Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Ü - V
Vendi 936 szárdi Béri Balogh Múz. tárlatvezetője (1964- től), majd művészeti előadója. 1966-ban megbízást kapott a Babits Mihály-emlékek gyűjtésére. Babits-kutatóként vált ismertté. Fáradhatatlan munkájának eredményeképpen nyílt meg a Babits Mihály-emlékház földszinti (1967), majd emeleti része (1983). A Dunatáj több számában közölt válogatást az általa gyűjtött, Babitsról készült, addig ismeretlen fotókból. Tud.-os gyűjtő- és feldolgozó tevékenysége Vörösmarty Mihályra, Garay Jánosra és Liszt Ferencre is kiterjedt. A Liszt Társaság tagja (1975-től). - Tolna M.-i Tanács Babits-emlékplakettje (1978), az Orsz. Babits Emlékbiz. emlékplakettje (1984), a Tolna M.-i Tanács Alkotói díja, Liszt Emlékplakett (1986). F. m.: „All a régi ház még..." (Szekszárd, 1974); Liszt-emlékek Szekszárdon (Szekszárd, 1986). írod.: Sipos Lajos: V.-M. L.: „Áll a régi ház még..." (Irodalomtörténet, 4., 1976, 1013-1015.); Rába György: V.-M. L.: „Áll a régi ház még..." (Irodalomtörténeti Közlemények. 3., 1978). Gaál Zsuzsanna Vendl Mária: — Dudichné Vendl Mária Vendl Miklós: — Vendel Miklós Vértes László (1914. nov. 5. Bp. - 1968. aug. 20. Bp.): régész. - A Pázmány Péter Tudományegy. Orvosi Karán tanult, de tanulmányait anyagi okok miatt abbahagyni kényszerült. Kispesti üzemekben munkás (1934-1936), bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Kölcsönkönyvtá- ros (1936-1938), ismét munkás, majd tisztviselő (1938-1942). Solymári barlangkutatása leíeteivel felkereste a Természettud.-i Múz.-ot (1942). Internálták (1942), munkaszolgálatos (1944-ig, megszakításokkal), ill. a Természettud.-i Múz. Föld- és Őslénytárában dolgozott kinevezés nélkül. Jugoszláviába szökött (1944), 1944-1945 telét a partizánok között töltötte. Hazatérése (1945. jan.) után néhány hónapot a rendőrség igazoló biz.-ában dolgozott Kispesten (1945-1946). A Természettud.-i Miíz.-ban orsz. barlangfelügyelő (1946. febr.-tól). A Mecsekben barlangkutató expedíciót vezetett (1946), ásatást végzett a Pilisszántó II. kőfülkében. 1947. okt.-ben kérte tud.-os státusba való átsorolását. 1949. ápr.-tól az MNM Természettud.-i Múz.-ának tisztviselője. Egér-Kőporoson hitelesített egy, a felszínről gyűjtött leletanyagot (1948); publikációjával több, megnyugtatóan a mai napig meg nem oldott tud.-os problémát vetett fel. Az upponyi kőfülkékben és a Remete-barlangban dolgozott (1949). Hillebrand Jenő örökébe lépve négy szezonban, több hónapon át folytatta a szilvásváradi Istállós- kői barlang feltárását (1947-től); az első év szenzációja az in situ kiemelt és a múz.-ba szállított őskőkori tűzhely. A látványos műtárgy köré építették fel a fejlődéstörténetet bemutató első hazai kiáll.-át (1949), amely egyben a II. vh. után megnyílt első állandó kiáll, is volt. Az Istállós-kői barlang feltárásának folytatása az INQUA (Nemzetközi Jégkorkutató Egyesület) Bp.-re tervezett kongresszusa miatt vált aktuálissá. A kongresszus elmaradt, ám az ásatás tisztázta a barlang bejárata körüli rétegsort, és az auri- gnaci kultúra idősebb szakaszának leletanyagát eredményezte. Bekapcsolódott a lo- vasi őskőkori festékbánya feltárásába (1949). Barlangkutatói tapasztalatai alapján határozta el a barlangok jégkori kitöltésének revízióját. Több fontos lelőhelyen rétegtisztázó ásatásokat végzett, mintát gyűjtött. A Lambrecht Kálmán-barlangban megmunkált kavicstöredékeket talált (1952), amelyet az alsó paleolitikum első hazai leletanyagaként publikált. Az Aggteleki-karszton közreműködött a Béke-barlang feltárásában, majd a Bivak-barlangban kutatott (1953). Bekapcsolódott az egy.-i oktatásba (1954- től), s haláláig az ELTE Régészeti Tanszékén paleolit kurzusokat tartott. Medveemberek krónikája c. könyvében az Istállós-kői ásatások kapcsán a régészeti korszakot, az ásatást és a tud.-os eredményeket foglalta össze olvasmányos, szórakoztató stílusban. Szek- szárd-Palánkon egy avar temető feltárása közben előkerült jégkorvégi telep részleteit tárta fel (1957-1960). Folytatta Kormos Tivadar ásatásait a tatai Porhanyóbányában, a középső paleolit kavicsfeldolgozó iparainak
