Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Y
963 Ybl (1891-1892), majd tb. elnöke (1892-1894). - Hamvait a Kerepesi temető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra. Az általa gyűjtött É-amerikai és távol-K-i gyűjt.-ek a későbbiek során a M. Természettud.-i Múz- ba (MTM), a Néprajzi Múz.-ba, a M. Földrajzi Múz.-ba és a Hopp Ferenc K-ázsiai Művészeti Múz.-ba kerültek. Az MTM-ben őrzött állattani anyag nagy része 1956-ban megsemmisült. Az épségben maradt rész számos ritkaságot tartalmaz, a kutatók a mai napig fedeznek fel benne a tud. számára ismeretlen fajokat. Számos rovarfaj és egy rovarnem viseli a nevét (Xantusiella), róla nevezték el az éjjeligyíkfélék családját (Xantusiidae), vmint az ebbe tartozó Xantusia nemet. Százegy évvel halála után, egy szerencsés véletlen folytán a győri múz. birtokába került egyik fegyvere, a legendás Henry-karabély, amelyről Kari May is megemlékezett romantikus indiánregényeiben. - Nevét viseli a győri múz. (1951-től), a bp.-i Idegenforgalmi Középisk. és Csíkszeredán a taplocai elemi isk. (1994). Szobra áll Győrött és Bp.-en. F. m.: X. J. levelei Éjszakamerikából. Közli Prépost István (Pest, 1858); Utazás Kalifornia déli részeiben (Pest, 1860); A magyar gőzhajózás érdekében. I-IV. (Győri Közlöny, 1865, 342-343.; 350-351.; 368.; 366-367.); Előleges jelentés a keletázsiai kiküldetése alkalmával gyűjtött természeti és népismei tárgyakról, összekötve egy indítvánnyal a gyűjtött természeti tárgyak kidolgozását és kiadását illetőleg (Magyar Akadémiai Értesítő, 1871, 147-149.); A közoktatási miniszter megbízásából 1869-70-ben Keletázsiában országos költségen gyűjtött s a M. N. Múzeumban ideYbl Ervin (1890. jan. 14. Bp. - 1965. aug. 11. Bp.): művészettörténész. - Jogi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. A Budapesti Hírlap képzőművészeti rovatának vezetője, majd köztisztviselő a Vallás- és Közoktatás- ügyi Min.-ban, min.-i osztályfőnök besorolásban a művészeti osztály vezetője. A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en egy.-i magántanári képesítést szerzett (1931; a Toscana szobrászata a quattrocentóban tárgyköriglenesen kiállított népismei tárgyak leíró sorozata (Pest, 1871); Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum népismei gyűjteményében (Bp., 1874); Néhány hét Ceylon szigetén (Budapesti Szemle, 1877-78); Úti emlékek Singapore és vidékéről (Győr, 1879); Borneo szigetén 1870-ben tett utazásomról (Földrajzi Közlemények, 1880, 153-219.); Úti emlékek Luzon szigetéről (uo., V., 1886, 245-286.); A Magyar Nemzeti Muzeum Ethnographiai Osztályának története, s egy indítvány jövőjét illetőleg (Ethnographia, III., 1892,298-310.). írod.: Mocsáry S.: Emlékbeszéd X. J. lev. tagról (MTA emlékbeszédek, 9., 1899); Madden, H. M.: Xántus Hungarian Naturalist in the Pioneer West (Palo Alto, 1949); Allodiatoris Irma: X. J. (Bp., 1955); Sándor István: X. J. (Bp., 1970); Könnyű L.: A világjáró X. J. Amerikában (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 7, 1989); X. J. halálának centenáriumán rendezett emlékülés anyagából. Xántus János Múzeum. Szerk. Tóth László (Arrabona, 35/1-2., 1994. dec. 8., 11-97.); Selmeczi Kovács Attila: X. J. és a Nemzeti Múzeum (Arrabona. Múzeumi Közlemények, 35., 1996, 1-2., 17-27.); Kubassek János: X. J. utazásai a geográfia nézőpontjából (uo., 31-44.); Topái György-Csorba Gábor: X. J. zoológiái munkássága (uo., 47-60.); Persányi Miklós: X. J. életművének üzenete korunk állatkertjeinek (uo., 61-66.); Szabó E: Egy újabb Xántus-relikvia (uo., 67-74.); Tóth L.: Adatok X. J. győri kapcsolatairól (uo., 75-96.); Selmeczi Kovács Attila: X. J. muzeoló- giai tevékenysége (Néprajzi Értesítő, LXXIX., 1997, 7-18.); Csanádi Dávid: Az igazi Old Shatterhand (Terrárium, 2000, 5., 7.); Szinnyei XIV: 1663-1669.; MÉL II.: 1056.; MTL: 877-888.; GYÉL: (1999). Csanádi Dávid, Csorba Gábor, Makra Szabolcs, Selmeczi Kovács Attila, Tóth László ben). Címzetes ny. rk. egy.-i tanár (1941-től). Egy kortárs m. művészeti kiáll, anyagát kísérve Svájcba utazott, és egészen 1945-ig ott tartózkodott. Csak a háború befejezése után érkezett haza, a rábízott anyagot sértetlenül visszaszállíttatta. Érdeklődése a trecento szobrászat attribúciós kérdéseitől egészen az expresszionizmus esztétikájáig terjedt. Az itáliai trecento és quattrocento szobrászat jelentős monográfusa, de a m. művé
