Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
P
679 Papp (1927-1941). Egy.-i magántanári képesítést szerzett (1937), a Szt. István Kórház szemész főorvosa (1941-1971). Az orvostud.-ok kandidátusa (1953), külföldön is elismert szakember, a francia, majd az angol szemorvosok társaságának tagja. - Bakáts téri otthonában lévő műgyűjt.-ében jórészt bútorok, textilnemű (pl. oszmán-török szőnyegek), kerámiák és üvegek voltak, de régi m. ezüstök és elefántcsont tárgyak is. Végrendeletében ált. örökösének az Iparművészeti Múz- ot tette meg, azzal a feltétellel, hogy (az 1979-1980-as értéken számolva) több mint négy és félmillió forint értékű műkincsva- gyon fejében háromszázezer forinttal támogassák a dr. ~ Alapítványt. A —kollekciót nemzeti érdekű védett magángyűjt.-ként tartották számon, az Iparművészeti Múz. állományába 1980-ban került, írod.: Dr. P. F. 90 éve született (Szemészet, 128,1991. 4., 138.); Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon (Bp., 2000,58.); MÉL III.: 595. Horváth Hilda Papp Arzén (1912. márc. 21. Szomolnok- huta - 1977. máj. 3. Hejőkeresztúr): tanító, múzeumalapító. - Miskolcon szerzett tanítói oklevelet. Nyugdíjazásáig (1975) Hejőke- resztúron pedagógus, iskoláig. Több évtizeden át gyűjtött régészeti, helytörténeti és néprajzi anyagából létesült a hejőkeresztúri Helytörténeti Gyűjt. (1965), amelynek haláláig vezetője volt. A gyűjt, az 1980-as évek elején önálló múz.-i intézményként megszűnt, tárgyi anyaga a miskolci Herman Ottó Múz. kollekcióiba került. írod.: Dobrossy István: P. A. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 16., 1977,152.). Viga Gyula Papp Emília, Grynaeus Istvánná (1901. nov. 23. Sopron - 1972. aug. 26. Bp.): képzőművész. - Férje (1927-1936) Grynaeus István matematikus. - A győri tanítóképzőben, majd Bp.-en, a Képzőművészeti és az Ipar- művészeti Főisk.-n tanult. Csók István és Vaszary János tanítványa, hosszabb időt töltött a nagybányai, a váci és a pécsi művésztelepen. Munkáit a Nemzeti Szalon kiáll.-on mutatta be (1926), majd Sopronban volt önálló tárlata. Ösztöndíjjal Párizsban járt (1927). Férje halála (1936) után művészi ambíciói felőrlődtek. Az 1930-as évek végén valószínűleg Györffy István előadásait is hallgatta, ennek nyomán rendszeresen végzett népművészeti gyűjtéseket, mint rajzoló sokszor csatlakozott tárgygyűjtő néprajzosokhoz is. Gyűjtőútjain sok hímzés- és viseletrajzot készített. 1938-tól kezdve különböző vidékek hímzéseiről jelentek meg kisebb, népszerűsítő írásai, vmint rajzai az Ifjú Vöröskereszt, az Otthonunk és a Muskátli c. folyóiratban. A Néprajzi Máz.-ban alkalmi megbízásokkal dolgozott (1953-tól), 1956-1959 között népviseleti kutatásokat végzett. Legkedvesebb témája Diósjenő és Sióagárd népművészete. Kiemelkedő a bukovinai székelyek körében, Garán végzett gyűjtőmunkája (1950-es évek), diósjenői viseletgyűjtése (Fél Edittel, 1961), a mo.-i németek körében végzett adatgyűjtése. E helyszíni kutatásai (szöveges feljegyzések, akvarellek, fényképek) alapján állította össze Manherz Károly és Boross Marietta a mo.-i németek népviseletét bemutató kötetet. A Néprajzi Múz. rajzgyűjt.-ének kezelőjeként (1962-1966) Csikós Tóth Andrással és Cs. Sebestyén Károllyal együtt rendezte Huszka József hagyatékának rajzanyagát; a gyűjt, muzeológiai feldolgozása mellett alapvető restaurálásokat végzett, s gyarapította is a gyűjt.-t. A rajzgyűjt. mintegy 70,1938-ban és 1953-1954-ben készült rajzát őrzi. F. m.: Magyar népies hímzések (Magyar Ifjúsági Vöröskereszt, é. n.); Manga János: Magyar pásztorfaragások. Illusztrációk (Magyar népművészet. 5. Bp., 1972); Manherz, Karl: Volkstrachten der Ungarn- deutschen. Unter Mitwirkung von Marietta Boross. Illusztrációk (Bp., 2000). Forrai Ibolya Papp Károly, szentkirályszabadjai (1873. nov. 4. Tápióság - 1963. jún. 30. Tápióság): geológus. - A bp.-i M. Kir. Tudományegy. természetrajz-földrajz szakos hallgatója (1890-1894), közép- isk.-i tanári oklevelet szerzett (1898), majd földtanból és őslénytanból mint főtárgyból, vmint ásványtanból és földrajzból mint melléktárgyból doktorált (1900). A
