Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Ü - V
Vargha 924 (1971). - Tiszteletére emlékkiáll.-okat rendeztek (Csók István Galéria, 1979; Paál László Terem, 1988; a Székely Nemzeti Múz. Sepsiszentgyörgyi Képtára, 1995). F. m.: Székely képzőművészek s a rájuk vonatkozó irodalom (in: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929, 727-737.); A rézkarc (Bp., 1935); Magyar múlt (Bp., 1940); Régi fametszetes magyar vagy magyar vonatkozású könyvek (1493-1599) a Sepsi-Szent-Györgyi Székely Nemzeti Múzeumban (Bp., 1942); Vonalművészet (Bp., 1944); Sepsiszentgyörgy város építészeti emlékei. Székely Zoltán szövegével. 1-2. (Sepsiszentgyörgy, 1969-1995); Vízjegyek kézzel merített magyar vagy magyar vonatkozású papirosokon, 1330- tól 1896-ig. I—III. (kézirat; Bp., 1970-1975); Megemlékezés Gyárfás Jenő halálának 50. évfordulóján (Aluta, VI-VII., 1975, 391-400.). írod.: [Jakab Antal]: Egy remekmű 99 példánya (Székely Szó, 1944. jan. 1.); Székely Zoltán: V. N. L. (Aluta, X-XI., 1979, 441-442.); V. N. L. (18951978) Sepsiszentgyörgyön. Emlékkiáll. kat.-a. Szerk. Vargha Mihály (Sepsiszentgyörgy, 1995). Boér Hunor Vargha László (1904. okt. 25. Gyöngyös - 1984. márc. 19. Bp.): építész. - Apja Vargha Tivadar (1878-1942), a gyöngyösi állami elemi isk. ig.-ja, több helytörténeti közlemény és pedagógiai mű szerzője. - A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy.-en építészetet hallgatott, majd a Pázmány Péter Tudományegy.-en, Györffy István tanszékén néprajzi stúdiumokat végzett. A bp.-i tudományegy.-en a Néprajzi Tanszék tanársegédje (1937-től), doktori disszertációja 1940-ben jelent meg. Részt vett a Táj- és Népkutató Központ terepmunkáiban a Kö- zép-Tiszavidéken, vmint az 1938. nov.-i komplex kiáll, rendezésében. A Bolyai-, majd a Györffy-Koll. egyik szervezője. Interdiszciplináris munkamódszerét, isk.-t teremtő eljárását ekkor alakította ki; ez az építmények műszaki pontosságú rögzítésén, az építményekben talált tárgyak és az azokhoz kapcsolódó történeti hagyományok néprajzi és írásbeli megörökítésén, továbbá a levéltári források hasznosításán, végül a terepen történő gondos fényképezés együttesén alapult. Viski Károly utódaként az MNM Közgyűjt.-ek Orsz. Felügyelőségének munkatársa (1940-1946). Érdemeket szerzett a Néprajzi Múz. anyagának háborús körülmények közötti mentésében, továbbá az intézmény háború utáni életre keltésében és szakszerű újraformálásában. A Néprajzi Múz. főig.-ja (1947-1949), a M. Néprajzi Társaság főtitkára (1944-1949), a miskolci múz. ig.-ja (1950-1953); az utóbbi helyen folytatta Borsod és Heves m.-i népi építészeti kutatásait. A BME Építészettörténeti Tanszékének docenseként a m. építészettörténet és a m. népi építészettárgyak előadója (1954-től), címzetes egy.-i tanár (1968-1975; nyugdíjba vonulásáig); sokszor katedrán kívül is oktatott építészeket néprajzra, ill. néprajzosokat építészetre. A központi szabadtéri néprajzi gyűjt, megvalósítása tervének egyik újra- élesztője. Az előkészítés és az épületkiválasztás (1959-1963), vmint a tervezés időszakában (1967-1972) jelentős építészetinéprajzi dokumentációs javaslatokat tett, adaptálva a hasznosítható európai példákat. A szentendrei központi múz. mellett gondot fordított a regionális szabadtéri néprajzi gyűjt.-ek létesítésére is. Elkészítette a bugaci múz. rekonstrukciós elveken alapuló pásztorépítményének és gyűjt.-ének tervét, és az áttelepítést feltételező borsodi szabadtéri múz. tematikáját. Számos, helyben megőrzött népi építészeti emlék (templom, lakóház stb.) felmérését, dokumentálását és „változásvizsgálatát" saját maga vagy tanítványai közreműködésével végezte el. Műemléki topográfiák (Pest és Nógrád m.) népi építészeti összefoglalóit írta. A népi műemlék és a tájház fogalmát több cikkben határozta meg. Életművének talán legjelentősebb teljesítménye a M. Népi Építészeti Gyűjt. (MNÉGY) létrehozása. Több mint öt évtizedes kutató munkájának eredménye húszezer fotónegatív és diafelvétel, továbbá 1500 adattári tétel (egyik fele építményfelmérési rajz, másik része építészeti, történeti és néprajzi gyűjtés, ill. szöveg). Végrendelete szerint, ajándékozás révén a teljes anyagot a Szabadtéri Néprajzi Múz.-nak adományozza. A MNÉGY a Szabadtéri Néprajzi Múz. külön kezelt, közgyűjt.-be vett anyaga, amelynek publikálása megkezdődött. Vargha N. László (1928-1936 között) és Máthé András (1939-1943 között) néven is publikált. - Ybl Miklós-díj (1962), a M. Néprajzi Társaság Györffy István-emlékérme (1978).
