Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
901 Tóth A palota középkori maradványait bemutató állandó kiáll.-on kaptak először nyilvánosságot művészettörténeti kutatásainak első, a budai kár. palota késő gótikus és kora reneszánsz periódusának építészeti kérdéseivel kapcsolatos eredményei. Az 1960-as években, a Középkori Osztály osztályvezető-helyetteseként kiemelkedő munkát végzett a középkori m. művészeti alkotásokat és Bp. történetét bemutató külföldi kiáll.-ok megrendezésében. A CIHA 1969. évi nemzetközi művészettörténeti konferenciáján Dalmáciának a firenzei reneszánsz mo.-i térhódításában betöltött szerepéről tartott előadást. Művészettörténeti kutatásait az MTA Művészettörténeti Kutató Csoportja munkatársaként (1972. jan. 1-jétől), majd főmunkatársaként (1983-tól) folytatta. A tervezett művészettörténeti kézikönyvsorozat késő gótikus-reneszánsz kötetének belső szerkesztőjeként szervezte az előkészítő munkákat Radocsay Dénes, majd Entz Géza mellett. E kézikönyv előmunkálataként készültek a budai Scholáról, a budai palota függőkertjéről és a Cisterna Regiáról írt tanulmányai. Foglalkozott a kora reneszánsz művészetelmélet problémáival is (Ars et ingenium: korareneszánsz művészetelmélet Janus Pannonius költészetében. Ars Hungarica, II., 1974). A Tours-i Centre d'Études Supérieures de la Renaissance-ban a budai kir. palota reneszánsz periódusáról (1978), a Zichy-kódex- ről (1981), majd az itáliai és helyi építőgyakorlat mo.-i szerepéről tartott előadást (1983). Művészet és humanizmus a korareneszánsz Magyarországon c., 1982-ben megvédett kandidátusi értekezésében a már ismert, vmint az általa felfedezett forrásokat a nemzetközi humanizmuskutatás új eredményei, az antik és középkori művészetelmélet filológiai megközelítésével vette vizsgálat alá, friss szemlélettel, új utat nyitva a m. reneszánszkutatásban. Az ELTE Művészettörténeti Tanszékén egy féléves előadás-sorozatot tartott a mo.-i kora reneszánsz művészetről (1984). Utolsó munkája a budai kir. palota reneszánsz homlokzatainak rekonstrukciós kísérlete volt. F. m.: Kassai István Budán (Budapest Régiségei, XVI., 1955,135-145.); Gótikus kőfaragó műhely Mátyás korában (uo., XVIII., 1958,365-382.); A margitszigeti domonkos kolostor (uo., XXII., 1971, 245269.); A budai vár függőkertje és a Cisterna Regia (in: Magyarországi reneszánsz és barokk. Szerk. Galavics Géza. Bp., 1975, 11-54.); Reneszánsz építészet Magyarországon (Bp., 1977); A korai reneszánsz: 1470- 1541 - Későreneszánsz: 1541-1686 - A török művészet emlékei Magyarországon (in: A művészet története Magyarországon. Szerk. Aradi Nóra. Bp., 1983, 148198., 205-214.); Un traité italien du XVe siécle dans le Codex Zichy de Budapest (in: Les traités d 'architecture de la Renaissance. Ed. Guillaume, Jean. Paris, 1988, 99-113.); Art and Humanism in the Age of Matthias Corvinus (Studia Humanitatis. Bp., 1990). írod.: Marosi Ernő: Feuemé T. R. (Ars Hungarica, XIV, 1986,3-5.); Farbaky, Péter: Mrs Rózsa Feuer- Tóth and the Study of the Early Hungarian Renaissance (in: Feuemé T. R.: Art and Humanism in the Age of Matthias Corvinus. Bp., 1990, 141-148.); MÉL IV.: 260-261. (Feuer Istvánná Tóth Rózsa néven). - Bibi.: Farbaky Péter-Bardoly István: Feuerné T. R. munkásságának bibliográfiája (Ars Hungarica, XIV, 1986, 11-15.). Farbaky Péter, Melis Katalin Tóth Tibor (1929. jan. 5. Szolnok - 1991. okt. 3. Bp.): antropológus, múzeumi tárigazgató. - Az ELTE TTK hallgatója (1947-1952), a harmadik évfolyamot a bukaresti C. I. Parhon Tudomány- egy.-en végezte; ős- régészet-ősembertan tárgyakból muzeológusi oklevelet szerzett (1952). A Múz.- ok és Műemlékek Orsz. Központjának előadója (1951. febr- 1952. nov.). A moszkvai Lomonoszov Egy. Embertani Tanszékének aspiránsa (1954— 1958); Magyarország régi és jelenkori lakossága arckoponyájának horizontális profilozottsága (a magyar nép származásának problémái) c. értekezésével kandidátusi fokozatot szerzett (1958). A M. Természettud.-i Múz. Embertani Tárában tud.-os főmunkatárs (1958-tól), osztályvezető-helyettes (1962. okt.-től). A M. Természettud.-i Múz. Embertani Tárának ig.-ja (1965-1990. dec. 31.). Magyarország lakosságának szomatológiája és paleoantropológiája c. akad.-i doktori értekezését Moszkvában védte meg (1978). A dolgozat a La Manche csatornától a Sárga-tengerig terjedő mega
