Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Sz

Szegedy-Maszák

832

Szegedy-Maszák Györgyné, Holló Valéria (1902. ápr. 7. Harmac - 1977. febr. 25. Bp.): műkereskedő, műgyűjtő. - Férje Barabás Miklós festőművész dédunokája volt. - A miskolci leánykereskedelmi isk.-ban érettségizett. Hivatalokban könyvelőként dolgozott. Bp.-re költözött (1929), és nép- művészeti boltot nyitott (1930); szakmai tanácsokkal Györffy István néprajzkutató segítette. Az eredeti műtárgyak mellett népművészek, háziiparosok munkáit, ill. általuk készített műtárgymásolatokat árusított. Külföldi közgyűjt.-eknek is adott anyagot. A Néprajzi Múz. muzeológusaival járt gyűjteni, így kitűnő szakmai ismeretekre tett szert. Gyűjtőmunkáját, az anyag gondozását férje segítette. A legértékesebb darabokból létrehozott, muzeális jellegű néprajzi gyűjt.-ük az öt legnagyobb között volt az országban. A gyűjt, matyó és palóc részét az Iparművészeti Múz.-ban mutatták be (1942). Valamennyi darab hiteles, helyszínen gyűjtött, és el van látva a tud.-os kutatás számára szükséges adatokkal. A II. vh. alatt az anyag jelentős része megsemmisült. Az üzlet mellett kosztümkölcsönzőt is létesített (1945), ahol eredeti viseletek másolatát lehetett kapni. Az üzlet államosítása (1950) után a gyűjt, egy részét az egri múz.-nak ajándékozta; ez az 1368 db lett az egri néprajzi gyűjt, alapja. Kiemelkedő tárgyegyüttesei: népviseletek, szőttesek, hímzések Erdélyből, a Felvidékről, Mezőkövesdről és környékéről, vmint a Sárközből; kerámiák (nagyrészt É-Mo.-ról); pásztorfaragások (főleg a Dunántúlról). Jelentős mennyiségű tárgyat helyeztek letétbe a Néprajzi Múz.-ban is. Az 1950-es években ~ alkalmi munkákból élt, majd Erdei Ferenc kezdeményezésére rehabilitálták

(1957), nyugdíjazásáig (1972) a Népi Ipar- művészeti Tanács Népművészeti Mintatermét vezette.

F. m.: Katalógus Szegedy-Maszák Györgyné Holló Valéria és Szegedy-Maszák György népművészeti gyűjteményének matyó és keleti palóc részéről. Kiállítva az Iparművészeti Múzeumban (Bp., 1942). írod.: Palotay Gertrúd: Matyó és palóc népművészeti kiállítás. (Ethnographia, LIII., 1942,167.); Bakó Ferenc: Az egri műgyűjtemények története (Az Egri Múzeum Évkönyve, I., 1963, 7-38.).

Cs. Schwalm Edit

Szeghalmi Gyula; ered. (1903-ig) Senno- vitz (1876. máj. 1. Szeged - 1963. szept. 29. Bp.): tanár, régész, író, fotós, múzeumigazgató. - Apja, Sen- novitz Adolf eperjesi születésű, lengyel származású könyv- kereskedő. - Esztergomban szerzett tanítói oklevelet (1895), majd Bp.-en elvégezte a polg. isk.-i tanárképzőt (1898). Már esztergomi tanulmányai alatt szenvedélyesen, korának világ- színvonalán fotózott, és több szakkönyvet írt, elsősorban az amatőr fotósok számára. Fényképezőgépével bejárta az egész Kárpát-medencét és Európa jó részét. Utjai alatt több terület mondakincsére (pl. Vág völgye, Körös-vidék) vonatkozólag néprajzi gyűjtést is végzett. Szeghalmon elemi isk.-i tanító (1902-1914, 1926-1938); tevékenyen részt vett a település kulturális és társadalmi életében. A vetített képes, szemléltető oktatás úttörőjeként, ill. a tud.-ok több tárgykörét felölelő ismeretterjesztő előadásaival orsz. hírnévre tett szert. Darnay Kálmánnal, a sümegi múz. ig.-jával a környék összes halmának szakszerű feltárását tervezte (1904); ebből a célból jött létre ~ közreműködésével a Szeghalom-Vidéki Régészeti és Közművelődési Társulat (1906-1914). A szeghalmi Kovácshalmon feltárt (1912-1914) neolitikus teleppel kapcsolatos eredményeket az Archeológiái Értesítőben, majd franciául (Fouilles dans le tumulus; Les tumulus de la contreé de Szeghalom. Párizs, 1914) publikálta. Külön kat.-t adott ki az általa készített, akkor már 80 ezer diapozitívról (1914). Az I. vh. alatt haditudósítóként működött. Képei oly élethűen ábrázolták a háború borzalmait, hogy a felvételekből készült diasorozatát a cenzúra betiltotta. Gömör és Kishont vm. tanfelügyelője (1918), a Tanácsköztársaság (1919) alatt a cseh hadsereg által megtámadott Felvidék műkincseinek felmérését és fővárosba szállíttatását végezte. Visszatért Szeghalomra, de a proletárdiktatúra ideje alatt vállalt szerepe miatt vizsgálati fogságba került, majd perek sorozata következett. Az 1930-as években részt vett az orsz. vármegye-mo