Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
X
Xántus 962 ján Kari May engedélyt kért -tói, hogy Win- netou-történeteiben Old Shatterhandot róla mintázhassa meg; az engedélyt megkapta. Levelezett Kubinyi Ágostonnal, az MNM ig.- jával, Szabó József egy.-i tanárral és Rómer Flórissal is; az utóbbitól tudta meg, hogy publikációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkájának elismeréséül az MTA történelmi osztálya 1. taggá választotta (1859. dec.). Hazatért családjához Győrbe (1861. nov. 18.); mindenütt nemzeti hősnek kijáró ünneplés vette körül. Győr vm. a törvényhatósági biz. tb. tagjává választotta. A pesti ünnepségekből politikai demonstrációk lettek, az ifjúság a szabadság- harc bajnokaként üdvözölte. Rómer Flórissal visszatért Győrbe, majd megtartotta akad.-i székfoglalóját (1862. jan. 27.; Adatok a tenger természettani fóldiratához címmel), s lépéseket tett a pesti állatkert létesítésére. A Kir. M. Ter- mészettud.-i Társulat „Pesten létrehozandó állatkert ügyében intézkedésre kiküldött bizottmányának" elnöke lett (1862). Az ünneplés ellenére kenyérkereső munkát nem kapott, emiatt visszatért New Yorkba (1862. jún. 22.), ahol Hammond és Baird segítségével az USA külügymin.-a kinevezte mexikói konzulnak (1862. dec.); szolgálattételre Manzanil- lóba rendelték, de indiánbarátsága miatt felmentették tisztéből (1863. júl.). Colimában tengerészeti ügyeket intézett, közben rendezte hatalmas zoológiái gyűjt.-eit. Hazájáról sem feledkezett meg; a „—málhák" mintegy húsz alkalommal indultak útjukra, és érkeztek meg az MNM-be, amelynek állattani gyűjt.-e az adományok révén európai rangra emelkedett. Jól jövedelmező hajóbiztosítási ügynöki állását odahagyva végleg hazatelepült, visszatért Győrbe családjához (1864. júl. 16). Megromlott egészsége miatt Ó-Tátrafü- redre utazott gyógykezelésre (tiszteletére itt egy forrást —forrásnak neveztek el), majd erdélyi körutat tett. Győrött megírta a Magyar gőzhajózás érdekében c. értekezését (megjelent a Győri Közlönyben, 1865). Vállalkozásait és politikai fellépéseit kudarc kísérte. Pestre költözött (1865 ősze). A pesti Állatkert ig.-ja (1866. aug. 22-étől). (A közhiedelemmel ellentétben nem az első, hanem a második ig.-ja volt az Állatkertnek, az első a bécsi születésű Fitzin- ger Lipót.) Elkészítette az állatkert tervrajzait, állatokat vásárolt, új pavilonokat építtetett. Ig.-i állásáról lemondott, mivel állami felkérésre (1867) csatlakozott a br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával 1868-ban útnak indult, Novarra-expe- dícióként ismertté vált osztiák-m. K-ázsiai expedícióhoz. Feladata az volt, hogy az MNM Természetrajzi Osztálya számára tárgyakat vásároljon, ill. gyűjtsön. Ceylon szigetén hónapokig tanulmányozta a szingalézek kultúráját, s eljutott Sziámba, Singapore-ba, Kínába és Japánba is. Az expedícióban részt vevő hajók osztrák tisztikara és az osztrák tudósok igyekeztek az utazást Ausztria számára kisajátítani, ezért ~ 1868. okt.-ben megvált az expedíciótól, és a továbbiakban mint a m. Vallás- és Közoktatásügyi Min. önálló gyűjtője folytatta útját. Borneó szigetén zoológiái, botanikai és néprajzi gyűjtéseket végzett. Végül Jáva szigetén töltött három hónapot (1870 nyara). A közel két évig tartó expedíció nagy muzeológiai siker is volt; 165 444 tételből álló, egyedülálló gyűjt.-t küldött az MNM-be, ebből 2690 néprajzi, 96 500 állat-, 65 000 növény-, 428 ásványtani, 976 numizmatikai tárgy volt. A néprajzi tárgyakból sikeres kiáll.-t rendezett (Pest, 1871). A néprajzi anyag gazdagsága miatt felvetődött, hogy az MNM-en belül önálló néprajzi osztály alakuljon ki. Az osztály 1872. márc. 5-én kezdte meg működését (ez egyben a Néprajzi Múz. születésnapja), s múzeumőmek ~t nevezték ki. Miskolcon feleségül vette Doleschall Gabriellát (1873. okt. 22.). A kultuszminiszter felkérésére az 1873. évi Bécsi Világkiáll.-ra Rómer Hórissal együtt több mint 2500 néprajzi, nép- művészeti tárgyat gyűjtött az ország legkülönbözőbb területéről. Az 1889. okt. 27-én megalakult M. Néprajzi Társaság ~ elnökletével biz.-ot küldött ki a Néprajzi Múz. létesítése ügyében. 1892-ben lehetősége nyűt a néprajzi gyűjt, önálló épületbe, a várkerti bazárba költöztetésére. 1893. jún. 17-én elnyerte az MNM Néprajzi Osztályának ig.-őri tisztét. Az ezredéves évfordulóra (1896) nagyszabású tervet dolgozott ki orsz. gyűjtéssel megvalósuló néprajzi kiáll.-ra és önálló Néprajzi Múz. megteremtésére. A konfliktusokba belefáradván idegrendszere felmondta a szolgálatot, visszavonulni kényszerült (1893), átadva helyét Jankó Jánosnak. - Az orvosok és természetvizsgálók győri vándorgyűlésének alel- nöke (1874). AM. Földrajzi Társaság alelnöke (1890-1894), a M. Néprajzi Társaság alelnöke
