Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
Teutsch 884 Magyar Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának leíró lajstroma az összes képek hasonmásával. I—II. (Berlin, 1914-1916; m. és német nyelven is), írod.: Révai XVIII.: 174-175.; MÉL II.: 844. Tóth Ferenc Teutsch, Georg Dániel (1817. dec. 12. Segesvár -1893. júl. 2. Nagyszeben): tanár, történész, ev. püspök. - Segesváron, majd Bécs- ben és Berlinben az ev. fakultáson tanult (1837-1838), utóbb a történelem- és a földrajztud.-ra szakosodott (1840-1842). Gyulafehérváron a Magay és Baksay családnál házitanító, közben a Batthyány-könyvtár- ban folytatott kutatásokat. A segesvári Hegyi Isk. lektora (1842- től), majd ig.-ja (1850-től); az isk.-t a legkiválóbb szász oktatási központok közé emelte. Lelkész Szent Ágotán (Agnetheln, 1863), az ev. egyházker. püspöke (1867. szept. 19- étől), ekkor Nagyszebenbe költözött. Mint a Vérein für Siebenbürgische Landeskunde elnöke (1870) hozzájárult a Brukenthal Múz. gyűjt.-ének gyarapításához; ezzel elősegítette a szász tud.-ok előrehaladását. A politikai mozgalmakban is aktív szerepet vállalt. A kolozsvári tartományi ülés képviselője volt, amikor 1848-ban létrejött az unió Mo. és Erdély között. Odaadóan küzdött a forradalmi zűrzavar, majd az önkényuralom túlkapásainak megszüntetéséért. 1852-1858 között kis füzetecskékben jelentette meg az erdélyi szászok történetéről szóló írásait, de a cenzúra hamarosan betiltotta azok terjesztését. Később beválasztották a bécsi udvari tanácsba (1863-1865), majd a pesti ország- gyűlés képviselője lett (1866—1868), ahol a szászok jogait védte. Püspökké választása után mandátumáról lemondott, és a főrendiház tagja lett. Egyházpolitikai törekvései között szerepelt az egyházi alkotmány előkészítése, amelyet az ev. egyházi zsinat 1861. ápr. 12-24. között tartott ülésén fogadott el. Tanulmányozta Johannes Hontems munkásságát és a szinódusi nyilvánosságot az ev. egyházban. A Gustav Adolf Vereins (Gustav Adolf Társaság) központi elöljárójaként (1882-től) sokat segített a korabeli ev. közösségeknek mind anyagi, mind szellemi téren. Jelentős irodalmi munkásságot folytatott, önálló köteteinek száma meghaladja a 25-öt. - A jénai és berlini egy. teológiai, filozófiai és jogi tanszékeinek tb. doktora, a M. Műemlékek Orsz. Biz.-a (1845-től), majd a göttingeni Egyháztörténelmi Társaság tagja. Nagyszeben város díszpolgára. - Donndorf stuttgarti szobrászművész által készített, egész alakos szobrát 1899. aug. 19-én avatták fel a nagyszebeni ev. templom előtt, írod.: Sturm Albert: Országgyűlési Almanach (Bp., 1882, 46.); Teutsch, Friederich: Dr. G. D. T. (Hermannstadt, 1894); Teutsch, Friederich: Dr. G. D. T. Geschichte seines Lebens (Hermannstadt, 1909); Pallas XVI.: 132.; Szinnyei XIV.: 60-64.; Lexikon der Siebenbürger Sachsen (1993, 520.). Miklósi-Sikes Csaba Teutsch, Julius (1867 Brassó -1936): őstörténész, likőrgyáros, múzeumalapító. - Szövetségbe tömörítette Brassó jelentősebb magángyűjtőit, s ezzel megteremtette az 1908. júl. 12-én megnyílt Burzenländer sächsischen Museums (Barcasági Szász Múz.) megalapításának feltételeit. A múz. őre (1908-1936). Számos régészeti ásatást vezetett. A Brassó melletti Brenndorf (Bőd) település Pap-domb néven ismert határrészében felfedezte az erősdi (Ariuşd-) kultúra néven ismertté vált neolitikus lelőhelyet. A Bodzafordulóban (Bosauer Paß, Sita Buzăului) végzett ásatásai során feltárta a Kárpát-medencei őskőkori ún. aurig- nicien-ember telephelyét. Irod.: Petranu, Coriolan: Muzeele din Transilvania, Banat, Crişana şi Maramureş (Bucureşti, 1922, 138.); Lexikon der Siebenbürger Sachsen (1993, 85., 521.). Miklósi-Sikes Csaba Thaisz Lajos (1867 Nagybánhegyes - 1937. szept. 23. Pestszentlőrinc): mezőgazdász, botanikus. - A bp.-i tudományegy.-en végzett. Mo. flóráját 1885 óta gyűjtötte és tanulmányozta. Növényeket gyűjtött Bp. környékén, az Alföldön, a Bánságban, Dalmáciában, az ÉK-i-Kárpátokban, Galíciában, Ausztria és Svájc havasi tartományaiban. A bp.-i M. Kir. Vetőmagvizsgáló Állomás gyakornoka (1888- tól), asszisztense, majd adjunktusa, a kassai vetőmagvizsgáló állomás vezetője (1907-
