Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
A
25 Árvay Irod.: Somogyi Sándor: A. L. (Bp., 1956); Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Békéscsaba, 1993); Dánielisz Endre: Csonkatorony nyúlik a fellegekbe... (Nagyvárad, 1999); Szinnyei I.: 233- 235.; RMIL I.: 91-92. (Arany János Emlékmúzeum); Gulyás I.: 788-789.; MÉL I.: 52. Dukrét Géza Arató Ferenc; ered. Alexa (1918. nov. 16. Tiszaeszlár-1991. szept. 3. Bp.): pedagógus, múzeumi főigazgató. - A nyíregyházi tanítóképzőben ált. isk.-i tanítói (1937), az Egri Tanárképző Főisk.-n ált. isk.-i tanári (1952), az ELTE BTK-n középisk.-i tanári diplomát szerzett (1955). Nyírpazonyban ált. isk.-i tanító (1938-1948). Az oktatásügy irányításának megyei és orsz. szerveinél vezető beosztásban dolgozott (1949-1967); a Művelődési Min. főosztályvezetője (1969-től). Az Orsz. Pedagógiai Könyvtár és Múz. főig.-ja (19671969). Tud.-os munkáiban elsősorban tantervelmélettel, az összehasonlító pedagógia, az olvasás pedagógiai kérdéseivel foglalkozott. A Könyv és Nevelés c. folyóirat, vmint a Neveléstörténeti bibliográfiák szerkesztője. - A neveléstud.-ok kandidátusa (1968). F. m.: Az oktatás tartalma (in: 100 éves a kötelező népoktatás. Szerk. is. Bp., 1968); A termelési ismeretek helye a kötelező oktatás programjában (in: Neveléstörténeti tanulmányok. Bp., 1970); Az első magyar pedagógiai közgyűjtemények történetéhez (Bp., 1984); Az olvasás pedagógiája (Bp., 1991). Villangó István Árokszállásy Zoltán (1912. ápr. 29. Mára- marossziget - 1981. nov. 15. Miskolc): tanár, biológus, közíró. - A szegedi tudományegy. TTK-n természetrajz-földrajz szakon szerzett diplomát. Az egy. Földtani Int.-ének gyakornoka, Tufatanulmányok Sajószentpéter környékén c. bölcsészdoktori értekezésével geológiából doktorált (Szeged, 1935). A miskolci Lévay József ev. ref. főgimn.-ban - egykori isk.-jában - földrajzot és biológiát tanított (1936-tól). Tud.-os szakterülete a növénytan volt, ezen belül főként a gombák kötötték le érdeklődését. Ismereteit a Magyar Élet c. reggeli napilapban rendszeresen közzétette (1939-1944). Miskolcra kerülésétől kezdve állandó kapcsolatot tartott fenn a miskolci múz. vezető munkatársaival, Leszűr Andorral és Marjalaki Kiss Lajossal. A természetrajz és a földrajz megyei, ill. É-mo.-i gimn.-i oktatásának szakfelügyelője (1948-1973), a TIT megyei tud.-os folyóiratának szerkesztője és szerzője (1957-1963). A miskolci NME-n őslénytant és biológiát adott elő (1950-1965), nevéhez egy.-i jegyzetek és az első biológiai reformtankönyv fűződik (1965). A Bükki Nemzeti Park kialakításának megfogalmazója és következetes képviselője. 1939-től a Bükk csaknem valamennyi növényét dokumentálta, feldolgozta, s elvégezte „képi rögzítésüket". Nyugdíjas éveiben (1973-tól) szenvedélyesen foglalkozott a virágkertészettel. A Bükk-vidék növénytakarója c. munkájáért és tud.-os tevékenysége elismeréseként Pro Urbe díjat kapott. - Emlékét a Lévay József Ref. Gimn. mellett a Földes Ferenc Gimn. őrzi, ahol 1999-től a megyei (majd regionális) biológiai diákvetélkedőket emlékére rendezik meg. F. m.: Tórizs Ferenc, a zuzmók kutatója (Borsodi Szemle, 1959, 61-62.); Az upponyi hegység (uo., 1960,223-225.); A bükki fenyvesek gombavilága (Búvár, 1961, 4. sz.); A biológiai szakkörök szerepe az ismeretterjesztésben (Borsodi Szemle, 1963, 102- 103.); A Bükk-vidék növénytakarója (in: Bükk útikalauz. Bp., 1977, 89-110.). írod.: Tanárportrék - tanári arcélek: Dr. Á. Z. (in: A falak üzenete. Emlékkönyv a Miskolci Lévay József Ref. Gimn. épületének 100 éves évfordulójára. Szerk. Pápay Sándor. Miskolc, 1999, 209-210.). Dobrossy István Ártinger Imre: — Oltványi Imre Árvay József (1916. jún. 28. Brassó 1975. jan. 16. Sepsiszentgyörgyi: nyelvész, helytörténész, tanár, múzeumi igazgató-őr, levéltár-igazgató. - A kolozsvári I. Ferdi- nánd tudományegy.-en történelem-m. irodalom szakos tanári (1940), majd a barcasá- gi Hétfalu helyneveiről írt dolgozatával doktori oklevelet szerzett. A kolozsvári egy. M. Nyelvtud.-i Int.-ében tanársegéd (19401944). Múzeumőr a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz.-ban (1944. júl.-tól), a könyvtár és a levéltár ig.-ja; utóbbi akkor a második legnagyobb erdélyi m. levéltár volt, közgyűjt.-i gyűjtési jogkörrel a fél E- Erdély területén, Besztercétől Zágonig. Részt vett a gyűjt. 1944-1945. évi menekíté
