Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

W

955 Wessetzky építésének kora (Archaeologiai Értesítő 97., 1970, 116-125.); A magyarországi római kori épületek belső díszítőművészete (Építés és Építészettudomány, 2., 1971, 327-400.); Az aquincumi katonaváros nyugat­keleti irányú vízvezetékrendszere (Budapest Régisé­gei, XXIIII., 1973,179-185.); Megjegyzések az aquin­cumi helytartói villacsoport keletkezésének újabb ada­taihoz (Archaeologiai Értesítő, 100., 1973, 222- 223.); Kalauz Európa vallási műemlékeinek megtekin­téséhez (Bp., 1990); Itália (Panoráma nagyútiköny­vek, Bp„ 1993; 4. kiad. 1997). írod.; Pető Mária: W. I. (Budapest Régiségei, XXVIII., 1991,5.); Pető Mária: István Wellner (Acta Archaeologia Hungarica, 47., 1995, 332-333.). Pető Mária Wenger Sándor (1916. júl. 19. Debrecen ­1983. júl. 17. Bp.): antropológus, tanár. - A kolozsvári tudományegy.-en középisk.-i ta­nári oklevelet szerzett. Uo. az Embertani Int.-ben Malán Mihály mellett gyakornok, majd tanársegéd (1940-1944). Részt vett az MNM anyagának rendezésében, később a Természettud.-i Múz. embertani gyűjt.-ének kialakításában (1945 jan.-jától). Jelentős munkát végzett a Természettud.-i Múz. Em­bertani Tárának és a megyei múz.-ok (Pécs, Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Debrecen) gyűjt.-ének gondozásában. Az Embertani Tár osztályvezető-helyettese (1966-tól nyug­díjba vonulásáig). 41 lelőhely ásatásain mentette az embertani leleteket. Számos elő­adást tartott a TIT szabadegy.-i kurzusain, a M. Rádióban és a M. Televízióban. Részt vett a Természettud.-i Múz. ember-szárma- zástani kiáll.-ának rendezésében (1955, 1962). Számos népszerűsítő tanulmányt ké­szített az antropogenezis és az emberfajták témaköréből. Érdeklődése elsősorban a Kár­pát-medence történeti népességeinek antro­pológiai rekonstrukciójára és az antropoló­gia módszertani kérdéseire terjedt ki. Tud.- os tevékenységét 11 avar, 7 római, 3 Árpád- és középkori temető embertani leleteinek vizsgálata és összehasonlító értékelése fém­jelzi. A szegedi JATE-n Adatok egy avarkori népesség antropológiájához c. értekezésével doktori oklevelet szerzett (1966). - AM. Bio­lógiai Társaság Embertani Szakosztálya Intézőbiz.-ának tagja (1962-1973). Több éven keresztül a TIT Bp.-i Szervezete Bioló­giai-Agrártud.-i Munkabiz.-ának elnöke. F. m.: Données ostéométriques sur le matériel anthro- pologiques du cimetiere d 'Alattyán-Tulát, provenant de l'epoque avare (Crania Hungarica, 2., 1957, 1-55.); Anthropologie de la population d 'Előszállás-Bajcsihegy provenant des temps avars (Anthropologia Hun­garica, 7., 1966,115-206.); Anthropological examina­tion of the osteologicul material deriving from the Avar period cemetery at Tiszavasvári. Hungary (uo., 11., 1972, 5-81.); Déldunántúl avarkori népességének em­bertani problémái (uo., 13., 1974,5-86.); Paleoanthro­pology of the population deriving from the Avar period at Fészer lakpuszta. Transdanubia (uo., 14., 1975, 57-110.); Analyses anthropologiques de nouvelles déconvertes de Keszthely (Transdanubie) provenant de l’époque avare (uo., 15., 1977,125-190.). Irod.: Farkas L. Gyula-Dezső Gyula: A magyar antropológia története a kezdettől napjainkig (Szeged, 1994,106.); Tóth Tibor: W. S. (Anthropo- lógiai Közlemények, 27., 1983,191-194.). Tóthi Erzsébet Wessetzky Vilmos (1909. febr 2. Bp. ­1997. febr. 6. Bp.): egyiptológus, múzeumi osztályvezető. - A Pázmány Péter Tudo- mányegy. történe­lem-földrajz szakán tanult (1928-1934); Mahler Ede tanítvá­nyaként egyiptoló­gus képzésben része­sült. Doktori érteke­zését az egyiptomi szívskarabeuszokról írta (1934). Fizetés nélküli gyakornok­ként Dobrovits Aladárral együtt részt vett az Orsz. Szépművészeti Múz. Egyiptomi Gyűjt.-ének rendezésében (1934-1935). A Fővárosi (Szabó Ervin) Könyvtár munkatár­sa (1935-1952), a könyvtár K-i Gyűjt.-ének vezetője (1945-től). A Collegium Hungari- cum ösztöndíjasaként a Bécsi Egy. Egyipto­lógiai Int.-ben kutatói és oktatói munkát folytatott (1940-1943 és 1947). A bp.-i tudo­mányegy.-en (1950-től ELTE) címzetes egy.-i tanár (1967-től). Visszatért a Szépművészeti Múz. állományába (1953), az 1958-ban önál­lóvá vált Egyiptomi Gyűjt.-i Oszt. vezetője (1975-ig, nyugállományba vonulásáig). Ha­láláig tud.-os tanácsadóként vett részt az Egyiptomi Oszt. munkájában. Egyiptomi ösztöndíjasként részt vett a núbiai osztrák

Next

/
Oldalképek
Tartalom