítva rendszerezte; a közel nyolc folyóméternyi hagyatékot felesége a Viski Károly Mwz.-nak adományozta (1996. febr. 28.). Rendszeresen közölt ismeretterjesztő cikkeket a Kalocsa és Vidéke, a Petőfi Népe c. újságokban, vmint a Kalocsai műsorfüzetben. - Kalocsa város díszpolgára (1975), Bugát Pál-emlékérem. Szebényi Béla gipszszobrot mintázott róla. F. m.: A Katona István Társaság tanulmányai Kalocsáról. Társszerző (Kalocsa, 1971; a IX-X1IL, XV- XVII. fejezet szerzője). Romsics Imre Böckh Hugó, nagysúri (1907-től) (1874. jún. 15. Bp. -1931. dec. 6. Bp.): geológus. - A bp.-i M. Kir. Tudományegy.-en tanult (1893- tól), s középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1898). A M. Kir. József Nádor Műegy. Ásvány- és Földtani Tanszékén Schmidt Sándor tanársegéde (1896-1898). Ezt követően egy évig a müncheni tudományegy.-en gyarapította ismereteit, ahol böl
