Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
B
Böckh 124 nagyközönség is látogathatta. Amint az int., úgy annak múz.-a is ~ irányítása alatt fejlődött európai színvonalúvá. A kollekciót ő maga is gyarapította (pl. rézbányái és kör- möcbányai ércásványokkal, mecseki chtyo- saurus-maradványokkal) és új egységeket (összehasonlító, hasznosítható ásványi-, nyersanyag-, díszítőkő-, dinamogeológiai, prehisztorikus-, eszköz-, ősnövénygyűjt.) állíttatott fel. ~ szorgalmazására és Semsey Andor anyagi segítségével került az int.-be Henry Coquand francia geológus mintegy 28 000 példányos, értékes ősmaradványkollekciója, vmint több nemzetközi jelentőségű lelet, pl. a baltavári ősemlősmaradvá- nyok, a borbolyai ősbálna és ősszarvas, a veszprémi „kavicsfogú álteknős", az ipoly- tarnóci „lábnyomos homokkő" és a Zalaegerszeg vidékén talált mamutcsontváz. Az int. az 1870-es évektől fontos feladatának tekintette a különböző szintű isk.-k oktatási célú (ásvány-, kőzet- és ősmaradvány-) gyűjt.-ekkel való ellátását; ~ igazgatása alatt mintegy 250 isk. részesült ebben az ajándékban. A M. Kir. Földtani Int. Múz.-a felvirágoztatásán kívül a 19-20. sz. fordulóján a M. Kir. Mezőgazdasági Múz. gyűjt.-einek gyarapításán is munkálkodott, és kiáll.-ainak rendezéséből is kivette a részét. A 19. sz. végén és a 20. sz. elején az int. ~ irányításával több hazai és nemzetközi kiállításon szerepelt (az 1885. évi Orsz. Ált. Kiáll.-on, az 1891. évi bp.-i Agyag-, Cement-, Aszfalt- és Kőipari Kiáll.-on). 1892-től tagja volt az Ezredéves Orsz. Kiáll, előkészítő, vmint bíráló biz.- ának, és két alcsoport (agrogeológiai-hidro- geológiai, geológiai-gyakorlati geológiai) elnökeként tevékenykedett. Részt vett a kiáll, alkalmából megrendezett Ezredéves Bányászati, Kohászati és Geológiai Kongresszuson, amelynek társelnöke volt. A millenniumi kiáll.-ról, ill. alkalmából írt művei: Geologia (Földtan). Gesell Sándorral és Hofmann Károllyal (in: Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás általános katalógusa, VIIIA. Csoport, Bányászat és Kohászat. Szerk. Mudrony Soma-Ráth Károly-Micseh Endre. Bp., 1896, 3-28.); A Magyar Királyi Földtani Intézet és en nek kiállítási tárgyai. Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás alkalmából. Szontagh Tamással (Bp., 1896); A geológia fejlődésének rövid története Magyarországon 1774-től 1896-ig (Földtani Közlöny, XVII., 1897. \-4., 4-15.). Részt vett az 1900. évi Párizsi Világkiáll. előkészítő orsz. biz.-ának munkájában, s két alcsoportnak is elnöke volt. A XI. csoportban bemutatottakat Grand prix-vel tüntették ki. Az 1902. évi pozsonyi II. Mezőgazdasági Orsz. Kiáll.-on irányításával szintén agroge- ológiai anyaggal vett részt az intézmény. - A Földtani Közlöny szerkesztője (Koch Antallal és Sajóhelyi Frigyessel, 1872), megindította a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi jelentése c., máig megjelenő periodikát (1882). 1866-1909 között több mint 70 műve jelent meg m. és német nyelven. Tanulmányai és cikkei az alábbi kiadványokban láttak napvilágot: Bányászati és Kohászati Lapok, Értekezések a természettudományok köréből, Földtani Közlöny, Jahrbuch der Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichsanstalt, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése és Évkönyve, Nemzet, Természettudományi Közlöny, Verhandlungen der Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichsanstalt. - Selmecbányái diákként az ottani M. Társaság elnöke, a Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1867-től) választmányi tagja (1871-től), első titkára (főtitkára; 1872-1873), alelnöke (1889-1895), majd elnöke (1895-1901), t. tagja (1901). A Siebenbürgische Verein für Naturwissenschaften zu Hermannstadtnak r. (1869) és 1. tagja (1904), a M. Földrajzi Társaság tagja és t. tagja (1897), a pozsonyi Orvos- és Természettud.-i Egyesület t. tagja. Az MTA 1. tagja (1876). - Császári és Királyi III. Osztályú Vaskoronarend (1896), a Szent Szaniszló-rend csillaggal ékesített II. osztályú jelvénye (1899), Szabó József-emlék- érem (1906). I. Ferenc Józseftől a M. K. Földtani Int. és a M. Kir. Mezőgazdasági Múz. megalapításában és fejlesztésében szerzett érdemei elismeréséül m. nemességet kapott (1907). - Strobl Alajos által készített (1915) szobra a M. Állami Földtani Int. (Bp., XIV. Stefánai út 14.) kerítésében kialakított fülkében látható. Alakját Kalmár János 1909-ben festményen örökítette meg, ezt az intézmény igazgatósági tanácstermében őrzik. F. m.: A Bakony déli részének földtani viszonyai. I—II. (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve II., 1874. 2., 31-168.; III., 1875. 1., 1-156.); Brachydi- astematherium transilvanicum Bkh. et Maty, egy új
