Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Zs
981 Zsindely Tudományegy.-en végzett (1981). A marosvásárhelyi múz. külső munkatársa (1949-től), majd régésze (1956. ápr. 15-étől). Osztályvezető főmuzeológusként ment nyugdíjba (1989. jan. 1.). Nevéhez fűződik a régészeti és numizmatikai gyűjt, rendszerezése, raktározása. Megírta a II. vh. utáni állandó történelmi kiáll.-ok forgatókönyvét (1958, 1970). Az első marosvásárhelyi múz.-i kiadvány (Tanulmányok és közlemények [Studii şi materiale], I-IV, 1965-1972) alapító szerkesztője. Kutatási területe a római hódítás és a népvándorlás kora. Tanulmányai romániai szaklapokban, ismeretterjesztő írásai a Korunk és a Népújság hasábjain jelentek meg. Nyugdíjazása után részt vett a régészeti alapkiáll. rendezésében, régészeti ásatásokon. F. m.: Maros megyei pénzleletek. Társszerző (Maros- vásárhely, 1981; román, m. és német nyelven); A marosvécsi római castrum. Társszerző (Marosvásárhely, 1995). Irod.: Petică M.: A. Z. (Marisia. Közlemények és tanulmányok [Marisia. Studii şi materiale], XXVI., 2000). Bónis Johanna Zsadányi Guidó (1924. okt. 19. Miskolc - 1965. febr. 15. Miskolc): mérnök, történész, muzeológus. - A bp.-i műszaki egy.-en szerzett diplomát. Szülőhelyén városi hivatalt vállalt. Az 1956. évi forradalomban és szabadságharcban való részvételéért bebörtönözték. Kiszabadulása után a Herman Ottó Múz. alkalmazottja (1963-1965), a múz. fotó- és képzőművészeti gyűjt.-ének megalapozója, az első múz.-i képzőművészeti kiáll.-ok rendezője, az Orsz. Grafikai Bien- nále és a miskolci Téli Tárlat elindítója. F. m.: Országos Grafikai Biennale a Herman Ottó Múz. termeiben (Napjaink [Miskolc], 1963. okt. 3.); A megye képzőművészetének helyzete, képtárai és képzőművészeti irodalma (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 5., Miskolc, 1963, 37-43.); A miskolci Herman Ottó Múzeum Képtára (uo., 7., Miskolc, 1966, 49-55.). írod.: Komáromy József: Dr. Zs. G. (Borsodi Műszaki Élet, 2. Miskolc, 1965). Veres László Zsélyi Aladár; ered. (1910-ig) Koch (1883. dec. 12. Bússá -1914. júl. 1. Bp.): gépészmérnök, repülőgép-tervező. - A ~ nevet lakóhelye után vette fel. - Tanulmányait a József nádor Műegy.-en végezte (1905). Az első m. repülőgép-tervező, okleveles pilóta. Első gépét, amellyel Rákosmezőn repült, a Kölber kocsigyárban építette (1910). Összesen három gépet épített, kétszer zuhant le (1910. jún. 1.; 1914. ápr. 14.); a második baleset végzetes volt. Gázturbinákkal is kísérletezett. A Közlekedési Múz. Zielinszky Szilárd javaslatára meghívta aviatikái szakelőadónak (1911); a múz. repülési gyűjt.-ének megalapozója, légcsavargyűjt.-t is kialakított. Céljának tekintette nemcsak a m., hanem az egyetemes repülés emlékeinek megőrzését is, vmint a legfontosabb gépek modelljének (pl. Blériot gépének) elkészíttetését. A modelleket - az összehasonlíthatóság céljából - M=l:5 méretarányban tervezte elkészíttetni. A m. repülés emlékei közül a Horváth III. gépet és ~ második repülőgépét is megvásárolta a múz. - Sírja Csaláron található. F. m.: A repülőgéptechnika alapelvei (Bp., 1909); Prinzipien und Flugtechnika (Rostock, 1910); Mechanika (Bp., 1911); A nagy aeroplánok kérdése aviatikái szempontból. Melczer Tiborral (Bp., 1912); A gázturbina, kísérletek az új hőerőgép megalkotására (Bp., 1913; németül: Berlin, 1913). írod.: Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958); Magyar Ikarosz. Zs. A. élete és munkássága. Szerk. Haraszti Mária (Bp., 1998); MTL: 898. Molnár Erzsébet Zsindely István (1829. márc. 28. Prügy - 1891. okt. 5. Sárospatak): tanár. - A Sárospataki Ref. Koll.-ban tanult, közben Abaúj- szántón nevelőskö- dött. Az 1848-1849. évi szabadságharc idején önkéntesnek állt, s csak 1850-ben folytatta tanulmányait. Külföldi egyetemjárása során Bécs, Zürich, Bázel, Göttingen, Berlin, Halle, Drezda, Lipcse isk.-it
