Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
I
Ikvai 406 gazdagították is a kollekciót. A gyűjt.-ben nemcsak Vas vm., hanem a történelmi Mo. ornisa is képviselve volt, számos rendkívül ritka madár bizonyító példányával, pl. a barnahasú pusztaityúk (Pterocles exustus) egyetlen ismert európai bizonyító példánya is Lékára került. A gyűjt, a II. vh. alatt jelentősen károsodott, megmaradt anyagából Fink August Lékán iskolamúz.-ot („Schul- museum") alapított. F. m.: Jegyzék a lékai régi várban elhelyezett madárta- ni gyűjteményről / Katalog über die im alten Schlosse zu Lockenhaus vorfindliche Vogelsammlung (Léka, 1891); Jegyzéke a lékai régi várban elhelyezett madártani gyűjteményből hiányzó honi fajoknak - Verzeichnis der in der im alten Schlosse (Ruine) zu Lockenhaus befindlichen Vogelsammlung fehlenden heimischen Arten (Sopron, 1893). Irod.: Aumüller, Stephan: Die Vogelsammlung Huszthy Edmunds in der Burg Lockenhaus (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland, 38., 1967, 5-75.); Aumüller István: A lékai vár madárgyűjteménye. I—II. (Savaria. A Vas megyei Múzeumok Értesítője, 3., 1965, 51-70.; 4., 1966-70 [1973], 43-75.); Vig Károly: A Nyugat-magyaror- szági-peremvidék állattani kutatásának története (Szombathely, 2000); Szinnyei, IV.: 1471. Vig Károly I Ikvai Nándor, ered. (1961-ig) Iváncsics (1935. márc. 17. Petőháza - 1988. jan. 29. Szentendre): etnográfus, múzeumigazgató, minisztériumi osztályvezető-helyettes. — Felesége Ikvainé Sándor Ildikó (1940—) etnográfus, közép- isk.-i tanár. - A debreceni KLTE történelem-földrajz szakán végzett (1955-1959), néprajz szakon is tanult (1957-1960); uo. egy.-i doktori fokozatot szerzett a Zempléni- hg. népi földműveléséről írt disszertációjával (1965). A debreceni Déri Múz.-ban muzeológus (1959-1960), a Hajdú-Bihar M.-i Tanács Népművelési Tanácsadójának előadója (1960-1961). Módszertani útmutatót írt (Falumúzeum. Néprajzi útmutató helytörténeti gyűjtőknek. Debrecen, 1961) a falvakban spontán összegyűjtött tárgyak rendszerezésére, leltározására, kiállítására, vmint a szakemberrel ellátott múz.-ok és a közművelődés számára is hasznossá tételére. A ceglédi Kossuth Múz. ig.-ja (1961. szept- 1968). A Pest m.-ben gyorsan szaporodó muzeális helyek létesítésének visszafogására kidolgozta a helytörténeti gyűjt.-ek, kiállítóhelyek létrehozásának szabályait, a létesítmények elnevezésének feltételeit. A szentendrei múz. ig.-ja (1967-től). Miután a Kulturális Min.-i és a megyei döntés Szentendrét jelölte ki a megyei múz. székhelyéül, kinevezték annak ig.-jává (1968. szept.); a megyei múzeumigazgatóság 1972. szept.- ben költözött Bp.-ről Szentendrére. Rövid idő alatt létrehozta, felfejlesztette Pest m. múz.-i hálózatát; több muzeológussal működő ún. tájmúz.-okat alakított ki (Cegléd, Szentendre, Vác). Az 1971 elejétől épített új épületszárny átadásával a szentendrei Ferenczy Károly Múz. nevet változtatott, s Ferenczy Múz. néven az egész művészcsalád tevékenységének bemutatására törekedett. Miután Kovács Margit keramikusművész felajánlotta Pest m.-nek alkotásait, a m. művészek színe-java követte őt ebben; ~ feladata lett a felajánlott gyűjt.-eknek egy-egy külön, helyreállított, műemlék épületben való elhelyezése. A Kulturális Min. Múz.-i Főoszt.-ának csoportvezetőjeként (1980. jún.), majd osztályvezető-helyetteseként (1987) célja az volt, hogy orsz. szinten is segítse, és úgy irányítsa a múz.-okat, hogy azok a muzeologia sajátos módszereit a közművelődési gyakorlatban is minél jobban hasznosítani tudják. Részt vállalt a múz.-i törvény és a múz.-i normatívák kialakításában. - Fő kutatási területe a népi földművelő gazdálkodás volt. Monográfiát
