Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

T

Tokody 890 ményben dolgozott. A M. Kir. Mezőgazdasági Múz.-ban mint napidíjas kisegítő szakmun­kaerő tevékenykedett (1926-1941; reaktivá- lásáig). Részt vett a múz. kiáll.-ainak az 1934. évi bp.-i XVI. Nemzetközi Mezőgaz­dasági Kongresszusra történt felújításában, korszerű átrendezésében. Mint napidíjas változatos feladatokat kapott: diorámákat tervezett, tablókat és illusztrációkat készí­tett, preparált, egy időben vezette a könyv­tárat, kezelte a jegypénztárt stb. II. osztályú (1941-től), I. osztályú kísérletügyi főadjunk­tus (1943-tól). A múz. igh.-e (1943-tól), ide­iglenes (1945-től), majd kinevezett ig.-ja (1946-1948). Vezetése alatt indult meg a II. vh. alatt súlyos károkat szenvedett intéz­mény épületeinek helyrehozása és gyűjt.- einek állagmegóvása, újrarendezése. 1950- ben nyugdíjazták. Dolgozatai az alábbi év­könyvekben és lapokban jelentek meg: An­nales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, Búvár, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése, Földtani Közlöny, Kísérlet­ügyi Közlemények, Pécel. F. m.: A budapestkörnyéki oligocén, különös tekintettel a geológiai korhatárok megállapítására (A Magyar Ki­rályi Földtani Intézet Évi Jelentése 1917-1919-ről. Bp., 1923, 34-41.); Vajdahunyad vára. A mezőgazda- sági Múzeum épülete (Búvár, V, 1939. 6., 425-432.; A M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum épületcsoportjának műtörténelmi vonatkozásai címmel önálló kiad­ványként is megjelent); A felújított Mezőgazdasági Múzeum (Kísérletügyi Közlemények, XLIL, 1939. 1-3., 163-170.; önálló kiadványként is megjelent); A Mezőgazdasági Múzeum keletkezése, mi a hivatása a magyar mezőgazdaságban? (in: Trianoni Magyaror­szág mezőgazdasága [Magyar Mezőgazdaság], Szerk. Horváth József. I. Bp., 1940,173-180.). írod.: T. G. hagyatéka (M. Állami Földtani Int., Tu­dománytörténeti Gyűjtemény); Révai XVIII.: 316. Hála József Tokody László (1898. febr. 2. Bp. - 1964. ápr. 15. Bp.): tanár, krisztallográfus, mine- ralógus, múzeumi főigazgató-helyettes. - A bp.-i tudományegy. BTK természetrajz­földrajz szakán abszolutóriumot, ill. doktori oklevelet (1920), majd középisk.-i tanári ok­levelet szerzett (1928). Állami ösztöndíjjal a bécsi, majd a zürichi egy.-en tanult (1926— 1927). Belföldi kutatási ösztöndíjas (1929— 1930). A bp.-i József Műegy. Ásvány-Föld­tani Tanszékén kise­gítő tanársegéd (1920- 1921), tanársegéd (1921-1924), adjunk­tus (1924-1933). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en a kristálytan magánta­nára (1928-tól), majd c. ny. r. tanára (1938- tól). Műegy.-i állása mellett, ill. annak kényszerű feladása után a Mátyás kir. Reálgimn.-ban, a Toldy Ferenc, végül a Fáy András Gimn.-ban középisk.-i helyettes (1929-1933), majd r. tanár (1933­1939). Tanulmányi felügyelő (1939-től), érettségi vizsgákon kormánybiztos (1941- 1943), c. gimn.-i ig. (1943). - Az MNM Orsz. Természettud.-i Múz. Ásvány- és Kőzettárá­ban I. osztályú őr (1944), ig.-őr (1945-1949), osztályvezető (1949-1957), tud.-os osztály- vezető (1957-1963), végül részfoglalkozású kutató (1963-tól haláláig); közben a Múz. főig-h.-e (1946-1949). Első múz.-i feladata a háború alatt a gyűjt.-ek biztonságba helye­zése, majd a háborús pusztítások következ­ményeinek felszámolása volt. Szervezte, irá­nyította és végezte a romeltakarítást, a he­lyiségek helyreállítását, a kiáll, és a gyűjt, ásványainak tisztítását, restaurálását, adat­pótlását, a gyűjt, újrarendezését. 1949. okt. 20-áig elkészültek az új kiáll.-ok. Az 1956. évi tűzvészben Európa egyik legértékesebb gyűjt.-e semmisült meg szinte teljesen; is­mét nagy erőfeszítéseket tett az elpusztult gyűjt.-ek, a kiáll., a laboratórium és a könyv­tár újjászervezésére. Több vidéki múz. kiáll.-ának (Pécs, Szombathely) is elkészítet­te a rendezőkönyvét. Múz.-i munkája mel­lett az ELTE-n kristálykémiát adott elő (1951-től), uo. címzetes egy.-i tanár (1963- tól). - Am. kristálymorfológiai isk. és a leíró ásványtan utolsó kiemelkedő képviselője. Két új ásványt írt le (cinkfauserit, mauritzit), ezeket azonban nem ismerték el új ásvány­nak. Számos lelőhely ásványait jellemezte kristályalaktani szempontból. Monográfiát készített pl. a cerusszitról és a piritről. A röntgendiffrakción alapuló kristályszerke­zet-kutatások hazai megindítói közé tarto­zott. Kristályfizikai vizsgálatai is említésre méltóak. A geokémia hazai megismertetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom